---

Tartalom

I. KÖTET

Rovás ábécék és szabályok
Előszó

MEGFEJTÉSEK
Alsószentmihályi Felirat
Avar edény a Budapesti Történeti Múzeumból
Bajóti pálcavég karcolatai
Balás Gábor képrejtvénye
Botnaptár: megfejtetlen szavak
Bözödújfalu rovásemléke
Csepregi Ferenc járma
Csíkmadaras templomának rovásjelei
Csíkrákosi feliratok
Csíkszentmártoni rovásjeles sírkő
Csíkszentmihály, Csíkszentmiklós, Csíkszentmárton feliratai
Csíkszeredai székelykapu
Dálnoki Felirat és felszentelési kereszt
Erdőfülei láda
Énlakai unitárius templom felirata
Gelencei feliratok
Görgénynádasi fatemplom rótt jelei
Gyűrűk rovásfelirattal: Battonya, Deszk, Székesfehérvár, Esztergom, Pomáz, Kunkerekegyháza, Délvidék, Berekböszörmény, Kálmán király gyűrűje, Ladánybene
Homoródkarácsonyfalvi Felirat néhány olvasata
Ibériai párhuzamok
Jánoshidai Tűtartó
Jézus kápolna rovásjelei
Kassai István névjegye
Kézdivásárhelyi temető rovásfelirata
Kilyéni rovás karcolatok eltűnőben
Királyfalvi Róth Tamás két rovásírásos sora
Kisunyom - kerámiatöredék írásjelekkel
Komáromi lándzsavég
Koronánk két rovásjeléről
Kós Károly könyvében látható pásztorbot
Kő a Küküllőből
Ladánybenei edényfelirat
Latin betűs összerovások
Lévai vár-rovásírásos alaprajz
Margit-szigeti rovásos köveink
Mángoló képrovással
Mesterjegyek, nemzetségjelek, tulajdonjegyek, billogok
Nikolsburgi Ábécé - új felvetések
Orgondaszentmiklósi Övcsat
Orsógombok:
  Avar orsógomb jelei
  Szarmata orsógombok jelei
Ozorai ezüstkorsó jelei
Petrovay János rovásírásos fényképe
Phaisztoszi Korong, mint gyermekjáték
Radocsányi kőbalta rovásfelirata
Rohonci Kódex - bevezető gondolatok
Siménfalvi madárrovás
Svájci hunok rovásjelei
Szádelői kőfelirat
Százhalombattai mészkőhasáb felirata
Székelyderzsi tégla
Székelyudvarhely - Csonkavár
Szolokmai fakupa
Tátrai kincskeresők rovásjelei
Tokaj környéki pala medál
Torjai cseréptöredék
Torma Károly cserepei
Újpesti rovásemlékek
Ukrajnai váza felirata
Yarmouth-i rovásírásos kő

KIEGÉSZÍTÉSEK
A két K betű használata
A bogárjelek és a Szent szó jele
Grál kehely
Hunok írása
A rovásírás feltételezett jelképrendszere
Kijevi Felirat
Rovásírás Mátyás király udvarában
Roga hun király
Tatárlaka - újabb adatok
Új ismeretek Torma Zsófiáról
Kisebb közlemények

ÖSSZESÍTETT SZAKIRODALOM

Könyveink hibajegyzéke
Olvasógyakorlat rovásírással
Kiadványaink
Eddig megjelent könyveink tartalma

II. KÖTET

Rovás ábécé és szabályok
Előszó

MEGFEJTÉSEK
A Nagyszentmiklósi Kincs megfejtési kísérlete
Bányászjelvény vagy nemzetségjel?
Barabás György rovásírásos felfedezései
A benepusztai szíjvég felirata
A Bodrog-alsóbűi kohófúvóka rovásfeliratáról
Bolyai János és a rovásírás
Csángó juhászboton rovásjelek
Az edelényi edény rovásbetűi
A feketegyarmati templom rovásjelei
Felsőszemeréd: rész megfejtés
Glozelről ismét, megfejtésekkel
Holdvilág-árok, rovás rejtvény
Az Isszik-i halomsír csészéjének felirata
Kassák Lajos két festményén lévő rovásjelekről
A Káma folyó völgyi edény felirata
Keve vagy Keme?
Khorezmi edény felirata
Khumarai szabír rovásfeliratok
Kiállítások és rovás írások
  Magyar Nemzeti Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum
  A Forrai kiállítások vendégkönyveiből
A kiskunhalasi rováspálcák az újabb adatok tükrében
A Kökénydombi Vénusz ruhája
"Kőbe tessék vésni..."
A Kodárosi kő
Rovásos kő a Mecsekben
A Bánffy tó melletti kő
A Kunágotai korsó felirata
Lepenski Vir és Vinca - régi kapcsolatok
A Maroshévíz környéki rovásírásos deszka
Mokry-Mészáros Dezső rovásírásos kaspója
Nyárádszentlászló - téglafelirat
A Patakfalvi Biblia rovásbetűiről
A Rohonci kódex, a Felsőszemerédi és a Csíkmadarasi rovásjelek rokonsága
Somogyi Antal rovásírásos gyűjteményéhez
"Valami Somogyi..."
A Szabadbattyányi Övcsat felirata
A Szekszárd-Palánk-i kengyelszíj bújtató
Szendrey Gábor rovásírásos úrasztali edénye
Sziglák és tamgák
Szkíta betűk Vas megyéből
Szkíta írásemlék az Alföldről
A túrócbélai templom rovásírásos gerendája
Viasztábla rovásírással a székelyföldi Futásfalváról
Víz szavunk és a rovás V

A ROVÁSÍRÁS SZABÁLYAIHOZ
  Elhagyható-e a rovásírásban a H betű a szavak elején?
  A két K használatához
  Van-e Q, X, Y a siménfalvi rovásbejegyzésekben?
  A "zárt e" használatáról

ŐSI ROVÁSJELEINK NEMZETKÖZI SZABVÁNYTERVEZETBEN
A grafológia tudományának lehetőségei a rovásírásban
A Bor nemzetség és Borszék

JEGYZETEIMBŐL

KISEBB KÖZLEMÉNYEK

KIEGÉSZÍTÉSEK
Attila vagy Atilla? 4. rész
Roga hun király c. könyvemhez
Újabb adatok a Tászok-tetőről
A rovásírás feltételezett jelképrendszere c. íráshoz
A Phaisztoszi koronghoz
A Bajóti és a Dolni Vestonicei csont eszközök feliratairól
A Grál kehely, király kehely c. könyvhöz
Dr. Bíró János a Csíkszentmártoni Feliratról
Kiegészítés a Felvidéki rovásemlékek című könyvhöz
A Berekböszörményi gyűrűről

OLVASÓGYAKORLATOK

Kiadványaink
Hibajegyzék
Összesített szakirodalom és képjegyzék

---

Előszó

Ebben a könyvben ismert, kevéssé ismert vagy a szakirodalomban eddig le nem írt rovásemlékek megfejtéseit gyűjtöttem egybe. Mindig az első megfejtőknek a legnehezebb, az utánuk következők már kitaposott ösvényen járnak, még akkor is, ha olvasatuk jelentősen eltér egymástól. Ráadásul a többieknek már nem kell a rovásemlék adatait aprólékos munkával összegyűjtögetni.

A megfejtések alapvető követelménye a régi rovók tisztelete. Ha ritkán hibát is találunk a feliratban, arra gondoljunk, hogy készítője a magyarság szempontjából fontos művelődéstörténeti emléket hagyott ránk.

Aki megfejtésre vállalkozik, annak ismernie kell a rovásemlékek történetét, az előző megfejtők olvasatait, a jelek párhuzamait és a régi magyar szókincset is.

Különösen fontos a még látható emlékek személyes megtekintése. A megfejtések csak akkor helytállóak, ha pontos rajzok alapján készültek.

Az írásemlékek korát illetően kizárólag a tanult régészek, történészek által meghatározott időpontokat használom. Ahol vita van közöttük, ott annak az eredményeit fogadom el, akinek tanulmányaiban a hazaszeretet, a rovásírás iránti tisztelet nyilvánul meg. Kétes esetekben a néphagyomány és a néprajz is jó iránymutató.

Eddigi leghosszabb összefüggő megfejtésem Somogyi Antal 17-18. századi könyvgyűjteménye rovásírásos oldalainak olvasata, összesen 47 lap. A megtisztelő felkérést Mandics Györgytől kaptam. A rovásírásos szövegek átírása 2012-ben jelent meg Mandics György: Somogyi Antal rovásírásos gyűjteménye c. kötetében, ezért itt nem szerepel.

Igen fontosak a papírkönyvek, az igazi tudás nem a világháló tömörített, elkapkodott, felületes, néha tudatosan félrevezető ismereteiben található. Sok anyag rejtőzik még a nagy könyvtárak régi köteteiben őseink írásáról.

A rovásírás oktatását az általános iskola 3. osztályának elvégzése után kezdjük. Más munkáimban, (pl. a Fejlesztő feladatok rovásírással 5-9 éves gyermekeknek c. füzetemben) részletezem ennek okait. Már az első foglalkozáson mutassunk be rovásemlékeket, a továbbiakban ezeken keressük ki az új betűket. Így nem lesz gyökértelen, rovásemlékektől elszakadt az oktatás, nem férkőzhetnek be az ősi betűk közé olyanok, melyek hiteles történelmi emlékeinken nem fordulnak elő. Korán kezdjük a megfejtési gyakorlatokat, már a 3. foglalkozáson meg szokták tanítványaim fejteni a Gelencei Feliratot. Így lehet jó megfejtőket kinevelni.

A magyarok származásával kapcsolatban a kárpát-medencei őshazát és a szkíta-hun-avar-magyar eredetet, folytonosságot fogadom el. Ezt hallottam szüleimtől, ezt támasztották alá tiszteletre méltó szerzők, továbbá írástörténeti kutatásaim alapján is erre az eredményre jutottam.

Nemzetünkkel szemben nagy felelőtlenségnek tartom az elhatárolódást korai kárpát-medencei írásemlékeinktől. A jelek folytonosságot és alaki azonosságot mutatnak az őskortól napjainkig. A bizonyítatlan és egymást is kölcsönösen kizáró finnugor, türk-mongol-kazár eredetről és rokonságról krónikáinkban egy szó sem esik. Sajnálatos, hogy csaknem 150 év eltelte után sem jutottunk előrébb az ugor-török vitánál s hivatalosan továbbra is csak e két származás elmélet engedélyezett a magyarság számára.

2013 igen jelentős év a rovásírás történetében, két szempontból: Az egyik, hogy a rovásírás, bár nem nevesítve, de választható tanórai anyagként bekerült a Nemzeti alaptanterv Hon és népismeret tantárgyának (5-8. évfolyam) 3. fejezetébe, melynek címe: Örökségünk és hagyományaink. Ezen belül az 1. pont: Az ősi magyar kultúra hagyatéka. (Megtekinthető: Magyar Közlöny, 2012/66. számában, a 10722. oldalon.) Ezen fejezetcím alatt oktatható.

A másik jelentős esemény, hogy a 100 éve született Forrai Sándor székely-magyar rovásírás kutatása megkapta a Magyar Örökség Díjat 2013 március 23-án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Azt jelenti ez, hogy a székely-magyar rovásírás Magyar Örökség lett hivatalosan is.

Mindkét eredmény Szakács Gábor évek óta kitartó, pihenést nem ismerő munkájának és a felkérésére hozzá csatlakozott támogatóknak köszönhető.

110 év telt el azóta, hogy egy akadémiai bizottság határozatában kimondatott: "A rovott betűs szövegírás, közönségesen rovás-írás, a magyar nép között nem él." Ennek ellenére, hála Istennek és népszerűsítőinek, terjesztőinek, oktatóinak, kutatóinak, a rovásírás él, virul, bokrosodik, lombosodik...

Friedrich Klára

---