Pákh Albert
A magyar ember könyvtára
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
ELSŐ KÖTET
Gróf Széchenyi István emléke. (Bevezetésül)
Bölcs mondatok. Gróf Széchenyi István munkáiból
Franklin életrajza. Mignet után, forditotta Szalkay Gergely
Szerencse utja vagy életbölcseség. Franklin nyomán, kidolgozta dr. Farkas Ferencz
A czigány leány. Elbeszélés, irta Jósika Julia
Zsolt emeltetése. Irta Fejes István
Vázlatok a természet köréből. Irta Keresztyén János
I. A kovag
II. A viz
III. Az éleny
A királyi magyar egyetem története. Irta Kátai Gábor
I. A veszprémi, pécsi, ó-budai és pozsonyi egyetemek és a budai főiskola
II. A Pázmán-féle nagyszombati egyetem
III. A budavári (1777-1784) és pesti (1784-1860) egyetem
IV. Különféle tudomásraméltó dolgok az egyetem köréből
Az ember- és állattanból. Irta Sárvári Eőry Andor
I. Az állatok szellemi sajátságai
II. Az ember és az állat
A budai basa. Két svajczi ifju története. Zschokke után S. A.
A mormonok. Idegen kutfők után Szeberényi Lajos
I. A mormonok felekezetének szerzője s ennek látásai
II. A Mormon könyvének valódi eredete
III. Mormon könyvének tartalma
IV. A mormonok történetének kezdete; uj Sion
V. Uj haza; másodizbeli ellenségeskedések; Nauvoo városa
VI. A próféta halála; harmadik számüzetés
VII. Uj-Jeruzsálem Deseretben
VIII. A mormonok terjedése
Az élet terheiről. Irta Jakab Elek
MÁSODIK KÖTET
Bölcs mondatok. Gróf Széchenyi István munkáiból
A tengeri hajózás. Irta dr. S. J.
A magyar királyok nejei s leányai. Irta R. G.
Columbus elődei. (Történelmi vázlat). Irta Kun Pál
Az ozmanok. Irta Sárvári Eőry Andor
Vázlatok a természet köréből. Irta Keresztyén János
IV. A hold
V. Az inga
VI. A fénysugár
Az oroszlánvadászat. Irta V. J.
Két életkép. Elbeszélés. Zschokke után Zomor. I. II.
Az erdők hatása a természetben és emberi életben. Schouw után O. J.
Stephenson György, a "vasutak apja." Angol források nyomán T. A.
I. György szülei és gyermekévei. Belépése a gyakorlati életbe, mint gépvezető. Gépeket mintáz és olvasni tanul
II. Stephenson megnősül. Bányamérnökké lesz. Kisérletei a gőzerővel
III. Stephenson javitott vaspályamozdonyokat készit. A biztositólámpát föltalálja. Fiát az edinburghi egyetemre küldi
IV. Az első Stephenson-féle vaspálya megnyitása. A liverpool-manchesteri vaspálya első tervezete
V. Stephenson, mint a darlingtoni vaspálya mérnöke. Middlesborough város alapitása
VI. A liverpool-manchesteri vaspálya. Stephenson az alsóház választmánya előtt. Nagyszerü tervek és munkálatok
VII. Pályadij kiirása vaspályamozdonyokra. Stephenson megnyeri a pályadijat. A liverpool-manchesteri vaspálya megnyitása
VIII. Stephenson mint kőszénbánya-tulajdonos. Atyai gondoskodása munkásai fölött. Fáradhatlan tevékenysége
IX. Az angol vaspályatervezet kiterjesztése. Stephenson Belgiumban és Spanyolországban. Betegen tér vissza
X. Házi élete Tapton-House-ban. Látogatása Sir Robert Peelnél. Utolsó évei, halála és temetése
Daliás idők. Irta Arany János
Az éjjeli támadás. Elbeszélés
A tüzvészek ellenszerei. Ismerteti Dolecsko Mihály
I. Tüzvészek elháritása
II. Tüzmentes pót-fedél-anyagok
A gazdaság és kertészet teréről. Liebig nyomán Kodolányi Antal
I. A növényélet kifejlődésének s a növények tenyésztésének föltételei
II. Az eső (viz, nedvesség) fontossága a növények táplálkozásánál
Mikép kell az ifjaknak a költőket olvasni. Mendelssohn után Szépfaludy F.
Vázlatok a ruházat történetéből. Közli dr. Bardocz Lajos. (A gyapotipar. Gyapju. Len. Vászonfehérités. Selyem. Bőr.)
Ujszülöttek ápolása. Irta dr. Csurgay József
HARMADIK KÖTET
Bölcs mondatok. Gróf Széchenyi István müveiből III.
A magyar nemzet. Irta Bolgár Emil
I. A magyar nemzet alakulása
II. Milyenek voltak őseink?
III. További fennállásunk
IV. A magyar faj mostani állása
V. Országunk állapota
A nőnem állása keleten és nyugaton. Közli dr. Bardocz Lajos
A Molnárék kisértete. Irta Győry Vilmos
Miklósvárszéki és nagy-ajtai Cserei Mihály uram. Történeti elbeszélés. Irta Válkai Imre
Borászati közlemények. Az erjedésről. Irta Perlaky Mihály
Az angol, ir és skót. Közli Sárvári Eöry Andor
I. Az angol nők
II. Az angol arisztokratia
III. Az angol értelmesség
IV. Az angol szeszély és különczség
V. Az angol életmód
VI. Az angol kényelem
VII. Gépek és gyárak
VIII. Árnyképek
IX. Irföld (Irland) lakója
X. A skót nép
Jó és rosz nevelés. Irta B-y L
Állatok és növények meghonositása. Irta K. I.
Dunántuli tájrajzok. Irta Jancsik Ede
I. Bevezetés
II. Vácztól Székesfehérvárig
III. Székesfehérvártól Palotáig
IV. Palotától Veszprémig
V. Veszprémtől Balatonfüredig
VI. Veszprémtől Zirczig
VII. Zircztől Győrig
VIII. Veszprémtől Pápáig
IX. Veszprémtől, Komárom, Esztergom felé, Pestig
X. Pestről Mohácson át Siklósig
XI. Siklóstól Pécsig, Szigetvárig
XII. Szigetvártól Kaposvárig, Veszprémig
Jegyzetek a titkos tanok köréből. Közli P. D.
Pápaválasztás. Közli V. J.
A flibustierek. Közli P. Ö.
A hangya. Irta S. E. A.
A gyöngyhalászat Ceylon szigetén. Olasz források után Kenessey Albert
Történelmi emlékek. Régi magyar oklevelek Tisza-Kürt levéltárából. Közli Bolgár Emil
NEGYEDIK KÖTET
Bölcs mondatok. Gróf Széchenyi István müveiből
A Járdy-család. Elbeszélés Zschocke után O. B.
Kincses Péter. (Népszerü elbeszélés). Kállay István
Mérgek és mérgezések. Közli Sárvári Eöry Andor (A növénymérgek. - Az állatmérgek.)
Magyar László utazása Nyugat- és Dél-Afrikában. Idegen forrás után Szász Béla (I. Benguelában. II. Az utazás Bihébe. III. Bihében. IV. Kirándulás Dél-Afrika belföldére.)
A nagy világtárlatokról. Közli dr. S. D.
Vázlatok északi Grönlandból (Ország- és népismertetés). Kané után Kiss Elek. (I. A legutóbbi európai települések. II. Az eszkimo. III. Az észak-grönlandi éghajlat hatása polgárisult emberre.)
A gyermeknevelésről. Irta dr. Sikor József. (I. A nevelő. II. A nevelés czélja)
Székelyhid vára (1660-1665). Történeti rajz Csuthy Zsigmondtól
Levelek a mohácsi veszedelem előtti napokból. Az akkori idők jellemzéséül közli István Ádám
A gyapot történetéből. Közli Major Béla
Levelek a dohányról. Közli dr. Bardocz Lajos. (I. A dohány története. II. A dohány mint méreg és annak vegyi részei. III. A dohányzás, annak létrészei, és hatása az emberi szervezetre. IV. Ártalmas-e a dohányzás az egészségnek vagy nem?)
A chinai hadügy. Irta Pethő Dénes
I. Napoleon Moszkvában. Történeti kép. Közli Kajári Gusztáv
A magyar becsületszó. Történeti elbeszélés Beöthy Zsolttól
Természettudományi jegyzetek, közli I. K. I. (Az emberi haj, mint kereskedelmi czikk. - A fájdalom érzetéről az embereknél és állatoknál. - A zengő homok. - A föld melegségének forrásai. - Egyes chinai szokások.)
Bevezető
Kossuth Lajos volt az, a ki gróf Széchenyi Istvánnak legelőször adá azon megtisztelő czimet: "a legnagyobb magyar." Azóta, a zivataros napok zajában és szüntével, "annyi balszerencse közt, oly sok viszály után," ezerszeresen viszhangozá ama tiszteletet az ország, s ma nincs senki, sem egyes pártban, sem egyes osztályban, a ki azon czimet igazságosnak, megilletőnek ne vallaná. Életében bebizonyitá, halálával megpecsételé gróf Széchenyi István, hogy emelkedettebb lélek, munkásabb elme s melegebben dobogó sziv nem küzdött, nem fáradott s nem dobogott soha e haza jóléteért, boldogságaért.
Nem tévesztünk czélt, ha a "magyar embernek" szánt könyvtárba, melynek kedvező sikert ohajtunk, a "legnagyobb magyar" áldott emlékével nyitunk be. Széchenyi irodalmi müvei részint egészen elfogytak, s igy bajosan szerezhetők meg; részint pedig annyira terjedelmesek s az elmult viszonyokra vonatkozók, hogy egészben véve nehéz olvasmányul szolgálnak napjainkban, s csak azokra nézve teljes érdeküek, kik az akkori idők részletes személy- és körülményismeretével birnak. De vannak az ő müveiben elszórt egyes gyöngyök, melyeknek becse örök időkre szól, mig magyar ember él a Duna s Tisza partjain. A felvilágosodott ész szikrái s a hazafiui lélek lángjai azok, melyeknek éltető melege bár nem minden időben egyforma erővel gyujt, de azért soha nem mulandó.
E kiböngészett arany mondatok egybeállitása legyen első beköszöntőnk olvasóinkhoz. Látni fogják azokból, hogy Isten segitségével sok oly dolgon szerencsésen keresztül esett már e nemzet, sok oly nézet közvéleménynyé vált már nálunk, a mit harmincz évvel ez előtt Széchenyi hatalmas szava még siket füleknek harsogtatott - s e részben vigasztalásunkra szolgál a haladás kézzel fogható sikere. De másrészről sokat fognak itt olvasni olyat is, a mi még mindig nem vált hússá és vérré, a mit ujra meg ujra ismételni szükséges, hogy a nemzeti müvelődés és gyakorlati bölcseség azon szép utjáról, melyre lánglelkü apostolaink közbenjárásával az ég kegyelme felsegitett, soha többé le ne tántorodjunk.
Az ő szelleme lelkesitsen minket tetteinkben, gondolatainkban! Ennek védszárnya alatt kezdjük el mi is nehéz, de szép és kitartásra érdemes munkálkodásunkat.