Péntek Róbert
Bujdos-óra
TARTALOM, AJÁNLÁSTartalom
Ajánló Péntek Róbert: Bujdos-óra című verseskötetéhez
Pénteki Bujdos-órák (bemelegítő)
Ősanyám
Egy-koron-a-Földön
Embrió
Földtől az égig
Imád előtt
Összekulcsol a kéz...
Rózsafüzér
Engesztelő
Mint teszem mítoszom
Szám-szára
Illik a szó a szájra...
Szép szó
Ó, szív! Nyugodj!
Tükörszoba
A pokol tornáca előtt egy lépéssel
Keresztes
Találkozhatnánk
Közvagyon
Neked írom
Finomító
Köpet
Kutya
Parti éger hűs tövében
Súg, búg a víz...
Angyal
Mar-adj!
Walt ser
Bál-a-tón
Másnaposság
Kór-kép
Mai magyar éneke
A-kar-ás
Isten hozott!
Ott vagy hun
Mellettem
Pólusaink
Visz-Lát
Hold-dalom
Felövezés
Jel-mezem
Véd-ő-olt-ás
Alamizsna
A csend üstöke
Mar-ad-ék
Napnyugtai hajnal
Veres a csont...
Át
Át-lát-szó
Gyertyát gyújt a napsugár...
Pár-t-áz
Vak lovas
Íz-lel
Levelek, levelek...
Ki-kép-ez
Gyűjtő-pont
S-írdogál
Negatív
Át-ma-ró
Átutazók
Le-rí-mi-ró
Szólam
Szentbeszéd
Mi-tag-ad-ás
Megfogtam Egy szúnyogot
Ki-talál
Üss, de köss!
Muskátli ajkak...
Csinosodnak csillagok
Ünnep
Lányokról édesen
Csak a nyírfa fehérlik...
Bodzabokornak tövibe...
Mi-se-ha-mar
Ősz
Szüret
boRostya
Bor-oka
Hideg
Ezt daloljad, mikor iszol...
Ecce homo?
Jászol keresztje
Téli zenész
Hógolyó
Dia-dal
T-öl-T
Regula
Egy a szellem és a szív
Ő-reg-e
Őr-ízem vén
Szegek és hasáb
Aquarium Poeta
Bujdos-óra
Ez itt csak ólam
Nagypéntek
Nagy triád
Kerekecske, gombocska...
Ibolyaláng fejeden...
Adó
Teremtő nemtövében
Magnum Opus
Csillag-csujjogató
Ajánlás
A kötetből néhány sort kiragadva írom eme ajánlót, hiszen a költő helyettünk is megfogalmazza azt, amit mi, olvasók csak érezni tudunk. Örülni annak, hogy részesei vagyunk egy gyönyörű világnak, Emberi mivoltunk csodájának. Érezzük az ámulatot, szerelmet újra és újra, hiszen elvárosiasodott életünk is csak cseppnyi jégszilánk a természet, dombok, mezők gyönyörű lágy tengerében.
Aludni akarok csillagkör alatt,
galambháton repülni, hol még kapu maradt,
nem csak lámpafények gyúlását lesni
földtelen-égtelen börtönben szenvedni
(részlet az A-Kar-ás című versből)
Mintha világ nem létezett volna,
Olyan homály terült a bodoki vadonra.
Csak öreg barátom, a boróka volt velem,
Tövében én, majd ő is zenélt nekem.
(részlet a Bor-oka című versből)
Természetből fakadtunk, és kényszeredve, küszködve távolodunk attól, ami Emberi létezésünk örömódája lehetne, a szeretetben való létezés. Szeretni élni, szeretve szeretni. Nyüzsgő életünk zaklatottsága által beszűkülve szenvedő mivoltunk csak töredéke önvalónknak. Nem vagyunk elhagyatva, segítőnk e könyv, vegyük kezünkbe, és kezdjünk ismét rátalálni egymásra, a világra és önmagunkra.
Szájon csókolom a babám,
Karom gyöngén a derekán:
Nem szúr szeme többé.
Tésztás karja a nyakamba,
Rám sült finom, ropogósra
Izzó szerelemtül.
(részlet a Bodzabokornak tövibe című versből)
Tudod, te sose kérdezted, hogy vagyok,
Érdeklődő buzgalommal, s ha feltettem
Neked kérdésem őszinte kíváncsisággal, ok
Nélkül üresen kongó válaszodban hevertem.
Kezet ráznék veled, elismerő szorítással,
Váll veregetve kacagnánk mohón az ajtó előtt,
S előre engednélek kedves ajtónyitással,
S a mennyek csarnokában már nem látnál háztetőt.
Legyünk barátok, Ember, figyelj rám!
Bár hallanád zsoltáraim a diszkóban,
a TV előtt ülve, s megtudnád,
Mily magánnyal várlak téged, ezernyi szóban.
(részlet a Találkozhatnánk című versből)
Érzéseink áldásai megelevenednek, ahogy magunkra szánt időtlen végtelenben együtt merengünk Péntek Róbert, ifjú költő barátom versein, amelyek régről ismerős, kedves érzelmeimmel töltöttek el.
Tóth Zsolt
Az emberiség eszmélése, holisztikus pszichofizika című könyv szerzője