---

Tartalom

BEVEZETŐ.
1. §. Általános fogalmak
2. §. A számjegyekről
3. §. A tízes vagy tizedes számrendszer
4. §. A mértékek

ELSŐ SZAKASZ. EGÉSZ SZÁMOKKAL ÉS TIZEDES TÖRTEKKEL VALÓ SZÁMOLÁS
I. FEJEZET. A négy alapszámművelet nevezetlen és egynevű számokkal.
5. §. Az összeadás
6. §. A kivonás
7. §. A szorzás
  Régi mértékek átszámítása újra és megfordítva (1. példa)
  A számok kikerítése vagy a javítás, pótlás (1. példa)
  100 és 1000 egységre vonatkozó adatokkal való számolás (15. példa)
  Valamely számnak tizedes törtben kifejezett hányadrésze (19. példa)
8. §. Az osztás
II. FEJEZET. Többnevű számokkal való számolás.
9. §. Magasabb rendü egységek szétbontása
10. §. Alsóbb rendü egységek összevonása (l. még a 48. lapon a 20. példában is.)
11. §. Számműveletek többnevű számokkal
12. §. Többnevű számok összeadása
13. §. Többnevű számok kivonása
14. §. Többnevű számok szorzása
15. §. Többnevű számok osztása
16. §. Vegyes példák

MÁSODIK SZAKASZ. A SZÁMOK OSZTHATÓSÁGÁRÓL
17. §. Magyarázatok
18. §. Az oszthatóság ismertető jelei
19. §. A legkisebb közös többszörös kikeresése

HARMADIK SZAKASZ. KÖZÖNSÉGES TÖRTEKKEL VALÓ SZÁMOLÁS
20. §. Magyarázatok
21. §. A törtek rövidítése
22. §. Áltört átváltoztatás egész vagy vegyes számmá és megfordítva
23. §. Közönséges tört átváltoztatása tizedes törtté és megfordítva
24. §. A törteknek egyenlő nevezőjüekké való változtatása
25. §. Közönséges törtek összeadása
26. §. Közönséges törtek kivonása
27. §. Közönséges törtek szorzása
28. §. Közönséges törtek osztása
29. §. Vegyes példák a közönséges törtekkel való számolásra s azok gyakorlati megfejtése
  Valamely számnak közönséges törtben kifejezett hányadrésze (4. stb. példa.)
  Valamin való osztozkodás (6. stb. példa)

NEGYEDIK SZAKASZ. VISZONYSZÁMOLÁS
I. FEJEZET. Viszonyok és arányok
30. §. Viszonyok
31. §. Arányok.
II. FEJEZET. Hármasszabályi számolás
32. §. Az arányosság fogalma
33. §. Egyszerü hármasszabály
34. §. Összetett hármasszabály
35. §. Százalékszámolás
  A vetéshez való magszükséglet kiszámítása, (6. stb. példa)
36. §. Egyszerü kamatszámolás
III. FEJEZET. Arányos osztás
37. §. Arányos osztás vagy társaság szabály
38. §. Egyszerü arányos osztás
  Közös legeltetés esetén a legelőbérnek arányos felosztása (5. stb. példa)
39. §. Összetett arányos osztás
  Közös legeltetés (1. stb. példa)
IV. FEJEZET. Átlagszámítás
40. §. Átlagszámítás
  Csemetemennyiség becslése
41. §. Plus és minus mennyiségek átlaga

---

Előszó

A tanulásnál illetőleg tanításnál az legyen a vezérlő gondolatunk, hogy az erdészet körében a számtan nem magamagaért van otthon, hanem csakis mint segédtudomány, amely nélkül az erdészet sok feladatát meg nem oldhatnánk. Ugyanezért ne a könyv szavai szerint való betanulásra fektessük a súlyt, hanem a megértésre és a gyakorlati alkalmazásra. Ha a tanár - habár csak egyes elejtett szóból is - azt látja, hogy tanítványa érti amit tennie kell s emellett meg is tudja tenni: meg lehet elégedve. Másrészt ha a magántanuló, kétséget kizárólag tisztában van azzal, hogy amit csinál, az csakis úgy lehet és másként nem: nyugodt lehet, hogy tudása elérte a kellő fokot, ha a könyv szavait nem is tudja elmondani.

A fő törekvés az legyen, hogy a tanuló a példákat segítség nélkül tudja kidolgozni!

A mértékeket illetőleg szükségesnek tartom megjegyezni, hogy azoknak részletes megtanulása ott, ahol a könyv sorrendje szerint (4. §.) következnek, lélekölő s mindamellett kevés sikerű fáradozás volna. Itt elég egyelőre csak általános tájékozódást szerezni felőlük; a beható megismerésnek és megtanúlásnak részben már a négy alapszámművelet példáinak kidolgozásánál, tulajdonképen pedig a 9. és 10. §-ok keretében van a helye.

A következőkben megjelölöm azokat a §-okat, amelyeknek tudását a szakiskolai tanulóktól a gyakorlati élet, a magántanulóktól pedig az erdőőri szakvizsgálat megköveteli: az 1.-től a 11.-ig bezárólag mind, a 16. (az előbbi §-okban tanúltak segélyével megfejthető példákat), 18., 20., 21., 23., a 29.-től bezárólag a 36.-ig mind s végül a 40. §-okat.

Természetes azonban, hogy ha a szakiskolai növendékekkel többet is el tudunk sajátíttatni s a magántanuló többet is meg tud tanúlni: erre törekednie kell. Ne tévesszük azonban szem elől, hogy inkább csak a szükségeset, de jól, - mint többet is, de csak félig-meddig. Az elmaradottakat később az életben iparkodjunk sorra venni.

A szerző.

---