Onomastica Uralica 10.
CONTENTS, ISMERTETÉS
Contents
Erzsébet Győrffy: On the Characteristics of Toponymic Communities
Katalin E. Nagy: Studies on Toponymic Knowledge in Hajdú-Bihar County
Magdolna Nemes: Where do you live? - children talking about their surroundings
Daiana Felecan-Alina Bugheşiu: Artifex ludi, or On the Game of Naming. Form and Meaning in the Act of Giving Names to Toys
Väinö Syrjälä: Names in Teenagers' Linguistic Landscapes
Emilia Aldrin-Linnea Gustafsson: Teenagers' inclusion and exclusion in their everyday onomastic environments
Veslava Sidaravičiene: Multilingualism and Unofficial Urban Place Names of Vilnius in the Languages of Lithuanian and Polish Youth
Tatyana Petrovna Sokolova: Naming Examination of Foreign-sounding Urbanonyms
Ilia Baranov: Who wants to live forever: Survival analysis in names research
Paula Sjöblom-Ulla Hakala: Toponyms and place heritage as sources of place brand value
Katalin Reszegi: Mental Aspects of Proper Names
Lidia Becker: Folk onymic discourses about personal names on the web
Jaromír Krško-Alena Záborská: Onymic Space versus Social Space
Angelika Bergien: 'Name and Shame' strategies in a socio-onomastic perspective
Yolanda Guillermina López Franco: Une enquête socioanthroponymique finiséculaire : la perception des prénoms dans huit communes de l'Hérault, France, en 1995. Une méthodologie toujours en vigueur
Linnea Gustafsson: Modern Nicknames in Sweden
Anna Tsepkova: Pragmatic and Motivational Peculiarities of Contemporary Russian Nicknames (case study: Novosibirsk school, college, university contexts)
Judit Kecskés: Names Moving Across the Borders: Onomastic Tasks Facilitating Social Integration
Anikó Szilágyi-Kósa: Zur Übersetzung von nomina propria in literarischen Werken. Eine Fallstudie Ungarisch-Deutsch
Justyna B. Walkowiak: Personal Name Policies in Europe in the Context of Globalization
Mariann Slíz: The legal deficiency of publishing calendars and the problems caused by calendars and dictionaries of given names based on lay ideas in Hungary
Lasse Hämäläinen: Level Names in an Online Minigolf Game
Authors of the Volume
Ismertető
Az Onomastica Uralica 10. kötete a 2017-ben Debrecenben megrendezett 26. Nemzetközi Névtudományi Kongresszus (ICOS) előadásai közül 22-nek az írott változatát tartalmazza, köztük húsz angol, egy német és egy francia nyelvűt. Az alábbiakban a tanulmányokat eredeti sorrendjükben ismertetem.
Győrffy Erzsébet tanulmánya (5-18) a helynévközösség fogalmát járja körül funkcionális nyelvészeti keretben, megkérdőjelezve a deduktív elméletet, miszerint egy névközösség tagjai közel azonos ismeretekkel rendelkeznek a helynevek terén. Öt településen végzett empirikus kutatások alapján vizsgálja újra a kérdést, különös figyelmet fordítva az életkorra, a generációs különbségekre és más társadalmi meghatározottságokra.
Két Hajdú-Bihar megyei településen végzett hasonló jellegű kutatását ismerteti tanulmányában E. Nagy Katalin (19-27). Vizsgálata az életkor és a helynévismeret közötti összefüggésre irányul, de egyéb szociológiai tényezők, így a társadalmi nem és az etnikum is jelentős szerepet játszik benne. Négy kijelölt korcsoport helynév-kompetenciáját hasonlítja össze, amelyeket térképen ábrázolva is szemléltet.
Nemes Magdolna írása (29-41) a Journey to School nemzetközi projekt részeként készült vizsgálat eredményeit tarja fel. Célja felmérni, milyen tájékozódási pontokat és tulajdonneveket használnak fel a gyermekek a környezetük leírására, illetőleg milyen különbség mutatkozik e tekintetben a különböző korú gyermekek között. A kutatásba bevont magyar gyermekek egy csoportja óvodás korú, másik csoportja első és második osztályos.
Diana Felecan és Alina Bugheşiu írásukban a játékoknak adott tulajdonnevekkel foglalkoznak (43-57). Megkülönböztetnek hivatalos neveket, amelyek a gyártó vagy eladó objektív névadásának az eredményei, és nem hivatalos neveket, amelyek a játék használójának szubjektív névadásából keletkeznek. Ezeken belül további alkategóriákra osztják a kor és társadalmi nem szerint elkülönített adataikat, kimutatva bizonyos kulturális divatjelenségeket a játéknevek rendszerében. Kutatásuk a nyelvészet, a pszichológia és a pedagógia határterületén helyezhető el.
Väinö Syrjälä írása Helsinki nyelvi tájképét és abban a tulajdonnevek megjelenésének módját vizsgálja finn és svéd anyanyelvű tinédzserek megkérdezésével (59-67). Választ keres arra, hogy vajon az adatközlők által kiemelt és főként a kereskedelemhez kötődő tulajdonnevek általánosan szaliensek-e a nyelvi tájkép feldolgozásában, vagy éppen tulajdonnévi jellegük miatt kapnak nagyobb figyelmet. Arra is kitér, hogy melyik vizuális nyelvi jelet és miért éppen azt dolgozzák fel tulajdonnévként.
Ugyancsak a tizenévesek körében vizsgálta a nyelvi tájképet Emilia Aldrin és Linnea Gustafsson mind a földrajzi, mind a virtuális tér tekintetében (69-83). A tanulmány első fele az angol, svéd és arab nyelvet magába foglaló földrajzi környezet vizsgálatát mutatja be, összevetve a különböző nyelvű lakosok földrajzi és társadalmi kötődésével. A második rész azoknak a felhasználóneveknek az offline nevekkel, a szociális hierarchiával és a háromnyelvű környezettel való kapcsolatát elemzi, amelyeket a fiatalok különböző közösségi oldalakon választottak.
Veslava Sidaravičiene Vilnius nem hivatalos használatú helyneveit vizsgálja litván és lengyel fiatalok nyelvhasználatában; a városban a litván, a lengyel, az angol és az orosz nyelv a legmeghatározóbb (85-96). Bemutatja, miként hat a többnyelvűség a litván és miként a lengyel anyanyelvű fiatalok névhasználatára, illetve milyen interferencia-jelenségek jelennek meg hangtani, morfológiai és lexikai szinten.
Tatyana Petrovna Sokolova az orosz társadalom egy 21. századi problémájára keresi a megoldást tanulmányában (97-110). Az idegenül hangzó városi helynevek megjelenése komoly morális és jogi konfliktust eredményezett megalkotóik és ellenzőik között. A szellemi tulajdon és az állampolgári jogok védelme érdekében a szerző javasolja a törvényszéki nyelvészeti vizsgálatot bevezetését, mivel ez a nyelvészet, a névtan és a jogtudomány bevonásával képes lenne objektív döntést hozni precedens értékű esetekben.
Ilia Baranov írása a márkanév és az üzleti siker közötti összefüggés leírására tesz kísérletet az oroszországi ételkiszállítók által adott nevek alapján (111-136). Számszerűsíti a faktorokat, amelyek leginkább közrejátszanak egy név sikerében és fennmaradásában a hangzás, a jelentés vagy a vizuális megjelenés tekintetében. Ezek alapján a szerző lehetségesnek tartja a biztos sikerhez vezető névadás folyamatának formalizálását.
Szintén a reklámsiker kapcsán vizsgál 28 délnyugat-finnországi településnevet Paula Sjöblom és Ulla Hakala (137-148). A szerzők az adott hely kulturális örökségének és emlékének konceptualizálását vizsgálják, amelyben meghatározó faktor az állandóság, a stabilitás kifejezése a régóta használt nevek által. Egy 2013-ban végzett felmérés alapján a helyi lakóknak a névhez és annak megváltozásához való attitűdjét és ennek következtében a névnek a hely identifikálására és reklámozására való felhasználhatóságát elemzik.
Reszegi Katalin tanulmánya (149-167) funkcionális, kognitív elméleti keretbe helyezi a névadás és a névhasználat kutatásának módszereit. Ennek során a névhasználat mentális folyamatait, a névanyag rendszerszerűségét és más nyelvi részrendszerekhez való viszonyát, valamint a neveknek mint a kommunikáció szempontjából fontos funkcionális nyelvi elemeknek a pragmatikai aspektusát egyszerre kell figyelembe venni. A szerző felhívja a figyelmet a pszicholingvisztika és a neurolingvisztika adta lehetőségek hasznosíthatóságára a névtani kutatásokban.
A névtan növekvő népszerűségét és ennek onomasztikai felhasználhatóságát mutatja be az elsősorban nem tudományos célú online névtani diskurzusok elemzésével Lidia Becker (169-183). A szerző rámutat a laikus diskurzusokban megjelenő, tulajdonnevekkel kapcsolatos metapragmatikai kérdések jelentőségére, egyben pedig érvel az ilyen típusú megnyilatkozásoknak az 'alulról építkező onomasztika' (bottom-up onomastics) terminussal való megnevezése mellett.
Jaromír Krško és Alena Záborská tanulmányukban a tulajdonnevek szociális percepcióját és zárt csoportokon belüli funkcionálását vizsgálják, figyelembe véve mind a bonyolult szociális hálózatokkal rendelkező egyén, mind a csoport szempontjából való kiindulás lehetőségét (185-199). Kutatásuk elsősorban szlovák nyelvű adatokra épül, ám eredményeik univerzálisnak tekinthetők.
Angelika Bergien a névnek az identitás és a társadalmi státusz megkonstruálásában való szerepére mutat rá írásában (201-208). Bemutatja annak a modern, médiavezérelt társadalomban újonnan megfigyelhető jogi és újságírói stratégiának a működését, amely a névvel való megszégyenítést jelenti, emellett kitér a médiában való névhasználat egyéb szociálszimbolikus funkcióira is.
Yolanda Guillermina López Franco tanulmányában felülvizsgálja és ellenőrzi egy 20 évvel ezelőtt végzett szocioantropológiai felmérés módszerét és eredményeit (209-227). 1995-ben nyolc francia településen vizsgálták a keresztnevek percepcióját, átadását, a névviselőknek és a névhasználóknak saját és más keresztnevekhez való attitűdjét, figyelembe véve a legfontosabb szociolingvisztikai változókat (nem, életkor és iskolázottság).
Linnea Gustafsson a modern svéd beceneveket kategorizálja és elemzi funkcionális szempontból (229-242). Kutatásában megjelenik a nyelvészet mellett a szociológia, az etnológia és a pszichológia aspektusa is. A neveket a forrásuk, nyelvi összetételük, jelentésük és motivációjuk alapján kategorizálja, funkciójukat az affektív, a kapcsolati és pozicionáló funkció szerint határozza meg.
Az orosz egyetemisták körében használt beceneveket mint alternatív, informális személyneveket vizsgálja Anna Tsepkova a funkció, használati gyakoriság, megjelenési terület, névhasználói attitűd, illetve a karakterisztikus és nem karakterisztikus becenevek megoszlása szerint (243-261). Tanulmánya tovább árnyalja a szerző korábbi, a becenevek használatának csökkenő tendenciáját mutató kutatási eredményeit e témában.
Az alkalmazott névtan két területéhez, a névtan és a tanítás kapcsolatához, valamint a névtannak a migráció és a diszkrimináció következményeinek iskolai kezelésében játszott szerepéhez kapcsolódik Kecskés Judit írása (263-277). Egy esettanulmányban bemutatja, milyen feladatai és lehetőségei lehetnek a névtannak a bevándorolt diákok szociális integrálásának elősegítésére, és milyen oktatási eszközök használhatók fel erre a célra.
Szilágyi-Kósa Anikó tanulmányában a tulajdonnevek magyarról németre fordítását vizsgálja Kosztolányi Dezső Esti Kornél című novellaciklusa és ennek német fordításai alapján(278-294). A szerző érvel az alapvető fordítói stratégiák és a különböző fordítói műveletek vizsgálatának fontossága mellett, és rámutat, hogy a tulajdonneveknek a szövegen belül reáliákként való értelmezése miatt a fordítási gyakorlat a közvetlen átvételüktől a teljes elhagyásukig terjedhet.
Justyna B. Walkowiak írása a globalizáció és migráció által felvetett névtani kérdéseket és problémákat járja körül (295-308). Kitér a különböző államok eltérő névhasználati szokásaiból fakadó konfliktusokra, az etnikai kisebbségek emancipációs törekvéseire a személynevek kérdésében, a tradicionális női családneveket érintő szabályozások felülvizsgálatára, és a gyermekek elnevezésében gyakorolt szabadságra vagy annak hiányára.
Slíz Mariann tanulmányában arra a jogilag szabályozott magyar keresztnévadást érintő problémára világít rá, melyet a kalendáriumok kiadására vonatkozó jogi szabályozás hiánya okoz (309-315). A szerző ismerteti a keresztneveket érintő szabályozást és a naptárak szerepét a névadásban, majd bemutatja az olyan, nem tradicionális naptárak okozta lehetséges konfliktusokat és nehézségeket, amelyek a bejegyzésre alkalmas keresztnevek mellett nem létező, ősi eredetűnek gondolt, a naptárak kiadásának idején valójában nem anyakönyvezhető neveket is tartalmaznak.
A kötetet Lasse Hämäläinen írása zárja, mely egy online játék szintjeinek többségében angol nyelvű elnevezéseit vizsgálja (317-329). A nevek kategorizálását a szerző az elnevezés módja, illetőleg aszerint végzi, hogy a név közvetlenül a játék szintjére vonatkozó vagy általában a játékkal kapcsolatos információt hordoz, valamint a szintneveket a vidéki és városi helynevekkel, művészeti alkotások címeivel és internetes felhasználónevekkel is egybeveti.
Hauber Kitti
Forrás: Névtani Értesítő 41. (2019)
https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/6721