---

Tartalom

I. A MEGYE, A NAGYMÚLTÚ EGYHÁZKÖZSÉG
Útjelző és útvesztő szavak
  A "megye" szó jelentései a magyar nyelvben
  A "megye" szó tündöklése és hanyatlása
  Nyelvészeti tennivalók
  Az egyházközség az irodalomban és az erdélyi valóságban
  A "megye" szó a történeti forrásokban
  A "megye" a népi szóhasználatban
  Egy nyugati párhuzam: a "fára"
A megye: a helyi egyházszervezet kerete
Székely sajátosság, vagy régi magyar reliktum

II. A HELYI EGYHÁZSZERVEZET JELÖLÉSÉRE HASZNÁLT MEGYE SZÓ ERDÉLYI ADATTÁRA
Néhány tudnivaló a szövegekről
[Az egyes megyék]
Több megye közös gazdasági szervezete: a negyedfélmegye
Több megye együtt-emlegetése

III. SZENTGYÖRGY MEGYÉJE ALCSÍKTÓL MOLDVÁIG
A megye kiterjedése, tagoltsága, népességeltartó tényezői
  A megye területe a tájban és a históriában
  Falvak és tizesek
  A megye területe: a megyebeliek élettere
A megye népessége
  Római katolikus székelyek megyéje
  A népesség számának alakulása
  A társadalom rétegei, csoportjai a XVII-XIX. században
  Bírók és juriszdikciók kavalkádja

IV. A MEGYE, MINT SZERVEZET
Két falut összefogó közösség: a megye
A megye konstituciói, rendtartásai
A megye attributumai
  A megye pecsétje
  A megye ládája
  A megye levelei
  A megye jegyzőkönyvei
A megye fórumai, vezető testületei
  A teljes gyűlés
  Esküdtek gyűlése
  Megyeszéke
  Bizottmányi ülés
  Az egyháztanács és az iskolaszék ülése
  A megye határozatainak kihirdetése
A megye tisztségviselői
  Tisztségek, rangok, választások
  A megyebíró
  A szentegyházfia
  A megye "hütösei", a megye esküdtjei
  A megye nótáriusa (jegyzője)
  A megye fiskusa
  A megye konzervátora
  A havasbíró
  A határbíró
A megyetagság
A possessorok
  A megye és possessorai
  A "bészabadulás"
  A possessor birtoklása Szentgyörgy megyéje területén
  A possessori jogok bérbeadása
   "Erdőbíró" possessorok
  A boléta
  A possessorok erdölésének rendje
  Possessorok állatai a megye legelőin
  Feszültségek a megye és possessorai között

V. A MEGYE JAVAI ÉS AZOK HASZONVÉTELEI
A megye havasai
  A megye havasbirtoklása a XVIII-XIX. században
  Havasbirtoklás és kegyúri kötelességek
  Szentgyörgy megyéjének rejtélyes havasvesztése
  A megye havasainak neve, helye, fekvése
  A havasok védelme a szomszédoktól
Erdő, erdőrontás, erdővédelem, erdei haszonvétel
  Erdők és havasi irtáskaszálók
  Erdőrontók, erdővédelem
  Erdei haszonvételek
Havasi állattartás
  Juhok a megye havasán
  Szarvasmarhák Lesőd havasán
  Sertésmakkoltatás a havasban
Havasi kaszálók és legelők árendába adása
  A megye "szénafüvei" a havasokban
  Tartozás fejében és juttatásként adott megyei kaszálók
  Havasi kaszálók árendába adása irtási kötelezettséggel
  Kaszálóárendálás nyerészkedéssel
  Havasi legelők bérbeadása

A MEGYE PIACA, VÁSÁRA
  A piac- és vásártartás szerepe Szentgyörgy megyéje életében
  A piac- és vásártartás szentgyörgyi privilégiumának sorsa
  A megye piaci bevételei a XVIII. század első felében
  A "piaci proventus" árendálása a XVIII. század végén és a XIX. században
  Piacbírák, vásárbírák, cinkusbírák
  Piaci és vásári mértékek, felszerelési tárgyak
  A vásárok meghirdetése
  Bolthelyek, boltok, boltosok
  Történeti mozaikok a vásárok és a piacok életéből
  A sokadalmak, mint határnapok
Mészárszéktartás
A megye háza és hasznosítása
A megye földje, a megye gabonája
A megye méhei

VI. A MEGYE PÉNZÜGYEI
A megyék pénzügyeiről általában
A megyebírói számadások
  Megyebírói számadások a megye számadáskönyvében
  Gyulafehérvárra küldött megyebírói számadások
  A számadások ellenőrzése, elfogadása
   "Diszkréciók" és áldomások a számadásokban
A pénzkölcsönző megye
  Az "adósság" szó jelentésváltozatairól
  Pénzkölcsönzés interesre
  Adóslisták
  Tartozások hálójában
  Az ebesfalvi örmény kaland

VII. A KÖVETELŐ, A TÁMOGATOTT ÉS A TÁMOGATÓ MEGYE
A követelő megye
  Pénzbeszedés a megye tagjaitól
  Közmunkák a megye érdekében
A támogatott megye
  Ajándékok, testált javak templomnak, kápolnának
  Bálint-Bors alapítvány
  A "falu adósságának" haszna
   "Csengettyű pénz"
A támogató megye
  Külső szervezetnek nyújtott támogatás
  Tűzkárosultaknak fa
Ellopott állatok árának megtérítése
Szegények támogatása

VIII. A MEGYE, MINT ÉPÜLETFENNTARTÓ ÉS INTÉZMÉNYMŰKÖDTETŐ
A megyés templom
  A "megyés templom" épülete
  A "megyés templom" cinterme, várfala, környéke
  A "megyés templom" berendezési, felszerelési tárgyai
Kisebb templomok, kápolnák
  A téma kutatása és szűkítése
  A "Jézus szenvedése" templom
  A háromtizesi "Szent Kereszt feltalálása" templom
  Az altizesi "Keresztelő Szent János" templom
  A kotormányi "Sarlós Boldogasszony" templom
  Az egerszéki, tanyai "Kisboldogasszony" templom
  A csinódi, tanyai "Szentháromság" templom
  A "Nagyboldogasszony" kápolna
  "Szent Anna" kápolna
  "Bálint-Bors" kápolna
Temetők, keresztek, kálvária
  Temetők
  Szabadtéri keresztek
  Kálvária
Iskola
Szolgálati lakások
  Paplak (plébániaház) és melléképületei
  A kántorlak (a "megyés mester háza") és melléképületei
  A segédkántori ("harangozói", tanítói) lakás

IX. A MEGYE ÉS PAPJA
Plébánosok, papok Szentgyörgy megyéjében
  "Megyés pap", "pap bácsi", plébános
  A plébános az egyházi hatóságok és a megye között
  A megye plébánosainak lajstroma
  Rangok és feladatok
  A plébános klerikus segítői
  A plébános "udvartartása"
Papjelölés, papválasztás
A plébános jövedelmei
  A paptartás székely alapja: a kepe
  A stólajövedelmek
  A parochiális földek haszna
  A votivális misék jövedelme
  A nép önkéntes, apró adományai a plébánosnak
A plébános vagyona

X. A MEGYÉS MESTER ÉS TÁRSAI
Terminológiai kavalkád
  A deáktól a ludimagisterig
  A harangozó szó jelentésének változása
A kántor, vagy megyés mester
  Szentgyörgy megyéjének kántortanítói az írott dokumentumokban (1627-1930)
  A kántor választása
  A kántortanító munkája
  A kántortanító jövedelme
A segédkántor, altanító
  A segédkántor, altanító és jövedelme
  A tanító munkája
Harangozó-sekrestyés

XI. A TÖRVÉNYKEZŐ, FEGYELMEZŐ, RENDTARTÓ MEGYE
Az egyházi fegyelmezés kutatása
Erkölcsi és vallási vétségek a csíkszentgyörgyi megyeszéke előtt
Büntetések
A vétkek példatára
  Ünnepet szegett, ünnepet rontott munkával
  Misét mulasztott
  Hosszú időn át nem gyónt
  Böjtöt szegett
  A templomban helytelenül viselkedett
  Káromkodott
  Tiltott időben, tiltott helyen táncolt és táncalkalmat teremtett
  Paráználkodott, tiltott szerelmi viszonyt folytatott
  Szüleit szidta, verte
  Feleségét, gyermekeit, szidta, verte
  Hitt a babonában
  Szülés után asszonyavatás nélkül járkált
  Haragot tartott
  Engedetlen volt a megye vezetőivel szemben
  A megye piacán helytelenül viselkedett

XII. UTÓSZÓ

XIII. RÖVIDÍTÉSEK
Az M. 1-115. jelű történeti forrás-rövidítések feloldása
Levéltárak, irattárak, dokumentum-gyűjtemények rövidítései
Az archív szövegekben előforduló fel nem oldott rövidítések jelentése

XIV. IRODALOM

XV. MUTATÓK
Tájszavak és régies kifejezések mutatója
Helynevek mutatója

---

Utószó

Az 1990-es évek elején, amikor a székelyvarsági hegyi tanyák kialakulásának históriáját kutattam, természetes módon Varság anyafalujába, a havasaljai Oroszhegyre is elvezetett az utam, ahol hosszú napokat töltöttem a plébánia régi iratainak, jegyzőkönyveinek tanulmányozásával. Ott, a ferences lelkületű Barabási Gergely plébános vendégszerető házában találkoztam először "élesben", vagyis történeti dokumentumnak számító plébániai iratban az egyházközség jelentésű megye szóval, amelyet addig csak a nem túl bőséges történeti irodalomból ismertem. Ki is gyűjtöttem szorgalmasan a régi levelekből, számadáskönyvi és megyejegyzőkönyvi szövegekből a megye, megyés előtagú kifejezéseket.

A megyével való oroszhegyi "eljegyzésem" óta, több mint 20 esztendő telt el. Az elmúlt két évtized alatt Erdély több vidékén többféle témát kutattam, de szememet a megyéről soha nem vettem le. Tulajdonképpen bevallva, vagy be nem vallva készültem arra, hogy egyszer tanulmányt írok az erdélyi megye-fogalomról, a megyének nevezett helyi egyházszervezet működéséről.

Az 1990-es évek második felében Zetelaka, Székelyudvarhely, Korond, Atyha plébániáinak irattáraiban megye-adatok sokaságára leltem. 1999-ben pedig Csíkszentgyörgy plébániai irattárának első alapos áttekintése során a megyeemlítések eldorádója tárult elém.

Az ezredforduló utáni fél évtizedben több alkalommal kutathattam a Gyulafehérvári Érseki Levéltárban. A "Püspöki Hivatal iratai" és a "Szentszéki iratok" fondjai a megye működésére vonatkozó adatok százait hozták közel hozzám. Erdély katolikus falvaiból és városaiból Bernád (Csala) Rita érseki levéltáros segítségével XVIII-XIX. századi perek, levelek, számadások sokaságának fénymásolatát vihettem haza Kecskemétre.

A felgyülemlett levéltári dokumentumok adataira építve tartottam meg 2003- ban Kiskunfélegyházán az "Autonóm közösségek a magyar történelemben" címet viselő konferencián Az Erdélyi egyházközség: a megye című előadásomat, amelynek szövege 2003-ban a konferencia kötetében meg is jelent.

Az eleven székely tizes című könyvem írása során már világosan megfogalmazódott bennem az a feladat, hogy következő lépésként a megyéről kell könyvet írnom. A tizes és a megye témakörének feldolgozásával némi szolgálatot tehetek a magyar társadalomnéprajznak, másrészt kiegészíthetem Imreh Istvánnak a székely falusi kommunitás működéséről alkotott hatalmas tablóját. A cél érdekében az addiginál is tudatosabban szaporítottam plébániai irattárakból származó iratmásolataim, jegyzetcéduláim és digitális iratképeim számát.

A XXI. század első évtizedének második felében végigkutattam az akkortájt létrejött székelyföldi katolikus gyűjtőlevéltárakat, amelyekben a falusi, kisvárosi plébániák írott dokumentumai leltek új otthonra. A Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárban az összes gyergyai történelmi falu plébániájának írott dokumentumát együtt találtam. A Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárban újra megnézhettem azokat az iratokat, amelyeket korábban a falvakban tanulmányoztam. Egy terembe gyűjtve kutathattam viszont azoknak a helységeknek a plébániai iratait, ahova korábban helyszíni vizsgálódásaim során nem juthattam el. A marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi gyűjtőlevéltárakban szintén olyan helységek iratait tanulmányoztam, amelyekben korábban helyszíni kutatást nem végeztem. A gyűjtőlevéltári kutatás megvalósulásáért köszönettel tartozom Bernád (Csala) Ritának, Pénzes Lórándnak és Barabás Kisannának.

...

2011 őszén válaszút elé kerültem. Nyilvánvaló volt számomra, hogy 2012-ben a megyéről fogok könyvet írni, de hogy miként valósuljon meg, mit tartalmazzon ez a könyv, az nem tűnt egyértelműnek. Korábban úgy gondoltam, hogy a "nagy megye- könyv" valamiféle áttekintés lesz Erdély összes katolikus megyéjének működéséről, amelybe beledolgozom az általam feltárt összes székelyföldi és székelyföldön kívüli erdélyi megye-dokumentumot. Többszöri számvetés után beláttam, hogy egy ilyen könyv megírása feszített munkatempóban is legalább három esztendőt venne igénybe és körülbelül 1000 nyomtatott oldal nyomdaköltségét igényelné. Ezzel szemben az OTKA támogatása révén egy körülbelül 400-500 oldalas könyv kis példányszámú kinyomtatására elegendő összeg állt rendelkezésemre, amelyet legkésőbb 2012. december 31-ig fel kellett használni. Hiányzott tehát a megíráshoz szükséges három esztendő, és anyagi értelemben nem volt remény az 1000 oldalas könyv nyomdaköltségének majdani előteremtésére sem. Így tudományos terveimet a realitásokhoz kellett igazítanom.

Ráadásul Alcsíkban járva többször tapasztaltam, hogy a szentgyörgyiek az Úz-völgyi magyarok és az Eleven székely tizes után várnak tőlem még egy Fiság mentéről szóló könyvet. Többször nyilvánosan ígéretet is tettem ennek megírására.

2011 októberének végén már készen voltam az új tervvel: A 2012-ben megszülető "nagy megye-könyv" esettanulmányszerűen az alcsíki Szentgyörgy megyéjéről fog szólni, mivel kiváló írott dokumentumok maradtak fenn a megye működéséről. A könyv elején kitekintek Erdélyre, majd utána a jó székelyföldi példának tekinthető csíkszentgyörgyi megye működését mutatom be a terjedelem adta lehetőségekhez igazodó részletességgel. Az egyházközség szerepű erdélyi megye életét, működését elemző összefoglaló tanulmányt kisebb terjedelemben és későbbi időpontban írom meg.

2011. november elejétől 2012 januárjának közepéig több ezer mutató cédulát készítettem a csíkszentgyörgyi megyére vonatkozó dokumentum-másolatok tengernyi adatáról. 2012 januárjának közepén rendszereztem és a leendő könyv 11 fejezetének megfelelően 11 csoportba osztottam a mutatócédulákat. Magam köré raktam számozott kötegekben a dokumentum-másolatokat, és 2012. január 21-én, Ágnes napján az V. fejezet papírra vetésével elkezdtem írni a könyvet. Csikorgó hidegekben, szellős, tavaszi napokon, 40 fokos nyári melegekben, erőltetett tempóban, folyamatosan írtam. A mondatok szaporítását csak két 10-10 napos erdélyi kutatóút szakította meg átmenetileg. A könyv szövegének kisebbik részét kecskeméti lakásomban, nagyobbik részét, tavasztól őszig, jánoshalmi nyári házam hűvös szobájában, széles tornácán, árnyas kertjében írtam. Az utószó 2012 októberének végén, a juhászok védőszentjének ünnepén készült el.

Köszönettel tartozom az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) szervezetének, amiért több cikluson át támogatta erdélyi kutatásaimat, és pénzt biztosított többek között e könyv nyomdaszámlájának kifizetésére.

Köszönöm Csíkszentgyörgy közbirtokosságának, személy szerint Kézdi József közbirtokossági elnöknek, hogy kutatásaim idején szállással, ellátással, fénymásolási lehetőség biztosításával támogatta munkámat, és sokszori bíztatással, végül anyagi hozzájárulással is elősegítette e könyv megszületését.

Jánoshalmán - Kecskeméten, 2012. október 26-án, Dömötör napján

---