Reisinger János
Állattan a gerinczesekről
Tartalom
ELSŐ KÖTET
Bévezetés
I. Czikk. Az állati test részeiről
A.) Az állatok híg részeiről. (De partibus fluidis animalium)
B.) Az állati test merő részeiről. (De partibus solidis animalium)
II. Czikk. Az állatok életéről, életmüveiről és ezeknek működéseiről. (De vita animalium, illorum organis et functionibus)
III. Czikk. Az érzés életmüvei és ezeknek működései. (Organa sensibilitatis, illorumque functiones)
IV. Czikk. A mozgás életmüvei és ezeknek működései. (Organa motus, illorumque functiones)
V. Czikk. Az állatok táplálási életmüveiről és ezeknek működéseiről. (De animalium organis nutritionis, illorumque functionibus)
A.) A felszivásról. (De absorbtione)
B.) Az emésztésről. (De digestione)
C.) A vérkeringésről. (De sangvinis circulatione)
D.) A lehellésről. (De respiratione)
E.) A kipárlás és elválasztásról. (De exhalatione et secretione)
F.) Az áthasonlításról. (De assimilatione)
VI. Czikk. Az állatok nemző részei, ezeknek működései, és szaporodási módja. (Animalium organa generationis, illorum functiones, et propagationis modi)
VII. Czikk. Az állatok életeinek közönséges tüneményei. (Phoenomena vitae communia animalium)
C.) Az állatok szineiről. (De colore animalium)
D.) Az állatok villanyossága. (Phosphorescentia animalium)
E.) Az állatok álmáról. (De somno animalium)
F.) Az állati hévről. (De calore animali)
G.) Az állatok berzesége. (Electricitas animalium)
H.) Az állatok hangja. (Sonus animalium)
VIII. Czikk. A lélek működéseiről. (De functionibus animae)
IX. Czikk. Az állatok belösztönéről. (De instinctu animalium)
X. Czikk. Az állattan története. (Historia zoologiae)
XI. Czikk. Rendszeres állattan, és Literatura. (Zoologia systematica, et Literatura)
Az állatok első főosztálya
Az emlősök osztálya (Classis Mammalium)
A madarak osztálya (Classis Avium)
MÁSODIK KÖTET
A hüllőkről átaljában, továbbá életmüveiről és ezek müködéseiről
A hüllők nemeinek bélyegeiről
A teknősökről
A gyikokról
A kigyókról
A batrachiákról
A halakról átaljában, életmüveiről, és ezek működéseiről
A halak nemeinek bélyegeiről
I. Rend: a tüskeszárnyuakról
II. Rend: a lágyszárnyuakról
III. Rend: a nyalábkopoltyusokról
IV. Rend: a tapadkopoltyusokról
V. Rend: a tokokról
VI. Rend: a kapocskopoltyusokról
Előszó
...
Az állattan, a közönséges természet tudománynak, melly sok vagy szorosabban véve valamennyi tudománynak alapja, egyik kiegészítő részét eszközli; a tudományok, müvészetek mezei és status gazdaság haladásával egyenlő viszonyban áll; azon országok, hol a természet-tudomány legnagyobb felvilágosodást nyert, millyenek: Angol, Frank, Német és Olasz tartományok, a tudományok művészetek és vagyonosság legmagosb fokra emeltettek; s e tekintetből rólunk atyailag gondoskodó kormányunk különösen pártolja és ápolja a természet-tudományt, mivel általa, mint említők, egyrészt előmozdíttatik az anyagi haszon és vagyonosság, másrészt pedig sok hamis és veszélyes balitélet távolíttatik el.
Jelen munkám közrebocsájtásával - elmellőzve minden encyclopaediai felületességet, s aphoristicai rövidséget - főczélom volt kidolgozása egy olly állattannak, melly nemcsak iskolailag, hanem közéletileg is használható, ezt pedig leginkább tanítványaimért teljesítem; mert kitől várhatja a haza inkább ama üdvös munkásságot, szent kötelességet, és ipart, mellynél fogva hazánkban a természet-tudomány nagyobb virágzásba hozassék s valódibb tökélyre emeltessék, mint tőlök, kik hazánknak reményteljes csemetéi? kik tehetnek inkább jövőben szebb, hasznosb, s eredménydúsabb fölfedezéseket, hazánkban gazdagon rejlő, s még részint ösméretlen természeti ajándékokra nézve mint ők, kik a természettudomány valamennyi ágaiban elméletileg úgy mint gyakorlatilag oktatást nyernek? - mondom - ez említett okok intének törekvésem kivitelére.
Munkámban mindennemű állatok nemeinek bélyegeit vagy characteristicáját áltáljában, különösen pedig honunk gerinczes állatjainak fajait írtam le; e végett mint honunk gerinczes állatjainak kezdeti avagy elemi Faunája tekinthető; mert egy valódi tág, és körülményes honi Faunának szerkezete, több egyesült természet buvár törekedéseit követeli. Lakhelyeikről a gerinczes állatoknak röviden, és csak általánosan értekeztem, megjegyezvén azokat, mellyek honunkban lakók vagy előfordulók; gerinczes állataink lakhelyeiről tudtomra Petényi Salamon úr, nemzeti Muzeumi tudós és fáradhatlan segéd, bővebben értekezend, kinek némelly állatok bővebb megösmértetéseért, és az Egyetemi Muzeum iránt tett gyarapításáért ezennel szíves köszönetemet jelentem ki.
Hogy az állatok alkotása, és életmüveinek működései teljesb felvilágosítást nyerjenek, Milne-Edwards, párisi híres állattan tanárának munkája után több ábrákat nyomattam, mellyeknek csinos metszetét Czollner Lajos úr, a magyar királyi egyetem könyvnyomdának bélyeg és betű minta metszője készíté.
A deák és görög müszavakat vagy neveket a magyar mellett többnyire megtartám, követve a mivelt nemzetek példáját; különben nem is helyeslem a latin s görög név vagy műszó kiüzési vágyat; mert ha minden egyes nemzet csak tulajdon nyelvének müszavait használandja, a nemzetek közt minden tudományos összeköttetésnek fel kell oldatnia, akkor haladás helyett babilon sötétsége uralkodand. A természeti tudományokban minden nemzet tudósainak egy nomenclaturához kellene ragaszkodnia, hogy folytonos tudományos egyértésben maradjanak.
Minden állatosztály után kevés, de kitünő munkákat jegyeztem fel, mellyeket munkám kidolgozásában is leginkább használék. Olvassanak tisztelt hallgatóim sokat, kevés jó könyvekből; mert ki kevésből jó neműt bevész, s jól meg is emészti: sokkal egészségesebb, mint ki sokfélét fal fel, és jól nem emészti meg; ez testi és lelki tekintetre nézve valósúl.
...