---

Tartalom

ELŐSZÓ

FABÓ EDIT: NEMZETI ÜNNEPEK A KIEGYEZÉS UTÁNI SAJTÓBAN
Március 15. ünneptörténete
  Az elnyomott ünnep
  Megemlékezések az új államrend kiépítésének idején
  A nemzeti lét ünneplése a választások után
  A nemzeti lét ünneplése a harmadik választás után
  Összegzés
A Szent István-nap ünneptörténete
  Az ünnep
  Megemlékezések az új államrend kiépítésének idején
  Az államiság megünneplése a választások
  Az államiság ünneplése a harmadik országgyűlési választások után
  Összegzés

KÖŐ ARTÚR: NEMZETI ÉVFORDULÓK ÉS TANÍTÓI ÁLLÁSPONTOK
Március 15-ének ünneplése a népiskolákban a Néptanítók Lapja írásainak tükrében
  Március 15-e "sorsa" a 19. század második felében
  Röviden a Néptanítók Lapjáról
  A tanulmány célja
  1848. március 15-e a Néptanítók Lapja 1868-1898 közötti számaiban
  Az oktatási intézmények megemlékezései a Néptanítók Lapja 1899-1914 közötti számaiban
  Összegzés
A magyar államiság ünnepe a Néptanítók Lapja 1868 és 1891 közötti számaiban
  Összegzés

GRÓF ESTERHÁZY MIKLÓS VERSENYLÓFUTTATÓI PORTRÉJA A SAJTÓ TÜKRÉBEN
Esterházy Miklós, a tenyésztő és a sportember
Esterházy Miklós, a falkanagy
Esterházy Miklós, a szervező
Tata, a kis Newmarket
A magánversenyek
A tatai magán idomító telep
Nyilvános versenypálya Tatán
A versenypályán túl
Kitekintés

A KUTATÁST ELINDÍTÓ VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA
ARCKÉPCSARNOK
MELLÉKLETEK

---

Fülszöveg

A Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjában egy olyan emlékezettörténeti kutatás indult 2019-ben, amely az alaposan feltárt magyar dualizmus korának ad új megvilágítást.

A kiindulópont a "nemzet" és az "állam" fogalmak közkeletű használatának időbeli követése volt. A kötet a dualizmus - részletesebben az 1867 és 1876 közötti - időszakának a március 15-i és az augusztus 20-i Szent István-napi ünnepségek sajtóvisszhangjain keresztül mutatja be a nemzeti emlékezet és a történelmi tudat ápolását. A hajdani sajtóból kirajzolódik az, hogy a megemlékezések alkalmával a hatalom, a közvélemény miként viszonyult a két történelmi évfordulóhoz, illetve hogy a korabeli véleményformálók milyen nézetet képviseltek, és azoknak milyen volt a fogadtatásuk. A korszak elején még érzékelhető volt a korábbi Habsburg-önkényuralom miatti visszafogottság és a kiépülő állami, politikai rendszer óvatossága. Az állam és a sajtóviszonyok megszilárdulásával azonban egyre magabiztosabb vélemények fogalmazódtak meg, és az ünnepségek eseményei is színesedtek.

A kutatás jelenlegi szakasza lehetőséget nyújt arra, hogy a korba ágyazott forrásismertetések felelevenítsék azt a közgondolkodást, amelynek hazafias szellemében méltó helye volt az embernek, a hitnek és a történelemnek.

---