Kántás Balázs
Diverzió, revízió, Fehér Internacionálé?
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
DIVERZIÓ, REVÍZIÓ, FEHÉR INTERNACIONÁLÉ? A HORTHY-KORSZAK ELSŐ ÉVEINEK TITKOS KÜLPOLITIKAI TERVEIRŐL, 1919-1920
FORRÁSOK
HORTHY MIKLÓS FŐVEZÉR EMLÉKIRATA KÜLPOLITIKAI ELKÉPZELÉSEIRŐL
TITKOS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM ELŐTERJESZTÉS AZ ELCSATOLT TERÜLETEKEN DIVERZIÓS TEVÉKENYSÉGET VÉGREHAJTÓ, TITKOSSZOLGÁLATI JELLEGŰ SZERV FELÁLLÍTÁSÁRÓL
ERICH LUDENDORFF TÁBORNOK LEVELE HORTHY MIKLÓSHOZ NÉMETORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG EGYMÁSRAUTALTSÁGÁRÓL ÉS A KÖZÉP-EURÓPAI ELLENFORRADALMI SZERVEZKEDÉSEKRŐL
A VEZÉRKARI FŐNÖK ÁTIRATA A KÜLÜGYMINISZTER RÉSZÉRE BÉCS ÉS KÖRNYÉKÉNEK ESETLEGES MAGYAR SZABADCSAPATOKKAL TÖRTÉNŐ MEGSZÁLLÁSÁNAK TERVÉRŐL
SCHITLER JÓZSEF VEZÉRKARI ALEZREDES FELJEGYZÉSE A MAGYAR KORMÁNY, VALAMINT AZ OSZTRÁK ÉS BAJOR NACIONALISTA SZERVEZETEK KÖZÖTT LEFOLYT TITKOS TÁRGYALÁSOKRÓL
MORLIN ERVIN KÜLÜGYMINISZTERI OSZTÁLYTANÁCSOS JELENTÉSE A MAGYAR KORMÁNY ÉS AZ ORKA ÉS ORGESCH BAJOR ÉS OSZTRÁK NACIONALISTA PARAMILITÁRIS SZERVEZETEKKEL FOLYTATOTT TITKOS TÁRGYALÁSOKRÓL
KÁNYA KÁLMÁN RENDKÍVÜLI KÖVET ÉS MEGHATALMAZOTT MINISZTER JELENTÉSE A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI KÉRDÉSRŐL
GÖMBÖS GYULA LEVELE BETHLEN ISTVÁN GRÓFHOZ EGYES AUSZTRIAI JOBBOLDALI CSOPORTOKNAK A MAGYAR KORMÁNY ÁLTAL TÖRTÉNŐ ANYAGI TÁMOGATÁSÁRÓL ÉS AZ OSZTRÁK KIRÁLYPÁRTI KÖRÖK ELLENI MAGYAR KÉMTEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉRŐL
A NEMZETGYŰLÉS MENTELMI BIZOTTSÁGÁNAK JELENTÉSE LÁZADÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉRE LÉTREJÖTT SZÖVETSÉG BŰNTETTE MIATT GYANÚSÍTOTT ÉS TETTENKAPÁS FOLYTÁN 1923. NOVEMBER 6-IKA ÓTA ŐRIZETBEN, ILLETVE ELŐZETES LETARTÓZTATÁSBAN LEVŐ DR. ULAIN FERENC NEMZETGYŰLÉSI KÉPVISELŐ MENTELMI ÜGYÉBEN
A BUDAPESTI KIRÁLYI BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE ULAIN FERENC ÉS TÁRSAI BÜNTETŐÜGYÉBEN
A TANULMÁNYBAN ÉS A FORRÁSOKBAN ELŐFORDULÓ FONTOSABB TÖRTÉNELMI SZEMÉLYEK ÉLETRAJZI ADATTÁRA
Fülszöveg
Az első világháború után a vesztes államok egyes politikusai érthető módon nem nyugodtak bele a vereségbe és a területi veszteségekbe, és a revízió lehetőségét keresték lehetséges szövetségesek segítségének bevonásával. Teljesen érthető volt tehát az a közeledés, amelynek keretében mind mérsékelt, mind radikális jobboldali magyar, német (elsősorban bajor) és osztrák politikai erők keresték a nemzetközi együttműködés lehetőségét a Nagy Háború utáni első évek során. 1919 telén a császárságból frissen kialakult, ingatag weimari köztársaságot megdönteni kívánó radikális jobboldali német politikusok, többek között Erich Ludendorff tábornok, Max Bauer ezredes, illetve a feltörekvő, fiatal szélsőjobboldali politikus, Adolf Hitler német vezetéssel megkísérelték egyfajta nemzetközi revizionista szövetség létrehozását, és főként a mind Németországban, mind Ausztriában igen nagy számban működő, elsősorban első világháborús veteránokból álló szabadcsapatok összefogásában látták a politikai viszonyok megváltoztatásának lehetőségét. A Ludendorffék által elképzelt terv, a Fehér Internacionálé lényege tehát a bajor szabadcsapatok, az osztrák szélsőjobboldal, valamint az újonnan berendezkedő, mérsékelt és radikális szereplőket egyaránt tömörítő magyar jobboldali kormányzat vezetőinek katonai megállapodása lett volna. A felek 1919-től kezdve egészen 1923-ig folytattak több hullámban titkos tárgyalásokat, és bár a Fehér Internacionálénak politikai realitása akkor és ott nem sok volt, máig a közép-európai politikatörténet, így többek között az első világháború utáni revizionizmus, a háború utáni években elterjedő paramilitarizmus, illetve tágabb értelemben a jobboldali radikalizmus(ok) történetének egy igen érdekes fejezete.