---

Tartalom

Urbán Bálint: Behatolhatunk-e Luís Quintais világába? A műfordítói pályázat értékelése
Lackfi János: A falra szögelt macska esete a gerellyel

Luís Quintais: Azagaia, Árvore, Sombra

Dr. Szabolcsi Viktória fordítása (I. díj)
Havassy Réka fordítása (II. díj)
Balogi Virág fordítása (III. díj)
Katona Ágota fordítása (a Magyar Fordítóház Alapítvány különdíja)
Jakabffy Éva fordítása (a Camoes Intézet különdíja)

Fazekas Zoltán Vilmosné fordítása
Galicz Kamilla fordítása
Hajós Flóra fordítása
Hollós Judit Katalin fordítása
Jánk István fordítása
Mohai Szilvia fordítása
Nádory István fordítása
Sirkó-Németh Mariann fordítása
Szabados Imre fordítása

---

Fülszöveg

Luís Quintais (1968) portugál költő, esszéíró és antropológus, a Coimbrai Egyetem tanára. Ez idáig tizenegy verseskötetet jelentetett meg:

A imprecisa melancolia (Bizonytalan melankólia, 1995), Lamento (Panasz, 1999), Umbria (Umbria, 1999), Verso antigo (Régi verssor, 2001), Angst (Szorongás, 2002), Duelo (Párbaj, 2004), Canto onde (Ahol a dal, 2006), Mais espesso que a água (Sűrűbb a víznél, 2008), Riscava a palavra dor no quadro negro (Rávéste a fájdalom szót a fekete táblára, 2010), Depois da música (A zene után, 2013), O vidro (Az üveg, 2014).

Összegyűjtött versei 2015-ben jelentek meg Arrancar Penas a um Canto de Cisne (Tollakat tépni egy hattyúdalból) címmel.

Költészetét a barcelonai Aula de Poesia, a portugál PEN Klub, a Luís Miguel Nava Alapítvány, az Inês de Castro Alapítvány díjával, valamint az António Ramos Rosa-díjjal tüntették ki. Kritikusként elsősorban kortárs portugál költészettel foglalkozik. A Lisszaboni Egyetem bölcsészkarán végzett, 1995 óta a Coimbrai Egyetemen tanít (kulturális) antropológiát. Elismert akadémikusként is komoly életmű áll mögötte. Legutóbbi könyveiben a gyarmati háború és a poszttraumatikus stressz szövevényes kapcsolatrendszerét, a művészet és az agy kognitív folyamatainak viszonyát vizsgálja. Kutatásai az elmúlt években is inkább ebbe az irányba tolódtak. Esszéiben, tanulmányaiban a pszichiátria, a technoscience, az agy biológiai működésének lehetőségeit, és mindezeknek a területeknek a művészethez való kapcsolódását kutatja. Luís Quintais mindemellett fordítóként (Wallace Stevens legelismertebb portugál fordítója), sőt az utóbbi években fényképészként is tevékenykedik, hiszen mind költészetében, mind tudományos munkásságában kiemelt helyet foglal el a látás kérdése. Esszéformában megírt életrajzát ezekkel a szavakkal zárja: "Strukturális értelemben agnosztikus vagyok. Sokkal inkább a megváltásban hiszek, mint a forradalomban. És a megváltás kizárólag költői lehet."

---