Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Bárth János

Tanyasors, gazdasors

egy illancsi tanya néprajza és vizuális antropológiája

TARTALOM, UTÓSZÓ


Tartalom



I. EGY ILLANCSI TANYA NÉPRAJZA



ILLANCS, A HOMOK BIRODALMA
Az Illancs-fogalom értelmezése
Felívelő és hanyatló illancsi tanyai civilizáció a XX. században
A Rúzsa-tanya történetének alapvonalai

A RÚZSA NEMZETSÉG
Szegedi Rúzsák Halas homokján
A családi történetek hagyományozásának néhány kérdése a Rúzsák példáján
Rúzsa Dániel (1832-1880), a sorsfordító ős
Rúzsa Dániel és Király Tëca gyermekei
Találkozás a dorozsmai eredetű Tapodiakkal
Rózsa Ferenc "tanyaverése" Debeákban
Rózsa Ferenc és Tapodi Franciska felnőtt kort ért gyermekei

A KALMÁR NEMZETSÉG
Bácskai gyökerek
Kalmár Antal (1872-1941) az emlékezetben
Mészáros Regina (1877-1958) emlékezete
Kalmár Antal és Mészáros Regina illancsi tanyája, birtoka
Kalmár Antal és Mészáros Regina gyermekei

RÚZSÁK ÉS KALMÁROK TALÁLKOZÁSA
Hagyományok találkozása
Tanya nélkül, más tanyáján

A RÚZSA-TANYA FÉL ÉVSZÁZADA (1933-1982)
A tanyahely kiválasztása
A tanyakép formálódása (Építés és környezet-átalakítás)
Az épületek arculata és használata
A tanya a XX. század történelmi viharaiban
A tanya a családi sorsfordulók idején

HÉTKÖZNAPOK A TANYÁN
Gazdálkodás, termelés, családi munka
Értékesítés, bevásárlás, városba járás, fuvarozás
Móva, összesegítés, társasmunka

ÜNNEPEK A TANYÁN
Hűség a hagyományokhoz
Az esztendő ünnepei
A rokonság, a komaság, a szomszédság ünnepei

A VALLÁS KÖTELÉKÉBEN
A katolikus vallás kizárólagossága Illancsban
A vallási ismeretek megszerzése, gyarapítása
Vallásos viselkedés, vallásos környezet
A vasárnapok megünneplése

RÓZSA BALÁZS, A BÚCSÚVEZETŐ
Az illancsiak és a szentbúcsúk
Rózsa Balázs előénekesi szerepe
Rózsa Balázs búcsújárása, búcsúvezetése Hajósra

A RÚZSA-TANYA LASSÚ ELMÚLÁSA
Pusztulás, pusztítás
Agrárpolitikai úttévesztés és tanyaáldozat

UTÓSZÓ
A kötet születéséről
Néhány módszertani kérdésről
Köszönetnyilvánítások

SZÓJEGYZÉK
IRODALOM
ADATKÖZLŐK
RÖVIDÍTÉSEK
CSALÁDTÖRTÉNETI TÁBLÁZATOK

II. EGY ILLANCSI TANYA VIZUÁLIS ANTROPOLÓGIÁJA



ILLANCS, A BEFOGADÓ PUSZTA
RÓZSA BALÁZS ÉS KALMÁR TERÉZ TANYÁJA (1942-2005)
A TANYA LAKÓI
A TANYA VENDÉGEI, LÁTOGATÓI (Rokonok, barátok, sorstársak)
A TANYA MÚLTJÁNAK DOKUMENTUMAI
A TANYA MÚLTJÁNAK RAJZOS ÁBRÁZOLÁSAI



Utószó

...

A Tanyasors, gazdasors cím azt hangsúlyozza, hogy a könyv egy modellként is felfogható tanyáról és középparaszt tulajdonosának életmódjáról, munkájáról, ünnepeiről, történelmi megpróbáltatásairól szól.

Az Egy illancsi tanya néprajza és vizuális antropológiája alcím arra utal, hogy a könyv két egységre tagolódik: egy szöveges néprajzi tanulmányra és egy fényképekkel, rajzokkal elbeszélt népélet-ábrázolásra.

A néprajzi tanulmány tartalmaz a Rúzsákra és a Kalmárokra vonatkozó családtörténeti fejtegetéseket is, de soha nem akart családtörténet lenni. A családtörténeti adatok csak "szolgálólányokként" szolgálják a nagy célt: az illancsi Rúzsatanya néprajzi bemutatását. Az illancsi Rúzsa-tanyát ugyanis két ember munkája teremtette és éltette: a szegedi-dorozsmai eredetű Rózsa Balázsé és a jánoshalmi-tataházi (bácskai) eredetű Kalmár Terézé. A Rúzsa-tanyán tehát néprajzi értelemben két egymástól nem messze eső, de mégis különböző kultúra találkozott. A tanulmány nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy felvillantsa: Milyen is volt ez a szegediségből és bácskaiságból ötvöződött tanyai népéleti kultúra.

A cél érdekében nagy vonalakban fel kellett tárni a két család múltját, a Rúzsa-tanya lakóinak rokonsági hálóit. A vizsgált kultúra felszámolódása, elmúlása pedig nem választható el az illancsi Rúzsa-Kalmár rokonsági hálók szétszakadásától, a Rúzsák és a Kalmárok történelmi indíttatású szétszórattatásától.

...

A könyv vizuális antropológiának nevezett második felében a képek együttese több akar lenni, mint valami szép illusztráció. A kép nyújtotta látvány eszközeivel akar információkat adni a vizsgált tanyáról, lakóiról, lehetséges vendégeiről. Ezt a célt szolgálja a közölt képek tagolása olyan címekkel, amelyek utalnak a mögöttük sorakozó képcsoportok feladatára, jellegére. A könyv célja szempontjából legfontosabbnak tekinthető a második képcsoport, amely 1942 és 2005 között készült fényképek segítségével mutatja be a tanulmány középpontjában álló tanya sorsát.

...


×