---

Tartalom

Bevezető

Erdély
Erdélyi
Piros-fekete
Hazaföld
Tinódi Sebestyén
II. Rákóczi Ferenc imája
Kolozsvár
Mátyás vitéze
Héjja Sándor
Misztótfalusi Kis Miklós
Szabó T. Attila
Szervátiusz Jenő
Jancsó Miklós
Bihar-hegység
Reményik Sándor
Kós Károly
Temesvár
A forradalom temploma - Antal Imre
Nagyvárad
Arany János
Mezőség
Nagybánya
Galimberti Sándor
Scheffler János
Arad
Ompolygyepű
Alagút
Gruzda János
Kolonics Lajos
Detunáta
Marosvásárhely
Bernárdy György
Tükörterem
Bolyai János
Léstyán Ferenc
Hegyek között
Várrom
Márton Áron arcképe - Gaál András
Csorgó
Darvas-Kozma József
A Csíksomlyói Szűzanya
Háromkirályok
Bartók Albert
Márk József
Papp Asztrik
Berszán Lajos
Kallós Zoltán
Zöld Péter
Antal Imre
Hosszú utak
Kájoni János
Daczó Lukács
Csíkszereda, Szent Ágoston-templom
Pénzes József
Eledelszentelés Csíkszeredában
Vörösfenyők
Nagy Imre
Aba-Novák Vilmos
Orbán Balázs
Kőrösi Csoma Sándor
Mikes Kelemen
A havasok lánya
Tolvajos-tető
Nemere
Parajd
Áprily-kút
Papsonné vára
Brassó
Áprily Lajos
Madarasi Hargita
Szabó János
Tamási Áron
Székelyudvarhely
P. Buzogány Árpád
Kováts István
Beke Sándor
Agyagfalva
Kulcsár Béla
Mészely József
Gyárfás Jenő
Sepsiszentgyörgy szobrai
Székely Mikó Kollégium
Magyari Lajos
Kézdivásárhely
Fekete János
Nyirő József Csíkmenaságon
Csíkmenasági hősi emlékmű
Domokos Jóska
Gál Sándor
Magányos fenyő
Szinte Gábor
Ábel
Ambrus
Búzaföld
Xantus Keresztes
Véreskép
Pásztorok
Gyergyóújfalu
Ezer székely leány ünnepe
A Maros és az Olt
Bara Ferenc plébános: A közöttünk élő Márton Áron

Székely András Bertalan: Utószó
Jegyzetek
Képek jegyzéke

---

Bevezető

Az elmúlt száz esztendőre a Kárpát-medence népei különböző érzelmekkel tekintenek. A kötet versei az erdélyi magyarság kulturális, történelmi értékteremtését, helytállását tükrözik. Berzsenyi szavai jutnak eszünkbe: "Nem sokaság, hanem / Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat." Belső szabadságunk nem függ külső körülményektől, azt magunk teremtjük. Nemzeti himnuszunknak is ez a központi gondolata: Isten előtt kell megállnunk, számot vetve nem csupán eredményeinkkel, hanem hibáinkkal is, hogy azokat leküzdve, elnyerjük a Teremtő kegyelmét. Az elmúlt évszázad mindkettőre példát adott. Reményik Sándor Istenarc című versében írta: "Egy istenarc van eltemetve bennem, / A rárakódott világszenny alatt. / A rámrakódott világ-szenny alól, / Kihűlt csillagok hamuja alól / Akarom kibányászni magamat." Történelmünk változásai között sok arcon csillant meg az istenarc: egyházaink papjai az üldöztetést is vállalva teljesítették küldetésüket, a hit, a kultúra, a magyar nyelv védelmét. Az erdélyi művészet, festészet, szobrászat, irodalom tartalmi mondanivalójában és stílusában felelt a történelmi- emberi kihívásokra. A versekben megjelenő arcképek a művészi, emberi hitvallás példái, melyek sokakat képviselnek. Mai életünk elválaszthatatlan a történelmi hagyományoktól, a mindennapi életnek a néprajz által leírt tradícióitól. De történelmünk része a velünk együtt lélegző táj, a Hargita magaslata, a Maros és az Olt robajló folyama, a források csendessége, a hozzájuk kapcsolódó mondavilág. A bennünk élő Erdélyt, táj és nép elválaszthatatlan egységét kívánja ez a kötet az olvasó elé állítani.

A kötetet Bara Ferenc csíkdánfalvi plébános emlékezése zárja, aki 1978-1980 között volt Márton Áron titkára, segítője. Erdély nagy püspökének élete jelképezi az erkölcsi tisztaságot, a töretlen hűséget hitéhez, népéhez, példát és erőt ad napjainkban is.

A költeményekhez a kötet végén jegyzetanyag csatlakozik.

---