---

Tartalom

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETÉS

ELSŐ FEJEZET
1. §. A legelő-erdőgazdaság keletkezéséről
2. §. A legelő-erdőgazdaság szabályainak tárgyalási sorrendje
3. §. A legelő-erdőgazdaság s erdőgazdaság közti viszony és a legelő-erdőgazdaság fogalma
4. §. A legelő-erdőgazdaság szükséges volta, jogosultsága és haszna

MÁSODIK RÉSZ. A LEGELŐ-ERDŐK SZABÁLYOS ÁLLAPOTÁRÓL S EGYÉB ELMÉLETI ISMERETEKRŐL

MÁSODIK FEJEZET. A szabályos állapot
5. §. A szabályos korfokozat
6. §. Szabályos növekvés és készlet
7. §. Szabályos zárlat
8. §. Szabályos állapotban levő legelő-erdő képe

HARMADIK FEJEZET. A legelő-erdők berendezésénél figyelembe veendő tényezőkről
9. §. Az egyes fanemek tulajdonságairól, tekintettel azoknak a legelő-erdőgazdaságban való alkalmazására és a legelő-erdők faállományáról
10. §. Üzemmódok
11. §. Forda vagy forduló
12. §. Vágás módok
13. §. Felujitás
14. §. A legelő-erdők használatának szabályozása
15. §. A legeltethető terület ápolása

HARMADIK RÉSZ. LEGELŐ-ERDŐK BERENDEZÉSE S LÉTESITÉSE

NEGYEDIK FEJEZET. Havasi tájékon fekvő legelő-erdők
16. §. A havasi tájék jellegzése a legelő-erdőgazdaság szempontjából
17. §. Havasi legelő-erdőkre vonatkozó egyetemes szabályok
18. §. Luc, jegenye és vörös fenyővel benőtt havasi legelők átalakitása legelő-erdővé
19. §. Törpe fenyővel boritott havasi területek átalakitása legelő-erdővé
20. §. Havasi legelők s tisztások átalakitása legelő-erdővé

ÖTÖDIK FEJEZET. Magas hegységi legelő-erdők
21. §. Magas hegységben fekvő vidék jellegzése a legelő-erdőgazdaság szempontjából
22. §. Magas hegységi legelő-erdőkre vonatkozó általános szabályok
23. §. Magas hegységi lucfenyvesek átalakitása legelő-erdővé
24. §. Jegenye s vörös fenyő-erdők átalakitása legelő-erdővé
25. §. Legelő-erdőgazdaság életbeléptetése jó állapotban levő bükkösökben
26. §. Legelő-erdőgazdaság behozatala kihasznált s lelegeltetett faállománnyal biró erdőkbe, az ugynevezett cseprentésekbe
27. §. Kopárosodni kezdő területek legelő-erdővé való átalakitása

HATODIK FEJEZET. Közép s előhegységi legelő-erdők
28. §. Közép s előhegységi vidék rövid jellegzése
29. §. A közép s előhegységi legelő-erdőkre vonatkozó általános szabályok
30. §. Közép s előhegységi bükkösök átalakitása legelő-erdővé
31. §. Vegyesen tölgy és bükkfából álló erdő átalakitása legelőerdővé
32. §. Tiszta tölgyesek átalakitása legelő-erdővé
33. §. Dió s szelid gesztenyefák tenyésztése a legelő-erdőben
34. §. Erdei fenyves átalakitása legelő-erdővé
35. §. Kopárosodó, továbbá bokrokkal, nyirfával benőtt erdőterületek átalakitása legelő-erdővé
36. §. Sarjüzemü legelő-erdők közép s előhegységben valamint sikon
37. §. Szálaló üzemü legelő-erdők

HETEDIK FEJEZET. Sikon fekvő legelő-erdők
38. §. A sikon fekvő legelő-erdők általános jellegzése
39. §. Legelő erdők telepitése feltétlen erdőtalajhoz tartozó sovány sárga homok talajokon
40. §. Jó minőségü sárga homok, fekete homok, homokos agyag márga stb. talajokon telepitendő legelő-erdők
41. §. Selyemtermelésre berendezett legelő-erdők
42. §. Nedves talajon fekvő legelő-erdők
43. §. Folyó parti áradvány talajon fekvő legelő-erdők
44. §. A legelő erdők létesitésére vonatkozó teendők rövid általános ismétlése

NEGYEDIK RÉSZ. A LEGELŐ-ERDŐK HASZNOSITÁSA

NYOLCADIK FEJEZET. Legeltetés
45. §. A legelő-erdőkben való legeltetésről általában
46. §. Az állatok által okozható károkról
47. §. A legelő-erdők fütermése
48. §. Legeltetési tilalom
49. §. Legeltetés és istállózás, a legelő és legelő-erdő összehasonlitása, a legelő-erdőben a végső szükség esetén gyakorolható legeltetés és takarmány-szerzés
50. §. Gyepréteg mesterséges előállitása és a legelőtér egyéb mesterséges javitása

KILENCEDIK FEJEZET. Takarmányszerzés legelő-erdőkből és az erdei alom
51. §. Fühasználat, széna termelés
52. §. Lombtakarmány
53. §. Erdei alom

TIZEDIK FEJEZET. Makk és gyümölcstermés
54. §. Makkoltatás
55. §. Gyümölcstermés

TIZENEGYEDIK FEJEZET. Mezőgazdasági és köztes használatok
56. §. A mezőgazdasági és köztes használatok

TIZENKETTEDIK FEJEZET. Egyéb haszonvételek és a fatermés értékesitése
57. §. Egyéb haszonvételek
58. §. A fatermés
59. §. A legelő-erdők bérbeadásának feltételei
60. §. Zárszó

Lényegesebb értelem zavaró hibák

---

Előszó

Az erdőknek legeltetésre való felhasználása hazánkban folyton nagyobb és nagyobb mérvben kezd elterjedni és ma a legeltetés 2 1/2 millió kat. holdnyi oly erdőterületen is gyakorlatban van, a mely csupán erdőtenyésztésre alkalmas tehát feltétlen erdőtalajjal bir.

Ez ellen nem volna senkinek sem kifogása, ha a legeltetés kiméletes volna és nem tenné tönkre a talaj termő-rétegét; azonban a legeltetés ma tulságos mérvü s innen van az, hogy a kopár területek folyton szaporodnak. Az 1896. évi erdészeti kongressus már azt állapitotta meg, hogy körülbelül 400,000 kat. hold kopár van és ennek elkopárosodását tulnyomólag a korlátlan legeltetés idézte elő, mert a feltétlen erdőtalaj csak az esetben legeltethető állandóan, ha a talaj kellő pihentetés és védelemben részesül, mig ellenkező esetben a talaj termőereje tönkre megy, a terület kopárrá s hasznavehetetlenné válik. Ez utóbbi eset fordult elő nálunk s legnagyobb részt ez okozta a kopárok előállását s ily sors vár a többi feltétlen erdőtalajra is, ha a legeltetés az eddigi marad.

Korlátozni kellene tehát a legeltetést; ugy de ez a mai viszonyaink közt lehetetlen, mert nagyobb legelőterületek elvonása ma pótolhatatlan volna. Ily körülmények közt nem marad más hátra, mint módot nyujtani arra, hogy a legeltetés tovább folytatható legyen, de a feltétlen erdőtalaj termőképessége fentartassék és ez által a 2 1/2 millió kat. holdnyi erdei legelőtér a mezőgazdaság számára megmentessék s az elkopárosodástól megóvassék, mert ennek terméketlenné válása a mezőgazdaságot válságos helyzetbe sodorná.

Ezt a nagy csapást igyekszik az erdészet elháritani s a mezőgazdaságon törekszik segiteni akkor, a midőn a feltétlen erdőtalajokon a legeltetés gyakorolhatásának lehetővé tételét és a feltétlen erdőtalaj termőképességének megmentését tüzi ki cél gyanánt.

Ezt a célt pedig az erdészet a legelő-erdőgazdaság behozatalával, vagyis az erdők egy részének legeltetésre való berendezésével akarja elérni. A legelő-erdőgazdaság tehát nem csupán az erdészt, hanem a mezőgazdát is érdekli s ezt a gazdasági módot, a nemzeti vagyon megtartása érdekében, az erdészek ki nem zárhatják, a mezőgazdák pedig nem mellőzhetik.

A legelő-erdőgazdaság hivatása s feladata, - a mint ez a fentebbiekből is kivehető - kettős, u. m.

1. a legeltetésnek az erdőkben való lehetővé tétele,

2. a legeltetésre használt feltétlen erdőtalaj termőképességének megtartása.

Szerző ezt a két feladatot tartotta folyton szeme előtt s a megoldásnál ugy járt el, hogy a szigorubb erdészeti szabályokat, ott a hol a talajban a legeltetés kárt nem okoz, enyhébben vagy átidomitva alkalmazta, ellenben ott, a hol a legeltetés a talaj termőerejét megtámadhatja, - teljességükben érvényre emelte.

Ez az alap érezhető ki az egész munkából s ha ezért az egyoldalunak tünnék fel: legyen az a szerző mentsége, miszerint ugyszólván csakis saját tapasztalataira volt utalva s igy minden fejezet csupán az ő egyéni felfogását adja vissza.

Legyen szabad végül hálás köszönetemet kifejeznem a biráló-bizottság mélyen tisztelt Tagjainak, kik munkámat oly gonddal átnézték és széljegyzeteikkel a szöveg egyes hibáira figyelmeztettek.

Sátoralja-Ujhely, 1897. ápril 4.
Szerző

---