Friedrich Klára
Felvidéki rovásírásos emlékek
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
A magyar rovásírásról - rövid összefoglaló
Rovás ábécé és szabályok
FELVIDÉKI ROVÁSÍRÁSOS EMLÉKEK
Udvardi rovásjeles tűtartó
A nagycsalomjai régi templom kövei
Besztercebányai rováskrónika
Kassai Kódex
A kassai dóm sírköveinek feliratai
A kassai dóm kőfaragóinak mesterjegyei
Az okolicsnói zárdatemplom mesterjegyei
Kassai István névjegye
A felsőszemerédi templom rovásfeliratai
Rovásírásos lándzsavég a révkomáromi Duna Mente Múzeumban
Körmöcbányai kőfeliratok
Kőfeliratok Pozsony környékén
Nyitrai határvita jegyzőkönyve rovással
Vinland térképek
A Lőcsei felirat
Lőcsei céh mesterjegy gyűjteménye
A Túróci fakönyv
A lévai vár rovásírásos alaprajza
Rovásírásos gerendák Túrócbélán
Francois Xavier de Feller belga jezsuita feljegyzéseiből
A Gellei imakönyv
A Besztercebányai Biblia
Rovásírásos gerenda Selmecbánya-Vihnyefürdőn
Hejczei ábécé
Alsókemence - Apor Gáspár levele
Tátrai kincskeresők rovásjelei
Brünn - Királyi asztalnak nevezett rovásos kő
Cseh történész tudósítása kun jelekről
A Nikolsburgi Ábécé
Számrovás, adó rovás a Felvidéken
Rovásírással is foglalkozó felvidéki, vagy munkásságuk okán a Felvidékhez is kapcsolható személyiségek
Kiegészítések 2018-ban
Összegzés
Szakirodalom
Rovásírás olvasógyakorlat
Kiadványaink
Fülszöveg
A rovásemlékek bizonysága szerint az ősi magyar rovásírás az egész Kárpát-medencében használatos volt. Felvidékről is van annyi rovásemlékünk, hogy ezt kimondhassuk. Ez tanulmányom egyik célja, ennek alátámasztása.
Ezen kívül még két okból gyűjtöttem csokorba a felvidéki rovásemlékeket: Egyrészt apai részről családom felvidéki, nagyapám és dédnagyapám itt éltek, itt voltak kántortanítók és a rovásírást is tanították, tehát nekik tartozom ezzel.
Másrészt a magyar művelődéstörténetnek is tartozom azzal, hogy ennek a jelentős területnek írásemlékeit csokorba gyűjtsem s átnyújtsam nemzetemnek.
Különösen fontos, hogy már Thelegdi János 1598-ban megjelent rovásírás tankönyve, a Rudimenta, azaz a hunok régi nyelvének elemei... előtt tíz évvel általános használatra utal a nyitrai határvita esete 1588-ból, mely jól bizonyított, így nem lehet "csak" számrovásnak nevezni, sem a "hamisítványok és tévedések" szemétkosarába dobni. Célom volt Erdély, Székelyföld rovásemlékei mellé felsorakoztatni a Felvidékieket is...
Friedrich Klára