---

Tartalom

Köszönetnyilvánítás
Bevezetés

1. Politika, nyelv, oktatás, interetnikus kapcsolatok
1.1. A nyelvpolitika
1.2. Régió, nyelvi státus, politika és oktatás
1.3. A szlovák-magyar interetnikus kapcsolatokról

2. A magyar nyelv státusának változásai
2.1. A fejezet néhány kulcsfogalmáról a szakirodalom tükrében
2.2. A magyar nyelv státusa a honfoglalás folyamatában
2.3. A magyar nyelv státusának módosulása az államalapítás időszakában
2.4. A latin mint lingua franca és a Kárpát-medencei nyelvek lingua vernacula státusa (II. József nyelvrendeletéig)
2.5. II. József rendelete a német hivatalos nyelv bevezetéséről
2.6. A magyar nyelv státusának megváltoztatására irányuló törekvések
2.7. A nyelvpolitikai helyzet változásai a Kárpát-medencében a XIX. század második felétől a Monarchia felbomlásáig
2.8. A magyar mint kisebbségi nyelv
2.9. A magyar nyelv státusváltozásainak táblázatos áttekintése

3. A magyar nyelv oktatása mint nyelvpolitikai eszköz
3.1. A nyelvi jogok és az oktatás
3.2. A magyar mint kevéssé ismert nyelv oktatásának néhány jellemző vonásáról
3.3. A magyarnak mint anyanyelvnek az oktatása a lingua vernacula státus idején
3.4. A magyar nyelv (és kultúra) oktatása külföldön
3.5. A magyar mint második és mint államnyelv oktatása
3.6. A magyar mint kisebbségi anyanyelv oktatása az utódállamokban
3.7. A magyar mint környezetnyelv oktatása a határainkon kívül
3.8. A magyar mint idegen, illetve mint második nyelv oktatása Magyarországon
3.9 A Kárpát-medencei magyarnyelv-oktatási formák táblázatos áttekintése

4. Nyelvpolitikai és magyarnyelv-oktatási változatok a szlovák-magyar kapcsolatrendszerben
4.1. A szlovák-magyar kapcsolatok meghatározó jegyei
4.2. A hungarus tudat érvényesülése a magyarországi szlovák migrációban
4.3. A szlovákok nemzeti identitásának és irodalmi nyelvének kialakulása
4.4. A magyar nyelvtörvények elvei és hatásuk a szlovák-magyar kapcsolatokra
4.5. A magyar mint kisebbségi nyelv az első Csehszlovák Köztársaságban
4.6. Csehszlovák nyelvpolitika a hontalanság éveitől (1945-1948) a nyolcvanas évek végéig
4.7. A magyarországi szlovák nemzetiség nyelvhasználati jogai a XX. században
4.8. Az 1990. és az 1995. évi szlovák nyelvtörvények helye a régió nyelvpolitikai palettáján
4.9. A szlovák-magyar interetnikus kapcsolatok nyelvi vonatkozásainak táblázatos áttekintése

5. Összefoglalás

BIBLIOGRÁFIA

---

Bevezetés

Európa belső tagolása nem okoz gondot a hegy- és vízrajzot szem előtt tartó geográfusoknak, de annál több vitára ad okot a társadalomtudományok művelőinek. Hol húzódik a határ Kelet és Nyugat között? Mit jelent Kelet-Közép-Európa és Közép-Kelet-Európa? Mely országok tartoznak a politológiai szempontból már-már a végletekig finomított két fogalomkörbe? A nyugatrómai birodalom, a nyugati típusú kereszténység, valamint a bizánci birodalom és a keleti kereszténység eltérő hagyományai és meghatározó jegyei sok évszázaddal a kora középkori átrendeződések, államalakulások megtörténte után is valahol ott húzódnak a mélyben. A földrajzilag Európa középső, illetve keleti területein létrejött modern nemzetállamok egyik fő dilemmája, hogy saját magukat hova sorolják, illetve mások hova sorolják őket, s ez a besorolás, ami egyben értékelés is, milyen tartalommal telítődik. Kelet és Nyugat között a választóvonalat a második világháború után évtizedekre élesen meghúzták a nagyhatalmi érdekek, a kilencvenes évekre azonban már új definíciókra lett szükség. Ezek a meghatározások azonban csak akkor közelíthetik meg az igazságot, ha a Keletet és Nyugatot összekötő, számtalan - általánosan is értelmezhető - stílusjegyet, történelmi sérelmet és az interetnikus kapcsolatok bonyolult szövevényét hordozó régió, a Kárpát-medence földrajzi, történelmi, politológiai, művelődéstörténeti sajátosságainak szinkrón és diakrón vizsgálata is megtörténik.

Nyelv és politika: a régió népeinek kapcsolatát évszázadokra visszamenően meghatározó fogalmak. A politikai (nemzeti identitás, autonómia, függetlenség, nemzetállam megalakítása stb.) küzdelmek sok esetben a nyelvi jogokért vívott parlamenti harcokban öltöttek testet, s összefonódásuk olyan mértékű volt, hogy szinte lehetetlen elválasztani őket. Ez azonban nemcsak kelet-közép-európai jelenség, hanem bármelyik más régióban is megfigyelhető, a nemzetté válással, a modern nemzetállamok kialakulásával és működésével összefüggő problematika. A Kárpát-medencei régió alaposabb vizsgálatát az indokolja, hogy itt viszonylag kis területen, mint egy kísérleti laboratóriumban koncentrálódik a fentebb vázolt összetett (ön)meghatározási kérdéskör. Valójában itt találkozik Kelet és Nyugat, a szláv, germán, neolatin és finnugor nyelveket beszélő, egymással évszázadok óta szakadatlan, nyílt vagy rejtett nyelvi, kulturális, politikai küzdelmeket vívó népek interetnikus kapcsolatrendszerében, amelyet általában külső, a régiótól teljesen idegen politikai szándékok mozgatnak. A nyelv és a politika összefüggéseivel, a bennük vagy rajtuk keresztül megtestesülő hatalomgyakorlás kihatásaival a nyelvpolitika, a régiók nyelvi és politikai kapcsolataival, a földrajzi elhelyezkedésből adódó nyelvi-kulturális érintkezések nyelvet, hatalmi kérdéseket, valamint identitást bolygató problematikájával pedig a nyelvi geopolitika foglalkozik.

A nyelvi jogok kérdése a közjog és a magánjog területén, főként azonban az oktatásban ölt testet: milyen nyelve(ke)n tanítanak az alap-, közép- és felsőfokú iskolákban; van-e lehetőség a kisebbségi nyelvek hivatalos oktatására; hogyan viszonyul egymáshoz a többség és kisebbség nyelve; stb. Egy adott nyelv elismertségének a foka, támogatottsága, az oktatási nyelv, az anyanyelvi kultúra teljessége és az identitástudat egymással szorosan összefüggő láncolatot alkotnak. Végigtekintve a régió nyelvpolitika-történetén, látható, hogy a latin lingua franca értékű jelenléte a hungarus-tudat kialakulását segítette, a kisebbségi nyelven folyó oktatás teljessége, illetve korlátozottsága pedig a nyelv-nemzeti identitás fejlődésére hatott.

...

A nyelv és a politika összefüggéseinek feltárásához és megértéséhez nélkülözhetetlen azoknak az eredményeknek a felhasználása, amikkel a nyelvtudomány alkalmazott nyelvészeti ágai gazdagítják a témára vonatkozó ismereteket. A nyelvpolitika, a nyelvi tervezés, a nyelvművelés, a nyelvoktatás (anyanyelv, államnyelv mint második és mint idegen nyelv), a szociolingvisztika, pszicholingvisztika, a kétnyelvűség kutatása stb. ily módon valóban betölthetik alkalmazott tudományi hivatásukat. Interdiszciplináris jellegüknél fogva alkalmasak arra, hogy a politikai jelenségek mélyén rejlő valódi okokat, azok történeti gyökereit feltárják, rávilágítsanak a főbb motivációkra, valamint az ezekből következő, a társadalom egészére kiható tendenciákra is.

A fenti bevezető szavakból kitűnik, hogy a jelen helyzet megértéséhez és a nyelvi státus- és korpusztervezés segítéséhez szükség van a régió nyelvpolitikai jellemzőinek, valamint a hozzá kapcsolódó nyelvoktatás diakrón szempontú áttekintésére is, hiszen az aktuális, sokszor egyik vagy másik oldalról sérelmesnek ítélt nyelvi jogi intézkedések, törvények gyökerei nemegyszer már elfeledett, jelentőségüket vesztett rendelkezésekhez nyúlnak vissza. A téma azonban meglehetősen komplex megközelítést igényel: a nyelvészeti, nyelvpolitikai és magyar mint idegen nyelvi szempontú vizsgálatok mellett nem lehet megkerülni a nemzetiségpolitikai, kisebbségi jogi és művelődéstörténeti kérdéseket sem.

---