---

Tartalom

I. RÉSZ. Thököly előtti kor. (1657. julius 27-től-1678-ig.)
II. RÉSZ. Thököly kora. (1678-tól-1700-ig.)
III. RÉSZ. II. Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca. (1700-tól-1711-ig.)
IV. RÉSZ. Kis-Majtény után. (1711-től-1720-ig.)
V. RÉSZ. Rodostó. (1720-tól-1761. október 2-ig.)

---

Előszó

Sok helyről hangzott el már az az óhaj, hogy az eseményekben dús legendás világnak, a kuruckornak egész lefolyását sorrend szerint kellene összeállítani, helyesebben egy önálló munkába foglalni. Bár a számadatok e rég letünt idők eseményeinek tömegében sokszor eltérőek, ami az összeállítást megnehezíti, ennek dacára e könyv azzal a célzattal készült, hogy szolgálatot tegyen az érdeklődőnek, aki az események idejét keresi és dióhéjban megismertesse a kurucvilágot azzal is, aki nem csak az időpontokat, de azok tárgyait sem tudja, egyben az egész anyagot népies irányban ismerteti, hogy az mindenki számára használható legyen. Hogy ez mennyiben sikerült, azt döntse el az olvasó.

I-ső Lipót uralkodásától, illetve a Wesselényi-féle összeesküvéstől, mint a keletkezett kurucvilág kiinduló pontjától kezdődőleg öt fejezetben a történtek sorrendjében Mikesnek Rodostóban bekövetkezett haláláig ismerteti e könyv e letünt kort. Könnyebb áttekintés végett a fel-felmerülő kisebb-nagyobb események röviden vannak feltüntetve a pontokban, sőt ahol kellett ezek előzményei, vagy következményei is, miért is a dült betűkkel szedett részek képezik a tulajdonképeni lényeget, melyek az alattuk lévő számokra, illetve időre szorosan vonatkoznak. Továbbá, ahol sikerült megállapítani a közelebbi időt pl. a nap szakát, reggel, délben, este, vagy óráját, azt is feltüntettük.

A t. olvasó találni fog az évek sorrendjében bizonyos hézagokat pl. az egyik évet követő év s ugyancsak ezt követő több év kimaradt az évek sorozatából. Erre nézve meg kell jegyezni, hogy ez esztendők azért nincsenek a munkában, mert ez alatt oly jelentősebb esemény, mely a kurucvilággal kapcsolatos lett volna, nem fordult elő. De különben is ez idők nem minden egyes esetét tartalmazza e könyv; így a Dunántulon, Erdélyben és a Duna-Tisza között történteket kisebb, míg az akkori Felvidéken lejátszódott események nagyobb számban találhatók, mely része az országnak főszíntere volt a kurucmozgalmaknak, hol a nemzeti ellenállás, a nemzeti szellem lüktető ereje sokféle tarka változatokban s harcias készségben nyilvánult meg s így az események is itt sűrűbben adódtak elő.

Természetesen a parányi epizódokat s apró mozzanatokat, melyek különben sem voltak befolyással az akkori mozgalmakra, mint ilyeneket mellőztük, csupán II-dik Rákóczi Ferenc személyénél, mint minket közelebb érdeklő szereplőnél tettünk kivételt. Azonban mindazok a lényegesebb külföldi események, melyek bizonyos összefüggésben állottak a kurucvilágunkkal, nem maradhattak ki.

Adatokul szolgáltak Márki - három kötetes - II-dik Rákóczi Ferenc; Thaly-Ocskay László; Szalay, Baróthy magyar nemzet története; Ocskay Gusztáv - Ocskay brigadéros igazi életrajza; Toldy Ferenc - Zágoni Mikes Kelemen törökországi levelei; Thaly-Bercsényi; Thaly - Bottyán János; Thaly - Rákóczi tár; Thaly - A nagyszombati harc; Jedlicska - Kis Kárpáti emlékek című munkák, úgy egyes családi leveles ládákban őrzött feljegyzések mindezek összehasonlításával. Ha pedig egy-egy esemény dátumai eltérőek voltak a felsorolt kútfőkben, illetve följegyzésekben, ez esetben azt az időpontot vettük, melyről több egybehangzó adat szól, mint nem.

Mindezeket összefoglalva most, amikor balsorsunkban a nagy szabadsághős halálának kétszázadik évfordulója mementóként pereg le előttünk - talán némi szolgálatot tesz e könyv s közelebb hozza ezt a legendás világot kikinek lelkületéhez.

A SZERZŐ.

---