---

Tartalom

A kultúra-fogalom megjelenésének előzményei
  Bevezető gondolatok
  A műveltség az ókori görög filozófiában
  A középkor világképe és kultúrája
  A kultúra-fogalom születését előidéző változások

A felvilágosodás kultúra-felfogása
  A kultúra első részletesebb magyarázatai
  Rousseau kételkedése a kultúra hasznában
  A kultúra Kant antropológiájában
  Az újhumanista kultúra-felfogás
  A művészi alkotás, mint a szabadság megvalósítása

A szellemtörténeti irány
  A műveltség Hegel rendszerében
  Burckhardt szellemtörténeti felfogása
  A történelem korszakolása
  Huizinga kultúraelméleti felfogása

A neokantiánusok értékelmélete
  A tudományok felosztásának problémája
  A transzcendentális eljárás alkalmazása
  A kultúra, mint önérték
  A valóság és érték kettőssége
  A szellemi értékek rendszerezése
  Az idealista értékelmélet antropológiai megalapozása

Az életfilozófia
  Az életfilozófiai gondolkodás kialakulása
  Az életfilozófia megalapozása
  Az objektum-szubjektum ellentmondása
  A kultúra és a civilizáció ellentéte
  A racionalizmus elutasítása
  A kultúra visszavezetése az emberi lét biológiai alapjaira

Pszichoanalitikus kultúraelmélet
  A pszichoanalitikus elmélet etnológiai megalapozása
  A kultúraellenesség gyökerei
  Eltérő nézetek a vallásról
  A boldogságkeresés illúziója
  A kultúra, mint az elvesztett biztonság pótlása
  A freudi nézetek kritikája
  A "kollektív tudattalan" az álom szimbólumaiban

A kulturális antropológia
  A történelem és a kultúra evolucionista felfogása
  A történelmi partikularizmus és a kultúra relativitása
  A kultúra funkcionalista felfogása
  A kultúra strukturalista felfogása
  Az evolucionizmus visszatérése
  A kultúra fogalmának hatása az ember fogalmára
  A kulturális antropológiai nézetek tipizálása

Szimbolikus antropológia és szemiotikai kultúraelmélet
  A törzsi társadalmak rítusainak szimbolikája
  A szimbólumok egyéni és társadalmi gyökerei
  A szimbólumrendszer főbb sajátosságai
  A kultúra információ-elméleti értelmezése
  Esztétikai kommunikáció

Lételmélet és filozófiai antropológia
  Az életfilozófia antropológiai felfogása
  A keresztény vallás emberfelfogásán alapuló kultúrakép
  A kultúra a marxista antropológiában
  A marxista értékelméleti felfogás

A modern kor bírálata és a posztmodern kultúra-felfogás
  A modern kultúra ellentmondásai
  A "frankfurti iskola" képviselőinek társadalomkritikája
  A posztmodern gondolkodás és a rendszerelmélet ellentéte

Alapvető problémák a kultúra értelmezésében
  Természet és kultúra
  Társadalom és kultúra
  Személyi fejlettség és kultúra
  A kultúra "elidegenedése"

Utószó

---

Utószó

E könyv ismerteti a kultúra fogalmának történelmi változásait. Bemutatja a filozófiai és az elméleti gondolkodás irányzatait, idézve a hozzájuk tartozó jelentősebb művek megállapításait. Bevezetést kínál tehát a művelődés elméletébe, nem mellőzve a problémákat, amelyek nehezítik a kultúra szerepének tisztázását az emberi életben. Ezért ismeretterjesztő szándéka mellett is feltételezi az olvasók bizonyos fokú jártasságát a filozófiai és elméleti gondolkodásban.

A könyv első változata 2005-ben jelent meg az ELTE, azóta megszűnt Trefort Kiadójánál. Minthogy ez a kötet ma már aligha található meg a könyvterjesztésben, indokoltnak látszott az új kiadása. Mégpedig bővített és helyenként nagymértékben átdolgozott formában. A régebbi változat a kultúra fogalmának történetét a felvilágosodással kezdte. A bővítés most kitért az előzményekre, hogy érzékeltesse, a kultúra jelentőségének felismerése korábban kezdődött meg, még ha a megnevezése más is volt előzőleg. A különböző irányzatok között figyelmet érdemel, hogy az áttekintésükben két, egymással ellentétesnek látszó felfogás jelenik meg: a filozófiai mellett ott van az etnológiai alapú antropológiai elmélet is. Erre a kettősségre Márkus György is felhívta a figyelmet, amikor a kultúra-fogalom egységesítésének - megoldhatatlannak látszó - problémáját említette meg a "Kultúra és modernitás" c. könyvében. Bár itt a szintézisük lehetősége hiányzik, de megtalálható a könyv írójának egy másik tanulmányában a Valóság c. folyóirat 2017. 3. számában. E könyv szerkezetében eltérő témájú az utolsó fejezet. Az röviden jelzi azokat az összefüggéseket, amelyek az irányzatoktól függetlenül is tartalmazzák az elméleti vizsgálódás kulcspontjait. Itteni - viszonylag rövid - tárgyalásuk azonban érzékeltetheti, hogy a részletes elemzésük még bővebb kifejtést igényelne, ezért az már egy másik könyv feladata lehetne.

---