Kántás Balázs
Árnyékkatonák és árnyékpolitikusok
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
ÁRNYÉKKATONÁK ÉS ÁRNYÉKPOLITIKUSOK A HORTHY-KORSZAK ELSŐ ÉVEINEK TITKOS PARAMILITÁRIS SZERVEZETEI ÉS LEHETSÉGES UTÓÉLETÜK
A magyar fegyveres titkos társaságok mintapéldája - a Kettőskereszt Vérszövetség
A Kovács testvérek által elkövetett és tervezett bűncselekmények
Az erzsébetvárosi bombamerénylet és a hozzá kapcsolódó, tervezett és végrehajtott egyéb terrorcselekmények
Apor Viktor tartalékos honvéd főhadnagy és társai puccsterve
Egy furcsa és komolytalan államcsínyterv - a Szemere-Bobula-Ulain-féle "magyar sörpuccs"
A politikai terrorizmus utójátéka - csongrádi bombamerénylet
A fegyveres titkos társaságok felszámolására és az irreguláris katonai alakulatok leszerelésére tett kísérletek
A radikális jobboldali titkos szervezetek utóélete
FORRÁSOK
1. Rassay Károly felszólalása a titkos társaságok által elkövetett bűncselekmények ügyében - részlet a Nemzetgyűlés 149. üléséből - 1923. július 4.
2. A Budapesti Királyi Ügyészség nyomozást megszüntető határozata az erőszakos hatalomátvételt tervező Apor Viktor tartalékos főhadnagy és társai bűnügyében - Budapest, 1924. október 2.
3. Az Etelközi Szövetség, a Horthy-korszak befolyásos politikai titkos társaságának alkotmánya / alapszabálya - Budapest, 1925. február 25.
4. A Magyar Királyi Belügyminisztérium bizalmas rendőri jelentése a jobboldali titkos társaságok felfedésének tárgyában - Budapest, 1926
5. A Magyar Királyi Belügyminisztérium bizalmas körlevele törvényhatóságoknak és a rendőrkapitányságoknak a nemzeti munkavédelmi tartalék a megszűnt Kettőskereszt Vérszövetséggel való kapcsolatba hozása tárgyában - Budapest, 1926. március 5.
A TANULMÁNYBAN ÉS A FORRÁSOKBAN ELŐFORDULÓ FONTOSABB TÖRTÉNELMI SZEMÉLYEK ÉLETRAJZI ADATTÁRA
Fülszöveg
A Horthy-korszak első néhány éve a magyar történelem azon viharos időszakai közé tartozott, mely bővelkedett - elsősorban jobboldali, irredenta eszmék mentén szerveződő - titkos egyesületekben, társaságokban, szövetségekben, amelyekhez igen gyakran fegyveres, félkatonai alakulatok is kötődtek, és amelyek egy ideig a politikai életre is bizonyos fokú befolyással rendelkeztek. E szervezetek kevés iratot képeztek, tevékenységükről különböző forrásokból mégis viszonylag sokat tudunk. Bár a Bethlen-kormány a konszolidáció jegyében számos lépést tett a hasonló formációk felszámolására, vagy legalábbis a saját politikai rendszerébe történő integrációjukra, és az 1923-as évek is kétségtelenül fordulópontot jelentett mind a magyar nacionalista paramilitáris titkos szervezetek, mind pedig az ezekkel igen szoros átfedésben lévő irredenta egyesületek, elsősorban az Ébredő Magyarok Egyesület és Magyar Országos Véderő Egylet, illetve úgy általánosságban az egyre inkább diverzifikálódó magyar szélsőjobboldal, mint politikai erő történetében, ami a befolyásukat illeti, a hasonló organizációk működése e fordulópont után sem szűnt meg. A Magyar Királyi Belügyminisztérium és az államrendőrség még 1926-ban is szemmel- és nyilvántartott bizonyos titkos és féltitkos szélsőjobboldali szervezeteket, amelyek kisebb intenzitással, de tovább működtek. Erről tanúskodik más források mellett a Magyar Királyi Belügyminisztérium bizalmas rendőri jelentése a titkos társaságok felfedése tárgyában, mely összességében igyekszik az ilyen szervezeteket a helyükön kezelni, és kiolvasható belőle, hogy az irat keletkezésének idején, 1926-ban e társaságok már valóban nem rendelkeztek akkora tagsággal és befolyással, mint a konszolidáció időszakának legelején, illetve a fennálló politikai rendszerre való veszélyességük is minimális volt. Ugyancsak a titkos szervezetek továbbélésének bizonyítéka a korszak nagy befolyású ilyen politizáló szervezetének, az Etelközi Szövetségnek 1925-ös keltezésű, levéltári őrizetben fennmaradt alapszabálya, vagy éppenséggel az Kettőskereszt Vérszövetségre "államosítására" utaló bizalmas belügyminisztériumi körlevél 1926-ból. Bethlen István konszolidációs politikájának következtében e szervezetek mérsékelték a tevékenységüket, és egy időre integrálódtak a fennálló politikai rendszer működésébe. E szervezetek egykori vezetőinek ugyanakkor később, az 1930-as években igen jelentős szerepük volt Magyarország fokozatos jobbra sodródásában, illetve a német-olasz agressziós politika melletti elköteleződésében.