Szabó Miklós
Meggyőződés és opportunizmus
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
TANULMÁNYOK
Mi a kozmopolitizmus?
Magyar nemzetfelfogások a XX. század első felében
A harmincas évek, a magyar szellemi élet nagy korszaka
Nyugatnémet vita az újabbkori német történelemről
A politikai hatalom a történelem változásaiban
A fegyveres erők a rendszer átalakulásában
A jobboldali radikalizmus reneszánsza Európában és a mai magyar szélsőjobboldaliság
PUBLICISZTIKÁK & POLITIKAI VITACIKKEK
Egy nagy akció legendája
Tábori palackposták
A magyar neobarokk új korszaka
"Isten akaratából..."
A Rajk-per igaz krónikája
A "párt" kettős természete
Nincsen többé geopolitikai helyzet
A nyakaszegett Münchhausen báró
A kormány és a közelmúlt "csökevényei"
A konzervativizmus helye a mai magyar életben
Határtalan érzés - a magyar külpolitikai doktrína
Sérelmek csapdája
Kormány és hatalom
A rendszerváltás mint detektívregény
A gödöllői gondolat
Politikai harc a tulajdonért
A nyugati politikában nincs revízió
Meggyőződés és opportunizmus
A légionárius állam győzelme és bukása
Az első demokratikus rendszerünk
Még egyszer 1918-ról
Salamon templomától a pesti páholyokig
A kozmopolitizmus és a modernizáció
Gyurkó Lajos
No pasaran!
A koalíciós minimum
A Fidesz útja
Alkotmányozási puccs
A káderpolitikai monopólium
A desztalinizáció vége
Az Amerika-ellenes tévénépfront
Puha diktatúra - kemény demokrácia
A Fidesz történelemszemlélete
A németek és Európa Versailles-a
Caligula-effektus
A pótmegoldás géniusza
Az árulás világa: a Kádár-rendszer
Tiszaeszlározás, a magyar vudu
A Bárdossy-rehabilitáció
A rákosista emigráció renegátja
A megkoronázott köztársaság
A magyar császárság százada
A parlament feltámadása
A szembejövő vonat lámpája
A csalhatatlan boldog
INTERJÚK
A gyökértelenség radikalizmusa
A nagy szovjet kísérlet
A palackba zárt szellem kiszabadulásáról
Az úri önkény szimbóluma
Hinni nem kell, követelni annál inkább
Az írott szó morális jelentősége
Nem az a baj, ha beszélünk a bajról
A liberálisok ízlésétől távol áll a neobarokk...
Restauráció konzervatív mezben?
Aki polgári akar lenni, a liberalizmust nem úszhatja meg
Ne kenjük el a dolgokat
Hogyan veszíti el az MDF a '94-es választást?
Felelőtlenség letagadni és felnagyítani a veszélyeket
Attól tartottunk, hogy ellenzékben nem lehet túlélni a ciklust
Ahogy ez hazánkban általában szokás
Nem tudtam, hogy most sírjak-e vagy nevessek
A rendszerváltás prolongálódott
Bűnbak-e a pénzszerző?
Hétből öt párt marad?
A Fidesz a fő jobboldali ellenfelünk
Az ólmosbottól a géppisztolyig
Polgár, polgárság, magyar polgárosulás
A Fidesz alattvalójává teszi azokat, akiknek életszínvonalát javítani akarja
Egy képzeletbeli monarchia
Szabó Dezső, az ellentmondásos alkotó
Túlpartról - Szabó Miklós
BIBLIOGRÁFIA
UTÓSZÓ
Fülszöveg
A karrierizmusból nem szokás kiábrándulni. Ahhoz, hogy a karrierista változtasson politikai álláspontján, az kell, hogy a rendszer, amit kiszolgál, süllyedő hajó legyen, amelyet a bölcs és élelmes embernek idejében el kell hagyni valamilyen mentőcsónakon.
A rendszer, amely nem meggyőződéses hívekre épül, hanem karrieristákra, jóval nehezebben inog meg, mint az a rendszer, amelyet elvek hívei működtetnek. A Kádár-rendszer ezért is volt annyira nehezen mozdítható. Mégis megszűnt.
Az, hogy a történtek után nem ítéljük el szigorú mértékkel a rendszert hordozó opportunizmust, nem vetjük meg a karrieristákat, és nem próbáljuk meg számonkérni magatartásukat, érthető.
A visszásság abban van, hogy miért válik a karrierizmusnál nagyobb mértékben elítélendő magatartássá a meggyőződés.