---

Tartalom

Bevezetés

Alapvetések
Tézisek

A STATISZTIKA FOGALMA ÉS A STATISZTIKAI KIADVÁNYOK TEMATIKAI VÁLTOZÁSAI
A statisztikai tudomány kialakulása Magyarországon
A magyar statisztikatörténet forrásai
A magyar statisztika helyzete a 19. század elejéig
Az Országos Statisztikai Hivatal előzményei és működése
Az MTA Statisztikai Bizottság kezdeti időszaka (1860-1872)
A Központi Statisztikai Hivatal
A Statisztikai Hivatal megalapítása (1867)
A Központi Statisztikai Hivatal 1867 és 1918 közötti tevékenysége
A Központi Statisztikai Hivatal 1918 és 1945 közötti tevékenysége
A Központi Statisztikai Hivatal 1945 és 1989 közötti tevékenysége
A Központi Statisztikai Hivatal 1990 utáni tevékenysége
A statisztikai adatszolgáltatás törvényi szabályozása

SZENZITÍV ADATOK KEZELÉSE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALNÁL
Népszámlálások
Felekezeti adatok kezelése Magyarországon
Népszámlálások és felekezeti adatok Magyarországon
Felekezeti adatok kezelése 1950 és 2001 között
A 2001. és a 2011. évi népszámlálás
Népszámlálások Nagy-Britanniában - egy nemzetközi példa
Nemzetiségi adatok
Nemzetiségi statisztika a 19. században létrejövő nemzetállamokban - Bulgária példája
A magyar közigazgatás által szervezett népszámlálások
Az 1893. évi cigányösszeírás
A magyarországi németek kitelepítése
Népszámlálások Magyarországon 1949 után és az egyéni adatok kezelése
Népszámlálások és más adatgyűjtések kapcsolata - a mezőgazdasági összeírások
Könyvtárstatisztika Magyarországon
Nemzetközi könyvtárstatisztika
Összefoglalás

A STATISZTIKAI KIADVÁNYOK SZERKEZETI VIZSGÁLATA
A statisztikai szakirodalom áttekintése, statisztikai szakbibliográfiák
A magyar statisztikai irodalom szerkezeti vizsgálata 1868-2016
A Magyar statisztikai évkönyv
Magyar statisztikai közlemények
Statisztikai időszaki közlemények
Statisztikai tükör
A Központi Statisztikai Hivatal jelenlegi tájékoztatási- és kiadványpolitikája
A statisztika megjelenése a hírlapokban

KÖNYVTÁRAK SZEREPE A STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÁSBAN
Statisztikai szakkönyvtárak Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár története és szerepe a statisztikai adatáramlásban
Könyvtári szakrend a Központi Statisztikai Hivatalban
A székesfővárosi statisztikai hivatal könyvtára
A Nemzetgazdasági-statisztikai Szeminárium könyvtára
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár szolgáltatásainak történeti alakulása
A Mathias létrehozása és fontosabb jellemzői
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár tudásbázisai
Statisztikai szakkönyvtárak feladatai a 21. században
Statisztikai kiadványok szolgáltatása
Statisztikai intézmények és adatrepozitóriumok
Statisztikai évkönyvek Európában
A hivatalos statisztika folyóiratai
Statisztikai szakkönyvtárak Európában

ÖSSZEFOGLALÁS

Irodalomjegyzék
Felhasznált honlapok
Táblázatok jegyzéke

---

Bevezetés

Az emberiség fejlődésében mindig nagy szerepet játszott a valósághoz való viszonya, az alkalmazkodás lehetőségeinek megtalálása. Ennek jegyében alakultak ki egyre fejlettebb módszerek a valóság leírására. Az erre a célra használt művészeti és tudományos eszköztár az emberiség fejlődésével változott. A valóság tudományos leírásában pedig egyre nagyobb szerepet töltenek be az egyes jelenségeket számszerűsítő adatok.

A közigazgatásnak már az ókorban is szüksége volt összeírások elvégzésére. A katonaság, az adózás, a társadalmi-gazdasági folyamatok nyomon követésére vonatkozóan több forrás maradt fenn. A közép- és újkorban a közigazgatási célú összeírások mellett kiszélesedett a szemlélet: megjelentek az útleírások, a természettudományi tanulmányok, amelyek korlátozott mértékben már adatszerűen is leírták a jelenségeket. A 15–16. században jelentek meg azoknak a földrajzi és politikai leírásoknak az előfutárai, amelyek már számadatokra támaszkodva igyekeztek a világról alkotott kép objektivitását megmutatni.

A 19. századtól kezdődően napjainkig a számokkal történő leírás, numerizálás korábban soha nem látott lehetőséget nyitott az emberiség számára. A statisztikai eljárások, számszerűsítések lehetőséget kínáltak mindenki számára, hogy ne mások által leírt információt vegyen át, hanem a közölt adatokat maga értelmezze, maga állítson elő belőle információt. Ez a folyamat egyrészt a korábbinál magasabb fokú objektivitást eredményezett, másrészt rákényszerítette az emberiséget arra, hogy megtanulja az adatok értelmezését, az információ előállítását. Ez a statisztikai adatokkal foglalkozó intézményrendszert is új hozzáállásra késztette. A statisztikai információ szolgáltatásával foglalkozó szakemberek feladata immár nemcsak az adatok kiadására korlátozódik, hanem kiterjed az adatok hozzáférését biztosító információs rendszerek kiépítésére, bemutatására, fejlesztésére és népszerűsítésére, a statisztikai írástudás fejlesztésére. Az 20. században az adatok kezelése és szolgáltatása elsősorban a statisztikai kiadványokon és a statisztikai gyűjtőkörrel rendelkező könyvtárakon, információs központokon keresztül történik, a 21. században ezek a funkciók kivétel nélkül a virtuális világban jelennek meg. A (szak)könyvtáraknak ennek következtében át kell értelmezniük az adatokhoz való viszonyukat. A könyvtáraknak a jövőben kiemelt szerepe lehet adattárak archiválásában, a tartós hozzáférés biztosításában és az adattárak rendszerezésében.

A magyar statisztika történetének teljes körű bemutatására természetesen nem elégséges egyetlen dolgozat. Éppen ezért a dolgozatban a vizsgálat szempontjából kiemelt témakörök szerepelnek a történeti áttekintésben, amelyek a későbbi elemzések alapját adják: az adatkezelésre, az adatgyűjtési politikára, a szenzitív adatokra, a kiadványpolitikára vonatkozó részek. Ez azt is jelenti, hogy a statisztikai hivatal történeti egésze szempontjából kiemelkedő események nem kellő hangsúllyal szerepelnek, és így az is előfordulhat, hogy a kiválasztott témakörök miatt torznak tűnhet a statisztikatörténeti áttekintés. Ezekre a kompromisszumokra azonban szükség volt, hogy a vizsgálat jól körülhatárolt célkitűzései ne vesszenek el. A dolgozatnak nem célkitűzése, hogy a hazai statisztikatörténet mindenben átfogó képét adja.

A statisztika mint tudomány legfontosabb kérdései a 19. században az adatok előállítására koncentráltak. A 20. században a hangsúly áttevődött az adatok feldolgozására, a 21. században a legfontosabb kérdések már az adatok védelmére és szolgáltatására vonatkoznak: mely adatokat lehet közreadni, mely adatokat kötelező közreadni, illetve mit értünk közreadás alatt. Ezeket a kérdéseket igyekeznek a szakemberek minél pontosabban körülhatárolni, és törvényileg szabályozni. Ez annak köszönhető, hogy a gazdasági és politikai élet döntéshozói, valamint a társadalom minden rétege egyre fokozódó igényt mutat az adatok iránt. A meghozott döntéseket szinte minden esetben számadatokkal kell alátámasztani, így minden korábbinál fontosabbá vált az, hogy kik, mikor és hogyan férhetnek hozzá egyes adatokhoz. A tudományág fejlődésével az évek során változott a statisztika fogalma és tárgya egyaránt. Hasonlóan változott a számadatokat használó tudományok köre: míg eleinte kizárólag a közgazdaságtudomány számára volt fontos az adatok felhasználása, hamarosan a természettudományos területeken is kiemelt fontosságot kaptak a számadatok. Ehhez a körhöz csatlakoztak később a tágabb értelemben vett társadalomtudományok (elsősorban a szociológia és a pszichológia), majd szinte valamennyi tudományág.

A hazai szakirodalomból eddig hiányzott a statisztikai kiadványok szerkezeti és mennyiségi vizsgálata, illetve az ebből levonható következtetések a statisztikai szervezetek és kiadványrendszerük kapcsolatáról. A dolgozat célja egyrészt a magyar statisztikai rendszer történeti fejlődésének bemutatása. Ennek során törekszünk az adatok feldolgozására és közlésére vonatkozó témák kiemelésére, a szenzitív adatkörök kezelésének bemutatására. Másik kiemelten fontos célkitűzés a hazai statisztikai szakirodalom részleges bibliometriai vizsgálata, az ebből adódó következtetések bemutatása, illetve a módszer lehetőségeinek és korlátainak megállapítása.

---