---

Tartalom

AJÁNLÁS
A történet előzménye
Vaida-Voevod - Erdély képviseletében Párizsban

1. PÁRIZS, 1919

2. A KONFERENCIA
Egy rövid, kiegészítő kitérő: a kisantant
Amit elfoglalunk, az a mienk
A német békeszerződés
A hosszú menetelés terve Budapestre: egy alku
Az alku folytatódik, Kun Béla a kedvenc
Erőpróba a Bánátban
Haditanács Párizsban: menetirány Budapest
Vita a zsákmány fölött
Habsburgok nélkül!
A Clerk-misszió
A magyarok nyilai
Témaleltár a készülő sátorbontás előtt

3. VISSZANÉZŐ: BUKAREST

4. PÁRIZS, 1920
Budapest blokádja oldalnézetből
A leköszönő Clemenceau kézfogása
Tisztelgő látogatáson Phillipe Berthelot-nál

5. LONDONBAN, ÉS KÖZBEN PÁRIZSBAN
Párbeszéd a gondolat és vallás szabadságáról
Kis történetek politikusokról, emlékezetből
A Cseremosz ügy és az ukránok
Az életről: ajánlatok útközben
Más történetek, más szereplőkkel
Párbeszéd a balkáni románokról
A munkatársak
Burgenlandról...
... és a csehekről
A sajtó emberei
Térjünk vissza a konferenciára, Londonba
A mandátum vége

6. A SIKERTÖRTÉNET STRATÉGÁJA

7. UTÓSZÓ HELYETT: HÚSZ ÉV MÚLVA

FÜGGELÉK
Woodrow Wilson 14 pontból álló - részben a nemzetközi jog új alapelveit jelentő - békejavaslata
Kisebbségi egyezmény (tervezet)
Az Ausztria-Magyarországon követendő francia politikáról
"Katonai egyezmény a [szövetségesek és Ausztria-Magyarország között megállapított] fegyverszünet Magyarországra vonatkozó alkalmazása tárgyában"
A Clerk-misszió levelezéséből
Egy érdekes magyar próbálkozásról
A magyar küldöttség mellé rendelt Henry-féle összekötő csoport jelentése a békekonferencia főtitkárságának
A szövetséges és társult hatalmak kísérőlevele Apponyi grófnak
A háború utolsó hónapjai és a Párizs-környéki békeszerződések

NÉVMUTATÓ
JEGYZETEK

---

Ajánlás

A párizsi LE MIROIR képes hetilap 1919. május 18-i száma a vörös hadsereg katonáinak budapesti, majálisáról közöl címlapfotót. A felvétel betájolása: "A forradalmár katonák virágokkal és vörös zászlóval díszítették Árpád magyar hős lovas szobrát. Meg kell jegyezni, hogy a szobor talapzatán ülő férfiak többsége háborús rokkant." Ez van (volt) Pesten, miközben Párizsban a német küldöttség a május 8-án átvett békefeltételek fölött töpreng. Nem sokáig.

A lapszámra való utalás úgy kerül itt képbe, hogy a 8. oldalán van egy fotóriport az elkészült német békeszerződés és mellékletei átadásának történelmi, a Versailles-i Trianon-palotába összehívott üléséről. Témám szempontjából azért is érdekes, mert a felvételen a számmal jelölt tizenhat hivatalos résztvevő között 15-ös számmal ott találjuk Alexandru Vaida-Voevodot is, a román küldöttség erdélyi munkacsoportjának vezetőjét. Vagyis nem tévedek, ha azt írom, hogy Erdély ott volt a párizsi békekonferencián. Ugyan pár napot késve érkezett meg, de ott volt. A végére úgy is, hogy még a sátorbontás előtt Vaida-Voevod átvette a román királyság képviseletének vezetését.

Alig van irodalma. A magyar történelemírás számára zsenáns az, hogy sikere lehetett az erdélyi különjárásnak a párizsi konferencián, a román történelemírás pedig Ionel Brătianu királyi miniszterelnök és a liberális kormányzat briliáns teljesítményeként könyvelte el, és ez azóta sem változott. Az erdélyi történészek közül Liviu Maior ír először monográfia jellegű bevezetővel Vaida-Voevod visszaemlékezéseiről és levelezéséről, de nem tér ki csak jelzés szerűen Vaida-Voevod párizsi tevékenységére, félúton megáll. Vaida-Voevod titkára, Vasile Virgil Tilea ír, egy könyvtárban is alig elérhető, szemtanú beszámolót Vaida-Voevod fődelegátusi (1919. november - 1920. március) tevékenységéről. 2010-ben egy kis tanulmánykötetben Liviu Maior visszatér és summázza Vaida-Voevod és az amerikai delegáció kapcsolatait, jelezve Keith Hitchins e tárgyban 1979-ben a Revue Roumaine d'Histoire-ban, megjelent tanulmányát. Kötetemben több, alkalmi dolgozatra szövegem jegyzeteiben utalok.

Lényegében tehát ennek az erdélyi jelenlétnek az eltitkolt története ez a könyv. Raffay Ernő az elő kézirathoz írt előszavában így ajánlotta: "íme egy könyv, amely arról szól, hogy korántsem vagyunk minden titkok birtokában, kilencven év után is lehet megdöbbentően újat mondani. Vagy inkább üzenni?"

---