Bárth János
Tanyasors, gazdasors
egy illancsi tanya néprajza és vizuális antropológiája
TARTALOM, UTÓSZÓTartalom
I. EGY ILLANCSI TANYA NÉPRAJZA
ILLANCS, A HOMOK BIRODALMA
Az Illancs-fogalom értelmezése
Felívelő és hanyatló illancsi tanyai civilizáció a XX. században
A Rúzsa-tanya történetének alapvonalai
A RÚZSA NEMZETSÉG
Szegedi Rúzsák Halas homokján
A családi történetek hagyományozásának néhány kérdése a Rúzsák példáján
Rúzsa Dániel (1832-1880), a sorsfordító ős
Rúzsa Dániel és Király Tëca gyermekei
Találkozás a dorozsmai eredetű Tapodiakkal
Rózsa Ferenc "tanyaverése" Debeákban
Rózsa Ferenc és Tapodi Franciska felnőtt kort ért gyermekei
A KALMÁR NEMZETSÉG
Bácskai gyökerek
Kalmár Antal (1872-1941) az emlékezetben
Mészáros Regina (1877-1958) emlékezete
Kalmár Antal és Mészáros Regina illancsi tanyája, birtoka
Kalmár Antal és Mészáros Regina gyermekei
RÚZSÁK ÉS KALMÁROK TALÁLKOZÁSA
Hagyományok találkozása
Tanya nélkül, más tanyáján
A RÚZSA-TANYA FÉL ÉVSZÁZADA (1933-1982)
A tanyahely kiválasztása
A tanyakép formálódása (Építés és környezet-átalakítás)
Az épületek arculata és használata
A tanya a XX. század történelmi viharaiban
A tanya a családi sorsfordulók idején
HÉTKÖZNAPOK A TANYÁN
Gazdálkodás, termelés, családi munka
Értékesítés, bevásárlás, városba járás, fuvarozás
Móva, összesegítés, társasmunka
ÜNNEPEK A TANYÁN
Hűség a hagyományokhoz
Az esztendő ünnepei
A rokonság, a komaság, a szomszédság ünnepei
A VALLÁS KÖTELÉKÉBEN
A katolikus vallás kizárólagossága Illancsban
A vallási ismeretek megszerzése, gyarapítása
Vallásos viselkedés, vallásos környezet
A vasárnapok megünneplése
RÓZSA BALÁZS, A BÚCSÚVEZETŐ
Az illancsiak és a szentbúcsúk
Rózsa Balázs előénekesi szerepe
Rózsa Balázs búcsújárása, búcsúvezetése Hajósra
A RÚZSA-TANYA LASSÚ ELMÚLÁSA
Pusztulás, pusztítás
Agrárpolitikai úttévesztés és tanyaáldozat
UTÓSZÓ
A kötet születéséről
Néhány módszertani kérdésről
Köszönetnyilvánítások
SZÓJEGYZÉK
IRODALOM
ADATKÖZLŐK
RÖVIDÍTÉSEK
CSALÁDTÖRTÉNETI TÁBLÁZATOK
II. EGY ILLANCSI TANYA VIZUÁLIS ANTROPOLÓGIÁJA
ILLANCS, A BEFOGADÓ PUSZTA
RÓZSA BALÁZS ÉS KALMÁR TERÉZ TANYÁJA (1942-2005)
A TANYA LAKÓI
A TANYA VENDÉGEI, LÁTOGATÓI (Rokonok, barátok, sorstársak)
A TANYA MÚLTJÁNAK DOKUMENTUMAI
A TANYA MÚLTJÁNAK RAJZOS ÁBRÁZOLÁSAI
Utószó
...
A Tanyasors, gazdasors cím azt hangsúlyozza, hogy a könyv egy modellként is felfogható tanyáról és középparaszt tulajdonosának életmódjáról, munkájáról, ünnepeiről, történelmi megpróbáltatásairól szól.
Az Egy illancsi tanya néprajza és vizuális antropológiája alcím arra utal, hogy a könyv két egységre tagolódik: egy szöveges néprajzi tanulmányra és egy fényképekkel, rajzokkal elbeszélt népélet-ábrázolásra.
A néprajzi tanulmány tartalmaz a Rúzsákra és a Kalmárokra vonatkozó családtörténeti fejtegetéseket is, de soha nem akart családtörténet lenni. A családtörténeti adatok csak "szolgálólányokként" szolgálják a nagy célt: az illancsi Rúzsatanya néprajzi bemutatását. Az illancsi Rúzsa-tanyát ugyanis két ember munkája teremtette és éltette: a szegedi-dorozsmai eredetű Rózsa Balázsé és a jánoshalmi-tataházi (bácskai) eredetű Kalmár Terézé. A Rúzsa-tanyán tehát néprajzi értelemben két egymástól nem messze eső, de mégis különböző kultúra találkozott. A tanulmány nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy felvillantsa: Milyen is volt ez a szegediségből és bácskaiságból ötvöződött tanyai népéleti kultúra.
A cél érdekében nagy vonalakban fel kellett tárni a két család múltját, a Rúzsa-tanya lakóinak rokonsági hálóit. A vizsgált kultúra felszámolódása, elmúlása pedig nem választható el az illancsi Rúzsa-Kalmár rokonsági hálók szétszakadásától, a Rúzsák és a Kalmárok történelmi indíttatású szétszórattatásától.
...
A könyv vizuális antropológiának nevezett második felében a képek együttese több akar lenni, mint valami szép illusztráció. A kép nyújtotta látvány eszközeivel akar információkat adni a vizsgált tanyáról, lakóiról, lehetséges vendégeiről. Ezt a célt szolgálja a közölt képek tagolása olyan címekkel, amelyek utalnak a mögöttük sorakozó képcsoportok feladatára, jellegére. A könyv célja szempontjából legfontosabbnak tekinthető a második képcsoport, amely 1942 és 2005 között készült fényképek segítségével mutatja be a tanulmány középpontjában álló tanya sorsát.
...