---

Tartalom

ELŐSZÓ
AZ ELLOPOTT ÁLDÁS

ELSŐ BESZÉLGETÉS
Izsák tanítása az ő magvának kettéhasadásáról és ivadékainak sorsáról
Izsák első tanítása a kiűzetésről
Az emberi szaporaság áldásáról és átkáról
Izsák tanítása a kapzsiság átkáról
Az emberiség korszakairól
Önmagunk megértéséről
Hogyan figyeljen Izsák tanítására Ézsaú
Mi vezérelte Ábrahámot a Mórija oltárhegyére?
Az istenfélelemről és a rettegésről
Izsák megtagadja Ábrahám Istenét
Az emberiség jövőjéről
Az Ézsaúnak szánt áldásról, a bölcsesség természetéről
A belénk vésett szavak kárhoztatása
Miben rejlett Ábrahám és Sára tragédiája
Izsák intése Ézsaúhoz, hogy engedje útjára Jákobot
Ézsaú ne fedje föl küldetését
Miért van az embernek szüksége oltalmazó-pusztító istenekre?
Az ég angyalairól és a föld jóakaratú, bölcs embereiről
Ábrahám áldozatának képzelt rejtélyéről
Az emberi és isteni akaratról
Gyermekeink neveléséről
Az akaratról, a boldogulásról, a boldogságról, a vágyról és a beteljesülésről
Akaratunk áldott korlátozottsága
Az első gyilkosságról

MÁSODIK BESZÉLGETÉS
Kettősségünkről, a férfiúi és asszonyi lényegről
Miként értelmezi és követi majd az emberiség Ábrahám példáját
Ábrahám hitetlensége és a hit nélküli élet nyomorúsága
Ábrahám ifjúságáról, Istenre találásáról
A tapasztalatból sarjadó, éltető hit áldásáról és az istenkísértő vakhit átkáról
Istenadta képességünk korlátaink fölismeréséről
Az igazi és a csodavárásban istenkáromló hitről
A pusztában töltött negyven nap tanulságairól
Ábrahám két fiának különböző áldásáról
Az emberi természet kettősségéről
A mesék gyermeki képzeletünket tápláló áldásáról és emberré válásunkat gátló kárhozatáról
Az első gyilkosság története
Miért fordulunk szüleink ellen
Ézsaú töprengése az özönvíz hihetetlen történetéről
A jelenések természete és istenadta képzeletünk
A jövendő háborúkról, a hitről a halál utáni életben
Jákob jövőjéről istene rabságában, Lábán árnyékában
Az alkotó minket - a gondviselőt pedig mi teremtettük
Elfordulva Ábrahám zsarnoki, hiú Istenétől, Izsák rátalált a teremtés szerető és együttérző Istenére
A tudás hatalma és a tudatlanság réme
Az Ábrahám által már látott kegyetlen és az azt követő boldog jövő Izsák látomásában
Ábrahám szövetségéről és a körülmetélés jegyéről
Az ősi, kegyetlen példázatok szerepe kiűzöttségünkben
Ézsaú megígéri Izsáknak, hogy felviszi Mórija oltárhegyére

KÖZJÁTÉK

HARMADIK BESZÉLGETÉS
Örök gyönyört nyújtó aránk, az egyre megújuló teremtett világ
Szerepünk a teremtés szüntelen folyamatában
Ézsaú kérdései a halálról, halálfélelmünkről
A halál magunkhoz öleléséről
Érzékeink csalóka voltáról
A Teremtő szavairól, melyek bennünk élnek
A teremtés, a tudás fája és a kiűzetés jelentése
Izsák és Ézsaú megfejtik az öröklét titkát
Hogyan nyerte el Éva a tudást, melyet átadott Ádámnak
A szavak eredetéről és veszélyeiről
Gyermekeink akaratának istápolásáról
A gyönyör a teremtő lényege, belénk plántált akarata, alkotásának működtetője
A vadon állatai és a teremtés koronája közötti különbségekről
Párválasztás és képességeink átörökítése
Miért nem talált Ábrahám a Teremtőre
Bennünk a végtelen világ...
Aki eljő - és megértésével fölnyit minden zárat
Hogyan járt túl Noé az Isten eszén
Izsák intelme a szavak kőbe vésésének veszedelméről

EPILÓGUS

---

Fülszöveg

Bitó László Biblia-trilógiájának első könyve, a nagy sikerű Ábrahám és Izsák - regény volt. Szereplőit élő és félő emberekként hozta közel hozzánk az író, s próbálta megérteni, megértetni, hogy a pogány istenektől elforduló, az ő Egy-Istenével szövetségre lépő Ábrahám miként volt képes fiára emelni kését.

Második könyve, az Izsák tanítása, a bölcs pásztorkirály és elsőszülöttje közti beszélgetés. Izsák felismerte, hogy Ézsaúban megvan a bátorság ahhoz, hogy szembeforduljon az Ábrahám-képzelte félelmetes Gondviselő-Istennel, s méltó arra, hogy megsejtse a jóságos, türelmes Teremtő-Isten lényegét, azt, aki a legtöbbet adja teremtményeinek: a szabad, önálló gondolat és a felelős döntés lehetőségét. Azt az Istent, aki nem tesz erőszakot a maga alkotta természet törvényein, aki nem vállalkozik arra, hogy "csodákkal" segítsen kiválasztottjain, hanem a beléjük ültetett értelem és érzelmek által irányítja őket, hogy a maguk és társaik hasznára és segítségére éljék életüket. Így Izsák élete minden bölcsességét, a Teremtő-Istent kereső-meglelő képességet testálja-bízza rá az apai áldástól ikertestvére, Jákob által csalárdul megfosztott Ézsaúra.

Évezredek alakították ki azt a gondolkodásmódot és magatartást, azt a - hol vallási, hol profán formában megmutatkozó - értékrendet, amelynek révén az ember mára egyszerre ura és tönkretevője a természetnek, és legádázabb ellensége embertársai és önmaga harmonikus boldogságának. Így kellett ennek lennie? Így kell ennek lennie mindörökké? Van-e út vissza abba az Édenbe, ahonnan a legendák szerint kizártuk magunkat? De vajon mit sugallnak ezek a legendák? Lehet-e valami olyan titkos, mély értelmük, amelyet ha helyesen értelmezünk, rátalálhatunk az elveszett, elvesztegetett harmóniára?

Kíséreljünk meg együtt gondolkodni Bitó Lászlóval, akkor lehetséges, hogy választ találunk ezekre a kérdésekre.

Már készül a trilógia harmadik könyve is. Ez monológ lesz. A Názáreti Izsák címen olvashatjuk majd.

---