Kántás Balázs
A csongrádi bombamerénylet
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
AZ 1923. DECEMBER 26-AI CSONGRÁDI ANTISZEMITA TERRORCSELEKMÉNY ÉS TÁGABB POLITIKAI KONTEXTUSA
FORRÁSOK A CSONGRÁDI BOMBAMERÉNYLETTEL ÉS POLITIKAI KONTEXTUSÁVAL KAPCSOLATBAN
A TANULMÁNYBAN ÉS A FORRÁSOKBAN ELŐFORDULÓ FONTOSABB TÖRTÉNELMI SZEMÉLYEK ÉLETRAJZI ADATTÁRA
FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM
Fülszöveg
Az 1920-as évek viharos történelmi időszakában működő nagyszámú, egymással szoros átfedéseket mutató titkos és féltikos irredenta szervezet, illetve a hozzájuk ezer szállal kötődő, radikális jobboldali paramilitáris alakulatok működését a maguk komplexitásában leginkább konkrét példák és velük kapcsolatba hozható események, esettanulmányok, mikrotörténelmi példák vizsgálata útján érthetjük meg. A hadsereggel és egyéb állami fegyveres szervekkel is szorosan összefonódó, radikális jobboldali paramilitáris szervezetek neve felmerült olyan nagy sajtónyilvánosságot kapott bűnesetek mögött is, mint a nyolc halálos áldozatot követelő, 1922. április 3-ai antiszemita bombamerénylet az Erzsébetvárosi Demokrata Kör ellen, a három ember életét kioltó 1923-as csongrádi bombamerénylet, vagy épp az ugyancsak 1923-as állítólagos irredenta magyar merényletterv a román királyi pár ellen. Ezen alakulatok tagjai, noha nem feltétlenül a kormány és a hadsereg megbízásából vagy jóváhagyásával, de érintettek voltak a Magyarországon is elburjánzó politikai terrorizmusban. A három halálos áldozatot követelő, 1923. december 26-án bekövetkezett csongrádi bombamerénylet, majd a feltételezhető tettesek felmentésével záruló büntetőper példáján és kontextusán keresztül részleteiben érthető meg a korabeli radikális jobboldali paramilitáris szervezetek működése, a rövid ideig egyre inkább elterjedő magyar politikai terrorizmus természetrajza, illetve az elkövetők kapcsolati hálója fényében következtetések vonhatók le a korabeli szélsőjobboldali körök politikai befolyásáról és érdekérvényesítő képességéről is.