Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Fáy Árpád

Bevezetés a newtoni mechanika Noll-féle megalapozásába

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


ELŐSZÓ

1. FEJEZET. TEST
1.1. Jelölések
1.2. Sima függvény
1.3. Sima felületdarab
1.4. A gömb, mint sima sokaság
1.5. A Noll-féle test

2. FEJEZET. TÖMEG
2.1. A terület, mint mérték
2.2. Véges értékű mérték
2.3. A Noll-féle test tömege

3. FEJEZET. KINEMATIKA
4. FEJEZET. ERŐK
5. FEJEZET. DINAMIKA

6. FEJEZET. TANULSÁGOK
6.1. A matematikai alapozás haszna
6.2. Tömegmegmaradás
6.3. Newton axiómái
6.4. Euler axiómái
6.5. Cauchy axiómái
6.6. Noll rendszere
6.7. Gyakorlati axiómarendszer
6.8. Koordinátarendszer-váltás
6.9. Ekvivalens dinamikai folyamatok
6.10. Az objektivitás elve
6.11. Noll elméletének fejleményei

IRODALOM



Előszó

Ez a tanulmány a lektorok és a szerző barátságából és szakmaszeretetéből született. Szenthe Jánossal 1955-ben együtt végeztünk az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematika-fizika tanári szakán. János később a differenciálgeometriát egyetemeken oktatta és fejlesztette, én pedig a GANZ gépgyárban áramlástani számításoknál használtam. Walter Noll cikkére ő hívta fel a figyelmemet, és megtanultam tőle a szereplő matematikai eszközök használatát. A cikk a newtoni kontinuummechanikát a 20. század igényeinek megfelelő szigorúsággal írta le, ami később a mechanika anyagi egyenleteinek széleskörű elméletévé fejlődött. Noll szemlélete megerősítette korábbi mechanikai ismereteimet, és biztos alapot nyújtott Ganz gyári munkámhoz. Noll cikkéről 1996-ban rövid ismertetést írtam a Miskolci Egyetem doktoranduszai részére. Akkori volt tanítványom Dr. Könözsy László újabban javasolta, hogy a szöveget ajánljam fel a Magyar Elektronikai Könyvtár részére, ahonnan bárki ingyen letöltheti. Ezért az anyagot a lektorokkal együtt kibővítve közreadjuk.

Noll cikkének tanulmányozását megnehezíti, hogy olyan matematikai fogalmakat használ, amelyeket hazánkban kevesen ismernek. Ezért a cikk olyan bemutatását tűztük ki célul, melyben az ismeretlenebb matematikai fogalmakat a szövegben az első előfordulásuk után definiáljuk. Ez lehetővé teszi a fizikai törvények megértését olyanok részére is, akik ezeket a matematikai eszközöket nem ismerik. Előismeretként a középiskolai matematika és fizika ismereteire számítunk. A differenciál- és integrálszámítást természetesen nem lehet kihagyni, de ezek a műszaki és természettudományi egyetemek első évének tantárgyai, és megismerhetők a szakirodalomból is. Azok részére, akik a fizikai alapfogalmakat bővebben kívánják tanulmányozni, a newtoni kontinuummechanika bevezető ismertetését ajánljuk, ami az internetről ingyen letölthető. Azok részére, akik a mechanikát jól ismerik, igyekeztünk Noll cikkének eleganciáját megtartani. A mechanika törvényei sok szakembert érdekelnek, és élményt nyújtanak az alapok megértésére érzékeny olvasóknak. Ezért Noll cikkének ismertetése után néhány tanulságot is megfogalmazunk.

2020. 08. 13.
Dr. Fáy Árpád


×