---

Tartalom

ELŐSZÓ

1. TÉR ÉS IDŐ
1.1 A TÉMA DIMENZIÓI
1.2 NÉPEK AZ AVAROK ELŐTTI IDŐKBŐL

2. AVAROK
2.1 A SZLÁVOK MENTORAI
2.2 ONOGUR BEKÖLTÖZÉS
2.3 AZ AVAROK BUKÁSA
2.4 AVAR UTÓZÖNGÉK

3. MAGYAROK
3.1 ETNIKAI KÉP 895 VÉGÉN
3.2 A MEGTELEPEDÉS MÓDJA
3.2.1 A törzsek elhelyezkedése
3.2.2 A segéderők letelepítése
3.3 TÉVHITEK
3.4 SORSCSAPÁSOK
3.4.1 Tatárjárás - Erdély
3.4.2 Huszitajárás - Felvidék
3.4.3 Balkánjárás - déli végeink
3.4.4 Zálogba adott területeink
3.4.5 Rácdúlások
3.4.6 "Távoltartási végzés"
3.4.7 A csapások összeadódott hatásai
3.5 ÉS AMI MAGYAR MARADT
3.5.1 Ghymes vidéke
3.5.2 Tiszavölgy
3.5.3 Nagybánya vidéke
3.5.4 Bethlen-Szamosújvár vidéke
3.5.5 Kalotaszeg-Kolozsvár vidéke
3.5.6 Aranyosszék és Torda
3.5.7 Nagyenyed vidéke
3.5.8 Mezőtelegd vidéke
3.5.9 Belényes vidéke
3.5.10 Déva-Vajdahunyad vidéke
3.5.11 Torontáli magyar helységek

4. ROKONAINK
4.1 SZÉKELYEK
4.1.1 A székelyek eredete
4.1.2 Rokoni találkozó
4.1.3 Székely határőrök
4.1.4 A székelyek vándorlása
4.1.5 Pár szó a székelyek sorsáról
4.2 BESENYŐK ÉS ÚZOK
4.3 KUNOK ÉS JÁSZOK

5. SZLOVÁKOK
5.1 SZLOVÁKKÁ LETT TÓTOK
5.2 ESEMÉNYEK A HÓDOLTSÁG VÉGÉIG
5.3 FELVIDÉKI ETNIKAI JELENSÉGEK
5.4 VÁRT NÖVEKEDÉS - VÁRATLAN FOGYÁS
5.4.1 Kényszerszülte terjeszkedés
5.4.2 Három csökkentő tényező
5.5 ETNIKAI ESETTANULMÁNY

6. RUSZINOK
6.1 EGY KIS OROSZ - KISOROSZ - LECKE
6.2 A RUSZINOK ELTERJEDÉSE
6.3 SZÁNDÉKOS PONTATLANSÁGOK?

7. ROMÁNOK
7.1 ERDÉLY FOGALMA
7.2 ROMÁN ELŐTÖRTÉNET
7.2.1 Balkáni vándorlás
7.2.2 Megérkezés a Kárpát-medencébe
7.3 AZ OLÁHSÁG ELTERJEDÉSE 1720-IG
7.3.1 A hódoltság előtti oláh betelepedés mintái
7.3.2 Az oláhság lélekszámának a dilemmáiról
7.4 MEZŐSÉG
7.5 OLÁH TÚLTENGÉS A HÓDOLTSÁG UTÁN
7.6 ROMÁN ASSZIMILÁLÓDÁS

8. SZERBEK
8.1 BETOLAKODÓ JÖVEVÉNYEK
8.2 RÁCOK TENGERE
8.3 ÁLLAM AZ ÁLLAMBAN
8.4 A SZERBEK LÉLEKSZÁMA

9. HORVÁTOK
9.1 HORVÁT ELŐTÖRTÉNET
9.2 MAGYAR FOGLALÁS ÉS HATALMI ELRENDEZÉS
9.3 HORVÁT TERJESZKEDÉS
9.4 A HÓDOLTSÁG HATÁSA A DRÁVA-SZÁVA KÖZÉRE
9.4.1 Horvát exodus
9.4.2 Nemtelen vegyülék
9.5 HORVÁT NEMZETI FEJLŐDÉS 1910-IG
9.5.1 Horvát etnikai restauráció
9.5.2 Sikertelen horvátosítás

10. NÉMETEK
10.1 SOKSZÍNŰSÉG
10.2 NÉMET BEKÖLTÖZÉS MOHÁCS ELŐTT
10.2.1 A nyugati peremvidék és Pozsony megye
10.2.2 Szászok a Felvidéken
10.2.3 Szászok Erdélyben
10.3 NÉMET ÁRADAT A HÓDOLTSÁG UTÁN
10.4 NÉMETEK "HOZZÁÁLLÁSA"

11. TOVÁBBI ÁLLAMALKOTÓ NÉPEK
11.1 VENDEK
11.2 OLASZOK
11.3 LENGYELEK

12. EGYÉB NÉPEK
12.1 KÉT SAJÁTOS ETNIKUM
12.1.1 Zsidók
12.1.2 Cigányok
12.2 KIS NÉPEK
12.2.1 Bolgárok és krassovánok
12.2.2 Bosnyákok, bunyevácok és sokácok
12.2.3 Csehek és morvák
12.2.4 Görögök, örmények, újlatinok
12.2.5 Vegyes és ismeretlen népek

13. EST MODUS IN REBUS...

FÜGGELÉKEK
  A. FÜGGELÉK: A MAGYARSÁG EREDETE
  A.1 ELŐZETES MEGJEGYZÉSEK
  A.2 SZKÍTA TÁJAKON
  A.2.1 Az "őshaza"
  A.2.2 A magyarság kezdeti vándorútja
  A.2.3 A magyarság életvitele
  A.3 A MAGYARSÁG ETNIKAI ÖSSZETÉTELE
  A.3.1 Hármas főgyökér
  A.3.2 Számtalan hajszálgyökér
  A.4 KIK VOLTAK A KABAROK?
  B. FÜGGELÉK: MAGYAROSODÁS
  B.1 LÁTSZAT ÉS VALÓSÁG
  B.2 AZ ÉRINTETT NÉPEK
  B.3 SZLOVÁK ASSZIMILÁLÓDÁS
  B.3.1 A korrekt megközelítés
  B.3.2 Az elmagyarosodás regionális vonatkozásai
  C. FÜGGELÉK: A MEGYERENDSZER
  C.1 AZ IGAZGATÁSI STRUKTÚRA ALAPJAI
  C.2 A VÁRMEGYÉK SZÜLETÉSE
  C.3 MEGYE ÉS ETNIKUM
  C.4 AZ "EZERÉVES" HATÁROKRÓL

AZ ETNIKAI KUTATÁS NEHÉZSÉGEI
  1. AZ ISMERET IRÁNTI KÖVETELMÉNYEK
  2. TECHNIKAI PROBLÉMÁK
  3. TARTALMI BAJOK
  3.1 VALÓSÁGHŰSÉG
  3.2 ÉRTHETŐSÉG
  3.3 EGYÉRTELMŰSÉG
  3.4 EGYSZERESSÉG
  3.5 TELJESSÉG
  3.6 AZONOSÍTÁS
  3.7 VALÓDI ADATBÁZIS
  3.7 ESETTANULMÁNY

FORRÁSOK ÉS SEGÉDLET

---

Előszó

Háttér. A címlap félkész ábrája és botladozó felirata azt szimbolizálja, hogy a Kárpát-medencében élt népekről, viszonyaikról és a velük történtekről alkotott képünk nem teljes és nem pontos. Ennek oka, hogy három korszakon át téves történelmi ismeretekkel árasztottak el bennünket, újabban pedig magunk próbálkozunk hasonlóval.

A Kiegyezés utáni hamis nagyságtudatunkat a száraz valósághoz kevésbé ragaszkodó romantikus történelemírásunk erősítette. Trianon fájdalma eltakarta múltunk szégyenfoltjait, miközben érdemeinket vigaszként nagyította fel. Majd a kommunizmus nemcsak lerombolta történelmi bálványainkat, hanem bűnbakokká is tett minket átfestve mindent a múlt képén, ami azon szép, értékes és vonzó volt. A rendszerváltás után nem maradt el az ellenhatás: kiszabadultunk egy rideg börtönből, hogy ezerféle magunk által épített történelmi mesevár foglyaivá váljunk. Manapság mindenki a "maga módján hisz" - a történelemben is...

Célok. Nemzetiségeink már a 18. század óta ki akartak törni a térség számukra szűk kereteiből. Azonban ha akkor és a 20. század elején népünk mindenütt többségben lett volna, nem lett volna ürügy hazánk szétcincálására. Ha a Felvidéknek csak egy kis sarkában éltek volna szlovákok, Erdélyt nem özönlötték volna el a románok, délen nem terjedtek volna el a szerbek és horvátok, nyugaton pedig a németek, akkor ugyan ki és mit követelhetett volna rajtunk 1918-ban? Melyik égtájról fenyegetett volna minket a felbomlás veszélye?

Szerintem Trianonnak nem a Nagy Háborút övező aktuálpolitika volt az alapvető oka, hanem a 20. századi etnikai helyzet. Ezért szeretném felkutatni, megérteni és ha ez sikerül, másokkal is megosztani a Trianonhoz vezető tényezők közül az elsőt és legfontosabbat: azt, hogy az ígéretes kezdetek után miért és miként magyartalanodott el a Kárpát-medence.

Ez művem elsődleges célja. Másodlagos célja kettős.

Egyrészt szeretnék eloszlatni néhány becsontosodott tévhitet. Azt, hogy a magyarság mindig kitöltötte a Kárpát-medencét; hogy az idegeneket rohamosan asszimilálta és csak a hódoltság során veszített a súlyából; hogy mindvégig megőriztük "ezeréves" határainkat stb.

Másrészt rá akarok mutatni pár ismeretlen tényezőre, mint az elhanyagolt sorscsapások, amelyek miatt etnikai térségeket veszítettünk el, továbbá rá akarom irányítani a figyelmet azokra a magyarnak megmaradt tájakra is, amelyekről újabban elfeledkezni látszunk.

Nem célom elveszni a részletekben és száz oldalakat írni a tárgyról, mert azt már sokan megtették. Annak van értelme, hogy az azokból kimaradt vagy félrevezetően tálalt lényeget valaki röviden összefoglalja. Nagyon remélem, hogy talán sikerülni fog.

Szemlélet. Barátaim szerint gondolkodásmódom különös, mások szerint faramuci, sőt egyenesen sarkos. Be kell látnom, hogy sajnos igazuk van. Ezt az alábbi példák igazolják.

Szemléletem különös, mert egyáltalán nem érdekel, hogy a trianoni magyar küldöttség milyen hotelban szállt meg és ki fizette az ebédjüket. Viszont másokkal szemben foglalkoztat, hogy kik szálltak meg mondjuk a Temesközben, miután minket nem engedtek vissza oda a 200 éves török hódoltság végén, a pozsareváci békét (1718) követően.

Gondolatvitelem faramuci, mert ha egy magyar szerzőtől azt olvasom, hogy a tót parasztot pálcázással akarták elmagyarosítani, arról nekem valami egészen más jut az eszembe. Persze vele szemben én azt is tudom, hogy a pálcázás törvényesen bevett büntetésmód volt, de ez most mellékes. Én ugyanis arra gondolok, hogy a szerző vajon miért szentel sokkal kisebb teret a husziták dúlásainak? Pár megbüntetett szlovák fontosabb neki, mint sok ezernyi megkínzott, legyilkolt magyar és sok száz négyzetkilométernyi elmagyartalanított terület?

Be kell látnom, hogy sarkosan szemlélem mondjuk a Kárpát-medencei helyneveket is, mert nem érdekel, hogy Alsóbarbatyeniszkronynak milyen magyar nevet lehetett volna adni , hiszen a Szépkenyerűszentmárton név már foglalt. És fölöslegesnek tartom azzal foglalkozni, hogy a román Verzar falut miért keresztelték át Füvesre, mert inkább az érdekel, hogy annak a helyén miért nem eleve egy ilyen nevű magyar falu volt?

Szemléletem abban is merev, hogy kerülöm az anakronizmust. Ezért - és nem tiszteletlenségből - hívom a 19. századig a szlovákokat tótoknak, a románokat oláhoknak.

Megpróbálom elkerülni a politikai megjegyzéseket. Azonban nem hallgathatom el, hogy a Kárpát-medencében minden népnek egyformán joga van a nemzetként való léthez, amire Trianon előtt a nemzetiségeink annyira törekedtek. Ezt írásban rögzítette a békediktátum is, ezért elvárható, hogy a szabad Európában mi magyarok is megkapjuk végre a minket megillető autonóm - ahol indokolt: területi - jogokat.

Források. Csak igen kevés megbízható forrásra hagyatkoztam. Az Internetben egyáltalán nem bízok, mert ott sok - egyre több - olyan, a magyar történelmet érintő tartalom található, főleg a Wikipediaban, amely elavult szemléletet tükröz vagy hiteltelen forráson alapul.

Táblázataim a hódoltságig csak becsült adatokat tartalmaznak, bár nem hasraütésszerűen. Saját készítésű ábráim is egzakt forrásokra épültek. Ezeknek a konvencióit, leginkább a színek jelentését talán külön magyarázat nélkül is meg lehet érteni.

Szerkezet. A mű a "Miért éppen ez a Trianon?" c. könyvemre és a forrásaira épült, de a korszakok helyett a népek adják az alapvető szerkezetét és kizárólag az etnikai vonzatú jelenségek a témáját.

Az első fejezet röviden ismerteti a mondanivaló tér- és időbeli dimenzióit, a továbbiak pedig egy-egy népet, népcsoportot mutatnak be. A könyv törzsanyaga egy összefoglalásként szolgáló elmélkedéssel zárul. A fejezeteket függelékek követik:

- A téma érzékenysége miatt a magyarok eredetét külön ismertetem (A. függelék).
- Ugyancsak külön részt szentelek a 19. századi elmagyarosodásnak (B. függelék).
- Etnikai vonzata miatt kell áttekintenem hazánk igazgatási rendszerét (C. függelék).

A könyvecske egy mellékletet tartalmaz, amely az etnikai kutatásokkal kapcsolatos nehézségekről számol be. Néhány fontos ismeretet nem volt éppen gyerekjáték megtalálni.

* * *

Hálás vagyok szeretett és szerető feleségemnek, Györgyinek a jobbító figyelemért, amely sokszor átlendített a fáradtság és türelmetlenség okozta hibákon és üresjáratokon.

---