---

Tartalom

Kikötni
Niké! niké! (Marathon)
Lethe vize (Athén)
Képes lapok (Isztambul)
Az ikon (Odessza)
Szent János jelenései (Pathmos)
Szivárvány a füstben (Santorin)
Rhodosi mesék (Rhodos)
Saulusok, Paulusok (Damascus)
Csak egy kerek kis asztal (Korfu)
Az egyetlen megoldás (Malta)
A két delejtű (Amalfi)
Három szegény ördög (Tunisz)
Gazdag ember - szegény ember (Alger)
Állatok (Malaga)
A bolond utitárs (Venezia-Taormina-Tanger)

---

Előszó

Kikötni...

Csodaszép, tartalmas, erős szó. Egyik más nyelvben sincs hozzá hasonló, mely ennyit mondana.

Ebben a szóban benne van vágyak beteljesülése, célok valósulása, - benne van ismeretlenségek megismerése, törekvések megoldása, - benne van a kilépés a szárazföldre, mely nem inog többé, hullámzások után, melyek ingadoznak. Kikötni - ez a nagy megállás, mely befejezést jelent, - a nagy elindulás, mely új kezdetet jelent.

Én magam is sokszor kötöttem ki. De nem bírok megmaradni a parton, mert csalogat a túlsó part...

Keresem azt a kikötőt, hol a nagy hullámtörő móló az igazság tömbjeiből épült. Keresem azt a fároszt, melynek világossága nemcsak villan, hanem soha ki nem alszik. Keresem azt a kikötőt, hol az ember biztosan kapja el az én kipányvázott kötelemet. Keresem, amíg meg nem találom az én kikötőmet.

J. M.

---