---

Tartalom/Contents

Dedication - Ajánlás
Foreword by Don Paterson - Előszót írta Don Paterson

GATHER AROUND YOURSELF - Csoportosulj - önmagad köré
I AM A WANDERER - Vándor vagyok
RIDING ON CLOUDS - Felhőlovaglás
WE, THE TWENTY-FIVE LETTERS OF THE ALPHABET - Mi, az ábécé huszonöt betűje ...
FAMILY CHARACTERISTICS - Családi jellegű
INTERVIEW - Interjú
ARM IN ARM - Karonfogva
REVERENCE - Kegyelet
SHORT LYRICAL ORATION - Rövid lírai szónoklat
TELEPHONE - Telefon
THE HEAD - A fej
HOROSCOPE - Horoszkóp
ANIMAL TALE - Állatmese
INFORMATION - Információ
BUDAPEST - Budapest
LEGEND IN PROSE - Legenda prózában
LAST HUMAN BEING - Utolsó ember
AUTOBIOGRAPHY - Életrajz
ELECTIONS - Választási harc
MOOKY - Muki
TEN COMMANDMENTS - Tízparancsolat
ESSENTIALLY A REVISED EDITION - Lényegében átdolgozott kiadás
JAZZ ANTHEM - Jazzhimnusz
CIRCLE - Kör
TRAVELING - Utazás
DUST CLOTH - Portörlő
HEADS OR TAILS - Fej vagy írás
GROUP PORTRAIT OF MYSELF - Csoportkép magamról
ODE TO A FREE VERSE - Vers egy szabad vershez
A POET LIVES HERE AMONGST YOU - Egy költő él itt közöttetek
TOPIC FOR AN EDITORIAL - Vezércikktéma
COMMEMORATIVE PLAQUE - Emléktábla
STUDY TOUR - Tanulmányút
THE HUMAN - Ember
REPORT - Riport
FIRST PERSON SINGULAR - Egyes szám első személyben
DELICATE QUESTION - Kényes kérdés
WORLD HISTORY - Világtörténelem
TYPEWRITER - Írógép
THE COIN - Az érem
THE SEEDSMAN - A magvető
OBLIGATORY SPRING POEM - Kötelező tavaszi vers
FLOCKS OF VIOLETS - Ibolya-nyájak
BUDAPEST DIVISION - Budapesti hadosztály
IN THE LAST FEW DAYS - Az utolsó napokban
OVER THE SPEED OF 100 KILOMETERS - 100 kilométeren felüli sebesség
BLOOD PACT - Vérszerződés
LOST GENERATION - Elveszett generáció
MECHANICAL PRAYER - Gépies ima
HAPPINESS - Boldogság
POEM OF THE UNEMPLOYED - Munkanélküli verse
KEY POEM - Kulcsvers
NOW I CONFESS - Most már bevallom
AT THE TOMB OF THE UNKNOWN SOLDIER - Az ismeretlen katona sírjánál
ACCOMPLICES - Cinkosok
PARLIAMENTARIANISM - Parlamentarizmus
EXPEDITION - Expedíció
MOMENTS - Percek
AND IF IT SADDENS YOU - És ha elszomorít
ART GALLERY - Képtár
MUSIC FOR PROSE - Zene prózára
FAMILY EVENT - Családi esemény
PHILOSOPHICALLY PROFOUND POEM - Filozófiai mélységű költemény
MEMORIAL SPEECH - Emlékbeszéd
MR. SOMOGYI, OR AN EVERYDAY ODE - Somogyi úr, avagy egy hétköznapi óda
I WAS ABOUT FIFTEEN YEARS OLD - Körülbelül tizenöt éves voltam
PEACE - Béke
A POET, HIS SOUL IN WHITE TIE AND TAILS - Egy költő lelki-frakkban
100% POEM - Százszázalékos vers
MANHOOD - Férfikor
THE DREAM - Az álom
THE 10,000,001st LOVE POEM IN PROSE - 10 000 001-ik szerelmes vers prózában
ORPHAN POEM - Apátlan, anyátlan, árva vers
TAKING A BIRD'S EYE VIEW OF MY LIFE - Madártávlatból nézem az életem
I LIKE YOUNG, FIRM, ROUND BREASTS - Én a gömbölyű kemény lánymelleket szeretem
THE LAST SPECTATOR - Az utolsó néző
HAVING SENTENCED MY SELF-ESTEEM TO LIFELONG LIFE - Életfogytiglani életre ítélve az emberi önérzetemet
WHOLESALING - Nagykereskedés
STAR - Csillag
I'M ONLY DISSIPATING ENERGY - Én csak bomló energia vagyok
FOR TWO DOLLARS COME ON IN, SWEETIE - Két pengőért gyere be édes
EXCAVATION - Ásatás
THE KNIGHT OF RHYME - Rímlovag
HIS HAIR WAS PROBABLY BLOND - Valószínűleg szőke haja volt
MATHEMATICS - Matematika
MEMBERS OF THE PARTY - Párttagok
AT 7.20 P.M. - Hét óra húszkor
I'M A KNOT IN THE PLANK OF SOCIETY - Görcs vagyok a társadalom deszkájában
ANSWER TO THE AGITATOR! - Válasz - az agitátornak
IT'S NOT AS IF I WANTED TO BRAG - Nem mintha dicsekedni akarnék
THE SCHOOL CHILDREN - Az iskolások
THE LITANY OF VAINLINESS - A hiábavalóság litániája
FOR A HUMAN I'M TOO MUCH OF A POET - Embernek költő vagyok
IT HAPPENED AT NOON TODAY - Ma délben történt
THE FORTUNE TELLER - A jósnő
WHEN GOD CREATED - Amikor az Isten
SELF-IMPOSED EXILE - Önkéntes száműzetés
NEITHER EXECUTIONER NOR MARTYR - Se hóhér, se mártír
TO ADHERE AIRTIGHT - Légmentesen tapadhassak
LIKE A CURSED EX-CROWN PRINCE - Mint egy elátkozott ex-királyfi
COMING TO TERMS WITH THE IMPOSSIBLE - Kiegyezés a lehetetlennel
BECOME A MESSAGE - Legyen belőled üzenet

Translator's Afterword / Utószó
Notes / Jegyzetek
Acknowledgments / Köszönetnyilvánítás
Also available from UWSP

---

Utószó

Walder Lajos (1913 - 1945), költő, színdarabíró és ügyvéd, az édesapám volt.

Személyes emlékeim nincsenek róla. Bár gyerekkoromban egy nagyméretű fényképe lógott a falon a lakásunkban. Tudtuk róla, hogy költő volt és hogy Vándor álnéven írt.

*

1987-ben, két évvel a magyarországi kommunizmus bukása előtt a magyar rádió egy teljes órás műsorban emlékezett meg az apámról - "Emlékezés és emlékeztető Vándor Lajosra" címmel.

"1932-őt írtunk" - emlékezett vissza a programban Hegedűs Géza, a magyar szó nagybecsű szaktekintélye. "Egy délután nyílt a Névtelen Jegyző szerkesztőségének ajtaja és egy fiatal, kerek képű, az akkori idők szerint 'jampecesen' öltözött, kihívóan pökhendi fiatal férfi lépett be. Nem volt magas, de csupa izom volt, és mosolygós arcát lenyalt fekete haj keretezte. Ma is tisztán cseng a fülembe minden szava:

'Vándor Lajos vagyok, költő, jogász, fonóipari tanonc, a proletároknak rohadt burzsoá, a burzsoáknak büdös proletár, a nyárspolgároknak gonosz anarchista, az anarchistáknak meghunyászkodó kispolgár. És mindenkinek igaza van akármit is mond rólam. De írtam néhány remekművet, ezeket a költők és széplelkek prózának mondanák, a prózaírók és modern esztéták verseknek. Vegyétek és egyétek, olvassátok és adjátok ki! De előbb adjatok egy cigarettát, mert otthon felejtettem a kasszakulcsomat, és nincs négy fillér a zsebemben hogy egy cigit vegyek.'

És ahogy kézbe vettem a verseit és elkezdtem olvasni, hirtelen az az érzés kerített hatalmába, hogy még sose találkoztam olyan írással, mely ennyire tökéletes pontossággal adta volna vissza az időt és a körülményeket, melyben akkor ott éltünk. Maga volt a rémület, a nyugtalanság, szorongás és mélységes felháborodottság, bizarr humorral vegyítve."

*

Apám akkor mindössze tizenkilenc éves volt. Az egyik verse, amit akkor átadott az ifjú írónak a szerkesztőségben, a "Vándor vagyok" című volt, melyben a költői identitását fogalmazza meg és hogy miért választotta a 'Vándor' nevet. A "Mi, az ábécé huszonöt betűje" című versét úgyszintén ekkor mutatta meg. (Azért van csak huszonöt betű, mert a W hiányzik a magyar ábécéből; az kizárólag a német nevek és szavak írásánál volt akkoriban használatos.)

Rá egy évre a budapesti Névtelen Jegyző kihozta a Fej vagy írás című művét, mely apám első verseskötete. A második kötete Csoportkép címmel a budapesti Cserépfalvi Kiadó gondozásában jelent meg 1938-ban. Több könyve nem jelent meg apámnak életében: 1938-at követően zsidók műveit nem lehetett publikálni Magyarországon.

*

Hegedűs Géza 1987-es, apám munkásságát összefoglaló és méltató rádiós műsorában még a következők hangzottak el:

Micsoda élmény volt számunkra ezt a különös hangot hallani! Kivételesen jól szavalható, igen hatásos szabad versformája már az 1930-as évekre közismert volt, mert az akkori népszerű versmondó művészek szerették a verseit előadni. Egyedi hangú költeményeit igen nagy körültekintéssel komponálta. Alaposan készített elő mindent, ami leírva játszi könnyednek tűnik, majd addig csiszolgatta, míg éppen annyira hatott esetlegesnek, amennyire azt ő pontosan akarta.

Nem egészen harminckét évet élt. Két verseskötetet publikált. Ezek mindössze ötven verset tartalmaznak, melyek mindegyike remekbe szabott.

Egyszer a tőle megszokott öniróniával azt mondta nekem: "Én csakis a válogatott műveimet írom." A sötét reménytelenség korszakában gyengéd emberiességet hirdetett és megkísérelt egyfajta menedéket találni a nevetés örömében. Ezzel a nevetéssel, ezzel a férfias humorral emelkedett a kétségbeesése fölé ...

De ki emlékezik őrá ma? Az irodalomtörténetünk nem említi meg a nevét, sőt az Irodalmi Lexikon is csak néhány sort szentel neki és mindössze annyit tudat velünk, hogy Vándor Lajos (1913 - 1945) költő volt, hogy a fasizmus áldozata lett, és hogy halálával minden vele kapcsolatos eltűnt ...

Úgy érzem tehát, hogy az én feladatom közölni az olvasó közönséggel, hogy létezett egy költő, akit Vándor Lajosnak hívtak, aki a létező leghitelesebb hangon tolmácsolta a két világháború közötti magyarországi hangulatot. Ennek a művésznek a teljesen egyedi hangja nélkül az adott korszak átfogó képe semmi módon nem lehet teljes.

...

Nem Hegedűs Géza az egyetlen magyar kritikus, aki állítja, hogy apám művei eltérnek a hagyományos magyar költészettől. Íme Thurzó Gábor, a jól ismert író-dramaturg ezeket írja:

"Vándor Lajosnak se őse, sem társa nincs a magyar irodalomban. Költő minden bizonnyal, vérbeli lírikus, akinek minden sora, minden költői lélegzetvétele merő eretnekség, merő lázadás a költészet megszokott törvényei ellen."

Örültem ennek a kinyilatkoztatásnak, mert sokat segített abban, hogy mélyen megértsem miért tudtam sikeresen áttenni apám műveit angolra. A magyar nyelv nagyon különbözik az angoltól - sokkal dagályosabb. Én pedig állandóan megcsodálom apám kifejezéseit, hogy mennyire gazdaságosak és rövidek, pedig hét-nyolc évtizeddel ezelőtt íródtak.

...

Ezen kétnyelvű kiadás célja az, hogy az irodalom kedvelő közönség végre mindkét nyelven olvashassa Vándor Lajosnak (Walder Lajos) ránk maradt költészetét.

Ágnes Walder

---