---

Tartalom

BEVEZETÉS

I. FEJEZET. A KORAI MAGYAR TÖRTÉNELEM FORRÁSAI
A) Írott források
B) Nyelvészeti források
C) Régészeti források
D) Az etnográfia, a kultúrantropológia mint a korai magyar történelem forrása

II. FEJEZET. HATALMI STRUKTÚRA, "ÁLLAM"-NÉP. STEPPEI HATALMI ALAKULATOK: A "NOMÁD KONKURENCIALIZMUS" ÉS A NOMÁD CSOPORT-IDENTITÁSOK PROBLÉMAKÖRE

III. FEJEZET. EURÓPA FOGALMA. "KELET-EURÓPA" A 6-10. SZÁZADBAN
A) Európa és "Kelet-Európa" fogalma
B) "Kelet-Európa" a 6-10. században
C) "Kelet-Európa" és a 6-10. századi régészeti leletanyag

IV. FEJEZET. A HATALOM FORRÁSAI: A MAGYARSÁG MINT POLITIKAI SZINTÉZIS. A MAGYAR NÉP ÉS A MAGYAR "ŐSHAZÁK" KÉRDÉSE A TÖRTÉNETI ELMÉLETEK TÜKRÉBEN A MAGYAR STEPPEÁLLAM EREDETE, JELLEGE, LÉTREJÖTTE ÉS A HATALMI STRUKTÚRA KETTŐSSÉGÉNEK KÉRDÉSKÖRE
A) A magyar nép és a magyar "őshazák" kérdése a történeti elméletek tükrében
  I. Az uráli "őshaza" elméletei
    I/1. Uráli őshaza -> Levédia -> Etelköz -> Kárpát-medence
    I/2. Uráli őshaza -> "Magna Hungaria" -> Etelköz -> Kárpát-medence, az úgynevezett "gyors vándorlás" elmélete
    I/3. Uráli őshaza -> "Kaukázus" -> Etelköz -> Kárpát-medence
  II. A "Szkítia három tartománya" elmélet
  III. A "Kaukázusi őshaza" elmélete
  IV. Az "őshaza nélküliség" és a régészet
B) Óvatos észrevételek a fenti elméletek tükrében
C) A magyar steppeállam eredete, létrejötte és jellege
D) A steppeállam hatalmi struktúrája kettőségének problematikája
E) Atelkuzu/Etelköz régészeti azonosításának problémája az újabb kutatások tükrében

V. FEJEZET. AZ ÚJ HAZA TERÜLETE: A KÁRPÁT-MEDENCE TERMÉSZETFÖLDRAJZI VISZONYAI
A) A Kárpát-medence térsége
B) A Kárpát-medence nyersanyagforrásai

VI. FEJEZET. A KÁRPÁT-MEDENCE A "FURCSA" 9. SZÁZADBAN: A GEOPOLITIKAI HELYZET FORMÁLÓDÁSA A MAGYAR HONFOGLALÁS ELŐTT
A) A Kárpát-medence nyugati régiója mint Európa része
B) A keleti végek és a bolgár hódítás

VII. FEJEZET. A HONFOGLALÁS KATONAPOLITIKAI JELENSÉGE. A HONFOGLALÓ MAGYAROK ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE A 9. SZÁZADBAN. A HONFOGLALÁS: MENEKÜLÉS VAGY SIKERES POLITIKAI-KATONAI "PROJEKT"? A HONFOGLALÁS IRÁNYAI ÉS AZ ÉRTELMEZÉSEK BÉKLYÓI
A) A honfoglaló magyarok és a Kárpát-medence a 9. században
B) A honfoglalás: menekülés vagy sikeres politikai-katonai "projekt"?
C) A honfoglalás irányai és az értelmezések béklyói
D) A honfoglalás befejezése

VIII. FEJEZET. "A MAGYAROK NYILAITÓL MENTS MEG, URAM, MINKET!" A HONFOGLALÁS UTÁNI DIADALMAS ÉVTIZEDEK: "KALANDOZÁSOK" VAGY STRATÉGIAI HADJÁRATOK? A 10. SZÁZAD ELSŐ HETVEN ÉVÉNEK GEOPOLITIKAI MEGÍTÉLÉSE
A) A magyar steppeállam és a Kárpát-medencei területiség kérdése
B) Kik ellen?
C) Kik ellen nem?
D) A központi hatalomstratégiai hadműveletei vagy törzsi keretek folytatott zsákmányszerző hadjáratok?
E) A hadjáratok kronológiája

IX. FEJEZET. A 10. SZÁZADI KÁRPÁT-MEDENCE ÉS AZ ÚJ HÓDÍTÓK
A) A honfoglalók és a meghódítottak lélekszáma az elméletek tükrében
B) A honfoglalás kori társadalom szerkezetéről
C) Elméletek a 10. századi gazdálkodási módról
D) Néhány észrevétel
E) A 10. századi Kárpát-medencei viselet

X. FEJEZET. A 10. SZÁZADI KÁRPÁT-MEDENCE. A RÉGIÓK RÉGÉSZETE ÉS A 10. SZÁZADI HONFOGLALÁS KORI NÉPESSÉG
Bevezetés
X.1. fejezet. A 10. századi centrumrégió kérdése a régészeti leletek tükrében
  A) A Felső-Tisza vidéki 10. századi temetők, sírok elemzése
  B) A Felső-Tisza vidéki 10. századi temetők jelentőségéről
X.2. fejezet. A 10. századi periférikus Erdélyi-medence
  A) A 10. századi erdélyi-medencei temetők elemzése
  B) A 10. századi temetők és a "periférikus Erdély" fogalma
  C) Egy "periférikus régió perifériája"
X.3. fejezet. A Tiszántúl és a Bánság a 10. században
  A) A Köröstől északra és a Tiszától keletre fekvő terület 10. századi temetői
  B) A Maros-Körös-Tisza közének 10. századi temetői
  C) A Bánság 10. századi temetői
X.4. fejezet. A Duna-Tisza köze és a Szerémség a 10. században
  A) Bácska déli része, a Szerémség
  B) A Duna menti síkság, a Duna-Tisza közi síkvidék (Homokhátság) és az Alsó-Tisza vidéke
  C) A 10. századi Duna-Tisza köze és a Szerémség kutatásának összegzése
X.5. fejezet. Kárpát-medence északi része és az Észak-Kisalföld a 10. században
  A) A Kárpát-medence északi része és az Észak-Kisalföld 10. századi temetőinek, sírjainak elemzése
  B) Összegzés
X.6. fejezet. A 10. századi "Dunántúl-jelenség"
  A) A Dunántúl 10. századi temetőinek, sírjainak elemzése
  B) Összegzés
X.7. fejezet. A magyar steppeállam a Kárpátokon túl?
  A) Kárpát-medencétől keletre előkerülő "honfoglaló magyar jellegű" leletek kérdésköre
  B) "Polak, Węgier - dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki"? Kis-Lengyelország és a 10. századi leletanyag kérdésköre
  C) "Drang nach Westen?" És mi történik a Kárpát-medencétől nyugatra?

XI. FEJEZET. A 10. SZÁZADI KÁRPÁT-MEDENCEI RÉGÉSZETI ADATOK ÖSSZEGZÉSE: URALMI TERÜLETEK, TELEPÜLÉSRENDSZER, ÉLETMÓD
A) A 10. századi magyar hatalmi struktúra kiterjedésének problematikája a régészeti leletek fényében
B) A magyar steppeállam hatalmi hálózatai és a régészet

XII. FEJEZET. MIÉRT BUKOTT EL A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR STEPPEÁLLAM?
A) Globális, interkontinentális gazdasági jelenségek negatív hatása
B) Katonai vállalkozások lecsengése és a geopolitikai befolyás elvesztése
C) A magyar steppeállam intézményi válsága
D) A 10. századi nomád társadalom válsága
E) Befejezés

XIII. FEJEZET. FÜGGELÉK
Az Erdélyi-medence sóelőfordulásairól (Wanek Ferenc)

XIV. FEJEZET
Rövidítések
Írott források
Szakirodalom
Linkográfia

XV. FEJEZET. MELLÉKLETEK
1. lelőhelylista
  A szövegben említett legfontosabb honfoglalás kori lelőhelyek
2. lelőhelylista
  A szövegben említett magányos sírok (vagy lehetséges, kérdéses magányos temetkezések)
3. lelőhelylista
  A szövegben említett fegyver- és lovastemetkezés nélküli nagyobb sírszámú honfoglalás kori temető

THE SOURCE OF POWER AND THE HUNGARIAN CONQUEST. EARLY HUNGARIAN HISTORY THROUGH THE EYES OF AN ARCHAEOLOGIST

TÉRKÉPEK

---

Fülszöveg

E kötet nem arra törekszik, hogy a korai magyar történet, az őstörténet nagyívű tablóját nyújtsa, hiszen a tudományágak szerteágazó fejlődése korában egyetlen szerző hogyan is vállalkozhatna ilyesmire. Célja a történeti jellegű elméletek elemzése, a szerző régész mivoltából fakadóan elsősorban az archaeológiai források kritikai vizsgálatán keresztül. A kötet gerincét a Kárpát-medence 10. századi temetőfeltárási eredményeinek számbavétele adja. Az elemzés régiók szerint halad, ennek során több régi és új kérdést vet fel.

Továbbá olyan kérdéseket feszeget, mint a nomád hatalmi struktúrák, különösen a magyar steppeállam jelensége. Mi volt a Magyar Nagyfejedelemség státusa az új földrajzi környezetben? Értelmezhető-e a nyugati hatalmak és Bizánc perifériájaként? Mely okok miatt bukott el a Kárpát-medencei magyar steppeállam?

---