---

Tartalom

Bevezetés

Csontváry rejtjelkulcsáról
Visszatekintő Nap Trauban
Süvöltőt leterítő ölyv
Vihar a Nagy Hortobágyon
Hídon átvonuló társaság
Önarckép
A "Magyarok bejövetelé"-nek vallási előképe a "Panaszfal"-képen
Pillangók - a legelső festmény
Tengerparti sétalovaglás - a legutolsó festmény
Mária kútja Názáretben
Sétakocsikázás újholdnál Athénben
"Allegorikus jelenet"
Zarándoklás a cédrusoknál Libanonban
"Ferenc József"
"Háborús jelenet"
"Magyarok bejövetele"

Megjegyzések Csontváry őstörténet-felfogásához
A sztyeppi szimbolika "alaptörvénye" a "Magyarok bejövetelé"-n

Melléklet

---

Bevezetés

A "Magyarok bejövetelé"-nek különleges helye van Csontváry életművében, még talán annál is rangosabb, mint ami hattyúdalként járna a műnek, és ezt már a kép mérete is jelzi. A megelőző könyvben, a "Csontváry-képmesék"-ben tisztáztuk, hogy a festő a számára legfontosabb műveket az 1x9 m², 2x9 m², 3x9 m² területi sorba rendezi. A nagy képek területének eltérése a kilenc-többszöröstől öt százalékon belüli, és hogy egyáltalán eltérés van, valószínűleg abból ered, hogy a területet meghatározó oldalméretekbe Csontváry egy másik törvényt is elrejtett, így azok két követelmény közötti kompromisszumként adódhattak (a másik összefüggés a Nap és a Hold járását harmonizáló un. Metón-törvény). A 9, 18, 27 m²-es sorba az életmű összesen hat képe íródik: az 1907-es Párizsi kiállítás anyagának három nagy képe (Baalbek - 27,5 m², A taorminai görög színház romjai - 17,2 m², A Nagy Tarpatak völgye a Tátrában - 9,4 m²); az 1908-as Mária kútja Názáretben - 18,6 m²; és a Magyarok bejövetele, illetve a Háborús jelenet címen emlegetett 18 m² körüli két szénrajz. Írásaiból megállapítható, hogy ezeket "nagyarányú kép" néven tartja számon.

A párizsi három nagy kép sorba rendezettségéről már a kiállítás plakátja is árulkodik, ahol ezek növekvő betűmérettel vannak jelezve(B/1. ábra). A "Képmesék-könyvben" tisztáztuk, hogy a 27,5-es érték egy teljességet szimbolizáló mitikus érték, ami a Csontváry által is használt magyar szimbolikai ABC harmadik, teljes körének felel meg, ott is a kínai holdházrendszerre jellemző 28-as számból jön (az indiai érték 27, közös forrásuk a Hold un. sziderikus ciklusát adó 27,32 nap). Az olvasónak persze nem kell elmerülnie ezekben a részletekben, elég azt tudnunk, hogy a 27,5 m²-es Baalbek-kép morális értelemben is egyfajta teljességet, meghaladhatatlan erkölcsiséget jelent. Az ezzel szembemenő izmusokkal - a teljességet, a világ felfogásának egységét, holisztikusságát felszámoló törekvésekkel - a legjobb helyen, párizsi tenyészhelyükön száll szembe a festő. A Baalbek, a "Taormina" és a "Tarpatak-kép" tehát egy művészeti program része, területük és értékrendjük szerint is egy összefüggő, szerves egységet, nevezetesen egy sorozatot alkotnak, és már összetartozásukkal, összenőttségükkel is az izmusok, a művészeti és világlátási szétforgácsoltság ellenpontjaként jelennek meg szellemi rajtaütésként a franciák fővárosában, melynek közelségében küzdött egykor Attila - Csontváry felvállalt, szimbolikus őse - is a romlott erkölcsű Róma hadaival:

"Mi Magyarok, Attila, Árpád ivadéka, a kik azért iderendeltettek, hogy a római birodalom züllött erkölcsi életének romboló hatását megállítsuk, megszüntessük - hisz Páris mellett azért szálltak síkra a lovagias természetű elődeink; s végelszámolásra Róma alatt termettek, - Attila élén, ahol el is dőlt Pannónia sorsa, s a római birodalom romlott erkölcsének hiú gőgje letörött..."

"Teljességképből" csak egy lehet, de a 2x9 m²-es, második helyen a "Taormina" mellett további három mű áll, az 1908-as "Mária kútja" és az életvégi "Magyarok bejövetele", illetve a "Háborús jelenet". Mint azt az előző könyvben is tárgyaltuk, a "Mária kútjá"-t - a második legnagyobb festményt - valószínűleg az élet valósága, a Budapestről kapott hírek "provokálták ki", hozhatták valamelyest előbbre a festői programban, és abban Csontváry az Újszövetséget, a Mária-kultuszt és a protestantizmust javallja a főváros bajaira. A három említett "gyógyírt" a "Magányos cédrus" is visszaigazolja. A "Mária kútjá"-t részletesen a jelen kötetben venném górcső alá, egy kisebb művel, a "Panaszfal-képpel" és részint a "Magányos cédrus"-sal együtt, ugyanis ezek szimbolikájából és tartalmából, illetve a festő bizonyos írásaiból lehet megérteni a "Magyarok bejövetelé"-nek bravúros szimbolikai felépítését és mondanivalóját.

A "Magyarok bejövetele" őstörténet, vallástörténet, küldetéskép és vitairat, melyben a festő és a magyarság sorsa és missziója szétválaszthatatlanul egybeíródik.

Az, hogy Csontváry a "római züllés" által kizökkentett világ helyreállítóját a megváltó szerepű magyarságban látta, különösen érdekes a mai európai valóság fényében.

Csontváry egyébként szerette volna egyben tartani és egy állami helyen kiállítani az életművét, melyet írásaival együtt alighanem egyfajta nemzet- vagy akár világstratégiai tanításnak szánt. Megnyilatkozásai egy része sajnos ma is aktuális morális, civilizációs, teremtésvédelmi (környezetvédelmi), vagy életmód tézis. Ír a szénkészletek kirablásáról, a vizek és a levegő megmérgezéséről, a kábítószerekről, a szeszesitalokról, a dohányról, a kalmárokat gazdagító és az embereket mérgező minőségtelen élelemről. Ezek mind égetően mai gondok-gondolatok. Az idő mintha őt igazolná. Még Pilinszky is perlekedik Csontváry dohányzásellenességével, pedig az mára elfogadott és kényszerű világtendenciává vált. Elgondolkodtató, hogy korunk európai önfeladásának, civilizációs válságának hátterében vajon nem a Csontváry által megnevezett problémák, többek között egyfajta "római dekadencia" áll-e. Biztos van, ami Csontváry gondolkodásában is vitatható. Személy szerint én ilyennek gondolom a "minden közvetítő nélküli vallást", a "közvetítő" egyházak szerepének kettős, olykor negatív megítélését. A közösség (az egyház) ugyanis nem iktatható ki az ember identitási színtereiből, az egyén, a család, a kis- és nagyközösségek szerves átfedésekkel kell hogy kapcsolódjanak, ahol mindennek van is határa meg nincs is, mint a sejteknek vagy a szerveknek az élő szervezet egészében. Minden ami él, ilyen, ez a szervesség törvénye. Ez a vallásban is így van, vallási közösségnek is lennie kell, ennek a "közvetítőnek" a kiiktatása alighanem utópia. Az más kérdés, hogy a vallás mint félig emberi alkotás mennyire tökéletes vagy tökéletlen. Csontváry kritikus szemléletének itt azért lehet alapja, és azt gondolom, számos meglátását és tézisét, például a kettős - ázsiai és európai - hagyománnyal élést túlélésünk és fennmaradásunk érdekében érdemes újragondolni.

...

---