Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Kálnoki Izidor

Igen Czenczi

TARTALOM, ISMERTETŐ


Tartalom


A tanítónő
Czenczi Pestre megy
Búcsúzás
A nagyvilág küszöbén
A méltóságos család
Az ember olyan, amilyennek nézik
Vera
Sárika
A keresztespók
Mindenki komédiázik
Utban a szerelem
Gonoszak az emberek
Valaki a háttérben
Czenczi nem ír többet
Elkészül a sötét kamra
Mi kell a házassághoz
Kettős kézfogó
A férfi ingatag
Sárika boldogtalan
Az az igaz, amit látok
A szerelemben nincs testvér
Hadüzenet
A két nővér
Már minden elkésett
Lakodalom
Egy ház összedől
Sárika levelei
Feleség vagy szerető
Az áldozatra születni kell



Ismertető

Izidor új regényének egy szegény falusi tanítónő története a tárgya, a ki körülményeihez képest nagy szerencsét csinál, míg körülötte a jobb csillagzat alatt indulók elpusztulnak. Az effajta regénynek, ha szerzője oly ügyes elbeszélő, mint Kálnoki, sorsa szinte előre biztosítva van, mert az ilyen könyv az, melyet, a regényeknek főképen asszonyokból és leányokból álló olvasó közönsége kedvvel ajánlgat egymásnak. A hősnő iránti rokonszenv eleve fel van ébresztve, mert szegény és áldott jó teremtés s a szentimentális olvasó vele örül, mikor a nádfedelű falusi viskóból a fővárosi palotába kerül. Annál kisebb a regény értéke, ha művészi szempontból tekintjük. Benső összefüggés, lélektani kapcsolat nincs az egymásután előadottak között s nem kell az élet nagy ismerőjének lenni ahhoz, hogy az ember e regény valamennyi alakjának igaz, életből ellesett voltát kétségbe merje vonni. A regény rokonszenves szereplőit Kálnoki idealizálja, megtisztítja apró foltjaiktól, melyeket az élet azonban sohasem enged el s így nála ez az idealizálás alakjait nem a typikusan eszményihez juttatja közelebb, hanem viaszbábúkat csinál belőlük, kiknek az élethez semmi közük sincs. A jók mellett vannak regényében gonoszok is, de a nuance-okat megrajzolni náluk sem tudja jobban, úgy hogy ezek szinte még lehetetlenebbek, mint a jók. Egy tizenötéves leány álmaiban látszik talán a férfi, a gazdagság, az élet olyannak, mint a milyennek e regényben van festve s így ez a közönség talán az egyetlen, mely még élvezettel olvashatja Igen Czenczi rendkívüli históriáját.

Forrás: Vasárnapi Ujság (1912. julius 14.)

https://epa.oszk.hu/00000/00030/03059/pdf/
×