Erdélyi Z. János
Ödipusz Budán ; A patikárus
TARTALOM, FÜLSZÖVEGTartalom
Ödipusz Budán
A patikárus
Fülszöveg
Erdélyi Z. János (Debrecen, 1947) 1993-ban került be az irodalmi életbe Georg Trakl válogatott verseiből összeállított műfordításkötetével. Végzettsége szerint gépészmérnök, teljes aktív életszakaszát különböző tervezővállalatoknál töltötte.
Műegyetemista kora óta "kettős életet élt", vagyis párhuzamosan folytatta műszaki és irodalmi tevékenységét. Mióta nyugdíjas lett, csak irodalommal foglalkozik. Saját írásait és műfordításait rendszeresen közlik a folyóiratok.
Eddig egy saját és tizenegy fordításkötete jelent meg, az utóbbiak főként német nyelvű művek interpretációi, ezen belül 20. századi osztrák költők (Georg Trakl, Thomas Bernhard, Christine Busta, Gerhard Fritsch) versei.
Két középkori történet egymás mellett. Az első Magyarországon (közelebbről Budán) játszódik, a másik Olaszhonban, noha az utóbbit W. Shakespeare egyik színműve ihlette (amelynek előzménye viszont egy még korábbi olasz írás!).
Az 1979-80-ban készült, Ödipusz Budán című hangjátékom az ókori görög Oidipusz- történetet idézi meg egy vendéglősné és egy hetvenkedő nemesifjú "egyéjszakás kalandja" nyomán. A görög sorstragédia itt is majdnem mindenkin beteljesedik, kivéve az ifjút, aki casanovai könnyedséggel távozik.
A patikárus Itáliába viszi el az olvasót. Javarészt Mantovában játszódik, nem véletlenül, ugyanis a címszereplő nem más, mint Shakespeare Romeo és Júliájának mantovai patikárusa, akitől Romeo a gyilkos mérget vásárolja. A történet nyomon követi a fiatal orvos-asztrológus életútját a tanulás éveitől a szakmai dicsőség magasáig, majd egy rossz döntés következtében a koldusbotra jutásig és egész családja elvesztéséig.
Ez a művem 2015-ben született, s a már korábban megjelent Helsingőr Szellemével és A Cet könyvével együtt részét képezi Halhatatlan villanások címmel íródó gyűjteményemnek, amelyben minden darab főhőse a magyar és a világirodalom valamely híres művének jelentéktelen(nek tűnő) epizódszereplője.