Onomastica Uralica 14.
CONTENTS, ISMERTETÉS
Contents
Tamás Farkas: Onomastics Today: An International Overview
Emilia Aldrin - Inge Saerheim - Väinö Syrjälä: NORNA - The Nordic Cooperative Committee for Onomastic Research
Artur Gałkowski: Objectives, challenges, history and present organization of the Commission of Slavic Onomastics within the International Committee of Slavists
Evgeny Shokhenmayer: Resources, media, networks and future of onomastic studies
Milan Harvalík - Iveta Valentová: The Current State and Perspectives of Onomastic Terminology
Staffan Nyström: Place-name policies in Scandinavia and elsewhere
Pavel Štěpán: Namegiving in the Czech Republic: Legal Regulation and the Role of Onomasticians
Patricia Carvalhinhos - Maria Célia Lima-Hernandes - Adriana Lima: The ideological function in names of public spaces in the city of São Paulo, Brazil
Jiří Martínek: Politicians on the maps of Central and Eastern Europe
Hirofumi Nakaba - Toyomi Nakaba: Naming Method of Tunnels in Japanese Expressways: a 2016 study of tunnel names in Noetsu Expressway between Toyama and Ishikawa Prefectures of Japan's main island
Peter K W Tan: The True Name: public and private housing in Singapore
Oxana Issers: Identifying power of names in the service industry (based on the examples of hotel names in Siberia)
Ingrid Spitzner: Nachhaltigkeit in Firmennamen - Ein Ranking in der Namensgestaltung
Judit Kozma: Names of Astronomical Objects from a Global and Local Perspective
Richard Coates: Meaningfulness in literary naming within the framework of The Pragmatic Theory of Properhood (TPTP)
Martyna Katarzyna Gibka: The Functions of Characters' Proper Names in Guards! Guards! by Terry Pratchett
Marie A. Rieger: "In Afrika haben die Kinder oft solch merkwürdige Namen." Das Fortwirken kolonialer Denkmuster in aktuellen Afrikaromanen
Ayokunmi Ojebode: African Onomastics and Gender Semiotization in Chimamanda Adichie's Purple Hibiscus and Kunle Afolayan's 'The Figurine'
István Boda - Judit Porkoláb - Éva Máté: Le Mississippi, poème de Milán Füst : un exemple de dénomination artistique de la nature
Authors of the Volume
Ismertetés
Az Onomastica Uralica 14. kötete a 2017-ben Debrecenben megrendezett 26. Nemzetközi Névtudományi Kongresszuson (ICOS) elhangzott előadások közül 19-nek közli az írott változatát: 16 angol, 2 német, 1 pedig francia nyelven íródott. Ezek a konferencia négy tematikus paneljében hangzottak el. A folyóirat cikkei tematikus sorrendben követik egymást, eszerint ismertetem őket.
Az első öt tanulmány a nemzetközi névtani együttműködések és projektek szimpóziumán szerepelt. Az első cikkben Farkas Tamás a szimpózium bevezetéseként a névtan jelenlegi állapotát mutatja be nemzetközi szempontból (5-14). Tanulmányában ismerteti a nemzetközi névkutatás intézményes hátterét, a névtannal foglalkozó jelentősebb szervezeteket, konferenciákat, folyóiratokat, valamint kitér a nemzetközi együttműködések fontosságára is. Emilia Aldrin, Inge Saerheim és Väinö Syrjälä az észak-európai országok nemzetközi névtani együttműködését (NORNA) mutatja be (15-22). A hét országot összekapcsoló szervezet történelméről, rendszeres konferenciáiról, tudományos projektjeiről, nyomtatott és digitális publikációiról olvashatunk a cikkben, megemlítve a szervezet jelentősebb eredményeit és változatos kutatási területeit. Artur Gałkowski a Nemzetközi Szlavisztikai Komité (ICS) névtani bizottságának tevékenységét ismerteti (23-35). A több mint 60 éves múlttal rendelkező nemzetközi együttműködés történelméről, valamint jelenlegi állapotáról is olvashatunk cikkében. Evgeny Shokhenmayer tanulmányában a névkutatással kapcsolatos fórumokat veszi számba, és általánosságban bemutatja, milyen szerepük van a digitális felületeknek a tudományos tartalommegosztásban (37-51). A névtani weboldalak ismertetése után a közösségi média szerepével, majd pedig a névtani folyóiratok jövőjével foglalkozik. A tematikus egység utolsó tanulmányában Milan Harvalík és Iveta Valentová az egységes névtani terminológia kialakulásának és fejlődésének kérdéskörét járja körül (53- 3). Előbb a Nemzetközi Névtudományi Társaság (ICOS) terminológiai munkacsoportjának tevékenységét mutatják be, majd részletesebben írnak a szláv névtani terminológiáról, valamint az ennek egységesítésére irányuló törekvésekről.
A következő négy tanulmány névpolitikai témájú. Az első, melyet Staffan Nyström jegyez, a konferencia egyik plenáris előadásaként hangzott el, témája pedig a helynévadás szabályozása (65-82). Többnyire svéd és más skandináv országok példáján keresztül mutatja be, milyen feladatai és kihívásai vannak a helynévpolitikának. A következő cikkben Pavel Štĕpán a csehországi névadást vizsgálja meg, összehasonlítja a szigorú szabályozás alatt álló személynévadást a gyakorlatilag szabad helynévadással, valamint kitér a névkutatók szerepére is az említett területeken (83-92). Patricia Carvalhinhos, Maria Célia Lima-Hernandes és Adriana Lima közös írása São Paulo városi helyneveivel, illetve azok változásával foglalkozik (93-110). A brazil városok közterületi neveinek megváltoztatása politikai és történelmi okokra nyúlik vissza, ezt a folyamatot a tanulmány a politikai és ideológiai manipuláció eszközeként elemzi. Jiří Martínek a közép- és kelet-európai helynevek 20. századi változásait vizsgálja, különös tekintettel a politikusok neveit viselő helynevekre (111-120).
A soron következő öt tanulmány a konferencia "egyéb nevek" témakörét tárgyaló szimpóziumán hangzott el. Nakaba Hirofumi és Nakaba Toyomi írása a japán alagutak elnevezésével foglalkozik (121-131). Kutatásukban egy japán autópálya 19 alagútjának neveit vizsgálják, azok elnevezésének módszerét és történetét részletezik. Peter K W Tan tanulmányában a szingapúri épületek dekoratív neveiről ír (133-146). Oxana Issers a szibériai hotelneveket elemzi, azok algoritmusszerű elnevezését, valamint a hoteleket üzemeltető cégek profiljának megjelenését a hotelek nevében (147-160). Ingrid Spitzner tanulmányában azt vizsgálja, hogyan jelenik meg a környezettudatos gondolkodás a cégnevekben (161-176). A tematikus egységet Kozma Judit cikke zárja, melyben a csillagászati nevekkel foglalkozik (177-190). A tanulmány első felében a legfontosabb égitestek elnevezését tárgyalja, a második felében pedig csillagászati nevekben megjelenő névbokrosítás jelenségét mutatja be.
Az utolsó tematikus egységhez öt tanulmány tartozik, melyek az írói névadással foglalkoznak. Az első cikkben Richard Coates az írói névadás típusait vázolja fel, saját pragmatikai keretrendszerét használva fel ehhez (191-201). Martyna Katarzyna Gibka tanulmánya a személynevek funkcióját vizsgálja Terry Pratchett Őrség! Őrség! című regényének eredeti, angol változatában (203-214). Marie A. Rieger az írói névadásban megjelenő, rasszal kapcsolatos sztereotípiákat elemzi (215-29): az afrikai irodalomban ugyanis a mai napig fellelhető koloniális örökség a szereplők neve és bőrszíne közti párhuzam. Ayokunmi Ojebode tanulmányában azt vizsgálja, hogyan jelenik meg a nigériai szociokulturális és vallási gondolkodás hatása az írói névadásban (231-243). Ehhez Chimamanda Adichie egy regényének, valamint Kunle Afolayan egyik filmjének személyneveit elemzi Halliday társas szemiotikai megközelítését felhasználva. A kötet utolsó tanulmányában Boda István, Porkoláb Judit és Máté Éva Füst Milán A Mississippi című versének tulajdonneveit vizsgálja (245-262). A komplex elemzési módnak köszönhetően a tulajdonnevek irodalmi és művészeti asszociációit tárják fel, utat nyitva a vers újabb értelmezéseinek.
A változatos tanulmányok olyan témákat is bemutatnak, amelyekkel ritkábban találkozhatunk. Ezenkívül kitűnően példázzák a névtani kutatások interdiszciplinaritását, rávilágítanak a különböző tudományágak névkutatásban való hasznosíthatóságára.
Balogh Roland József
ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
Forrás: Névtani Értesítő 41. (2019)
https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/6721