---

Tartalom

1. Előszó (Czirfusz Márton)
2. Foglalkoztatás (Czirfusz Márton)
3. Lakáspiac (Nagy Gábor)
4. Alapvető köz- és magánszolgáltatások (Koós Bálint)
5. Egészségügy (Uzzoli Annamária)
6. Szociális ellátórendszer (Velkey Gábor)
7. Koragyerekkori szolgáltatások (Keller Judit)
8. Gazdasági értéktermelés (Zsibók Zsuzsanna)
9. Ipar (Lux Gábor)
10. Kiskereskedelem (Nagy Erika, Nagy Gábor)
11. Kutatás-fejlesztés és innováció (Páger Balázs)
12. Pénzügyi szolgáltatások (Kovács Sándor Zsolt)
13. Üzleti szolgáltatások (Gál Zoltán, Marciniak Róbert)
14. Infokommunikációs technológiák (Zsibók Zsuzsanna, Nagy Gábor)
15. Hulladékgazdálkodás (Varjú Viktor, Mezei Cecília)
16. Térhasználat (Farkas Jenő Zsolt, Hoyk Edit)
17. Epilógus: Az új koronavírus-járvány társadalmi-gazdasági hatásai és ezek területi következményei (Koós Bálint, Kovács Sándor Zsolt, Páger Balázs, Uzzoli Annamária)
Szerzőink

---

Előszó

A területi egyenlőtlenségek Magyarországon állandó témáját adják a hazai területi kutatásoknak. Ezek az elemzések a közérdeklődésre is számot tartanak: az országon belüli állandó és változó területi egyenlőtlenségekről a társadalom minden tagja hétköznapi tudásokkal rendelkezik; a területi különbségekkel az online és nyomtatott sajtó is rendszeresen foglalkozik. Kötetünk e területi folyamatok mögé kíván nézni, az elmúlt tíz év területi kihívásain és területpolitikai válaszain keresztül.

A könyv résztémákra bontva, a főbb problémákra összpontosítva mutatja be a magyarországi területi folyamatok elmúlt tíz évben történt változásait, illetve értékeli a szakpolitikákban a területi szempontok megjelenését. A fejezetek két tartalmi részre bomlanak:

- Egy-egy résztémában kiemelnek egy-egy területi folyamatot, ezt a területi jelenséget pedig elemző módon körüljárják, rámutatva a területi egyenlőtlenségeket létrehozó társadalmi-gazdasági-politikai folyamatokra.

- A fejezetek egy-egy területpolitikai intézkedés vagy megközelítés értékelését is adják. Ezekben megtalálhatjuk a kormány által kimondva vagy kimondatlanul képviselt területpolitikai irányok elemzéseit, néhány téma esetében pedig azt mutatjuk be, hogy mi, szerzők milyen megközelítést tartanánk kívánatosnak.

A kötet időtávjának (2010-2020) kiválasztását több szempont indokolja. A kezdőévre, 2010-re a 2008-as gazdasági válság legközvetlenebb hatásai véget értek, kormányváltás, fejlesztéspolitikai és közigazgatási irányváltás történt. 2020 szintén fordulópontot jelent, több szempontból is: egyrészt 2020-ban zárul egy hétéves európai uniós fejlesztéspolitikai ciklus, ami indokolja a visszatekintést az elmúlt tíz év hazai társadalmi-gazdasági folyamataira, másrészt a COVID-19 járvány várhatóan a területi folyamatok egy részében éles szakaszhatárt fog okozni. A COVID-19 járvány területi hatásairól a kötet utolsó fejezete közli az első eredményeket (Koós et al. 2020).

A Regionális Kutatások Intézete (és jogelődje, az MTA Regionális Kutatások Központja) a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tagintézményeként több évtizede elemzi a magyarországi területi folyamatokat és vesz részt aktívan a magyarországi területfejlesztési politika alakításában (egy friss áttekintésről lásd: Pálné Kovács 2020). Az elmúlt évtizedekben a területi folyamatok alakulását az intézet kutatói rendszeresen összefoglalták szerkesztett kötetekben és monográfiákban, magyar és angol nyelven. A sorozatokra példa a Kárpát-medence régiói, a Dialóg Campus Kiadó Studia Regionum sorozatának monográfiái, az Akadémiai Kiadó Modern Regionális Tudomány Szakkönyvtár sorozatának kötetei.

Ezzel a tanulmánykötettel az intézet kiadásában megjelent önálló kiadványok sorát kívánjuk folytatni. Az elmúlt közel három évtizedben meghatározóak és a mai napig sokak által olvasott és idézett magyar nyelven a Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón (Horváth, Rechnitzer 2000), a Régiók és települések versenyképessége (Horváth 2006), valamint A területi kutatások csomópontjai (Barta, Beluszky, Földi, Kovács 2010) című kötetek, angolul pedig a Hungary: Society, state, economy and regional structure in transition (Hajdú 1993), a Regional processes and spatial structures in Hungary in the 1990's (Hajdú 1999), valamint a Hungarian spaces and places: Patterns of transition (Barta, G. Fekete, Szörényiné Kukorelli, Timár 2005).

A könyv fejezeteinek szerzői (egy kivétellel) a Regionális Kutatások Intézetének kutatói, akik saját témájukban régóta vizsgálják a hazai területi folyamatok alakulását, és mára a középgeneráció meghatározó kutatóivá váltak a hazai regionális tudományi szakmában. Az intézet kutatóhelyein (Békéscsabán, Budapesten, Győrben, Kecskeméten és Pécsett) a helyi társadalmi-gazdasági közegbe beágyazva folyamatosan követik a területi egyenlőtlenségek változásait, értékelik a területi politikákat. A kutatói szakértelem ugyanakkor behatárolta azt is, hogy milyen témákkal foglalkoztunk: bár az intézet kutatói összességében a társadalmi-gazdasági folyamatok széles körét le tudják fedni és a kötet végigolvasásával átfogó képet alkothatunk a legfontosabb kihívásokról a hazai területi folyamatokat illetően, nem volt célunk valamennyi lehetséges téma megjelenítése (például a demográfiáról vagy a mezőgazdaságról nem írtunk).

A kötet célközönsége többes. Egyrészt a rövid terjedelmű fejezetekkel a magyarországi társadalmi-gazdasági folyamatok iránt érdeklődő széles közönség számára is hozzáférhető szövegeket igyekeztünk írni. A kötet közérthető módon bemutatja a elmúlt tíz év jellemző területi trendjeit. A szakpolitikai (területpolitikai) irányok elemzésével olyan, közérdeklődésre is számot tartó kérdéseket tudunk megválaszolni, mint hogy a kormányzatnak célzottan irányítania kell-e a Magyarországra érkező befektetéseket a hátrányos helyzetű térségekbe; kiegyenlíthetők-e a társadalmi hátrányok központi irányítással; vagy hogy milyen területi szempontú iparpolitikával lehet csökkenteni a magyar kis- és középvállalkozások hátrányát a külföldi vállalatokkal szemben.

Másrészt szólni kívánunk a területi folyamatok állami "alakítóinak": szakpolitikusoknak, önkormányzati és központi kormányzati döntéshozóknak a közigazgatás valamennyi szintjén.

Harmadrészt a kötet reményeink szerint a területi folyamatokról szóló felsőoktatási kurzusokban is jól használható lesz (pl. geográfus, szociológus, politológus, közgazdász, környezettudomány, közpolitika szakokon - alapképzésben, mesterképzésben és doktori iskolákban). A rövid fejezetek önállóan is feldolgozhatók például szemináriumi kurzusokon, a kötet egésze pedig átfogó tudást kínál a hazai területi folyamatok alakulásáról. Így a közpolitikai, tudományos és szakmai utánpótlás-nevelésben a könyv hiánypótló szerepet tölt be, egyúttal kiegészíti a rokon kiadványokat (pl. a Magyar Nemzeti Atlasz sorozatát).

Negyedrészt a kötettel a területi kutatásokkal foglalkozó szakmában is vitát szeretnénk generálni. Egy-egy fejezet önmagában is vitát ösztönözhet arról, hogy milyen alternatívái lehetnek a magyarországi területi fejlődésnek, illetve ezeket az alternatívákat milyen közpolitikákkal lehet elérni. Ezáltal aktívan szeretnénk formálni a tudományos közvéleményt is, segítve válaszokat adni a hazai regionális tudomány mint szakma előtti kihívásokra (Lengyel, Nemes Nagy, Rechnitzer, Varga 2020).

Budapest, 2020. szeptember

---