---

Tartalom

ELŐSZÓ

I. A képelemzések elméleti háttere
1. A vizuális információk jelentősége: a kutatás csomópontjai
2. A kutatás módszertana
2.1. Antropológiai megalapozás
2.2. Ikonográfia
2.3. Történetiség, oktatástörténet és narratívák
2.4. Rövid sajtótörténeti áttekintés
3. Szakirodalmi előzmények
3.1. Az antropológia főbb csomópontjai
3.2. Ikonológia és ikonográfia
3.3. Kép és oktatástörténet
3.4. Narratívák és diskurzusok

II. A képelemzések gyakorlata
1. A fényképész nézőpontja
2. Pedagógiai életképek
3. A pedagógus szakma reprezentációja
4. Közösségi tevékenységek: munkára nevelés, mozgalmi élet és kirándulások
5. A művészeti nevelés emblematikus alakja: Kodály
6. Az iskolán kívüli világ: ifjúsági szubkultúrák
7. Privát képek

BEFEJEZÉS

IRODALOM

---

Fülszöveg

A képek és a vizualitás egyre nagyobb szerepet játszik mindennapjainkban - a fotók felhasználása, értelmezése mára a hazai humántudományok fókuszába is bekerült. A kilencvenes évek képi fordulatából kibontakozó új kutatási irány számos diszciplínát érint: a néprajz, a szociológia, a történettudomány és a neveléstörténet ugyanúgy ide tartozik, mint a muzeológia vagy a kommunikáció- és kultúratudományok.

Jelen monográfia az ikonográfia (a képleírás és -elemzés) elméletét és gyakorlati lehetőségeit mutatja be a neveléstörténetírás kontextusában. A kötet a szerző disszertációján és a sikeres védés óta elvégzett vizsgálatain alapul, melyek a hatvanas évek nevelési-oktatási valóságát mutatják be a fényképek által nyújtott keresztmetszeteken keresztül. A forrásbázist az országos pedagógiai sajtó antropológiai képanyaga jelenti (5371 fotóval), kiegészítve egyéb publikált fotókkal és személyes fényképekkel. A képelemzések révén az iskoláztatás és tudásátadás hétköznapi tapasztalata válik megjeleníthetővé, az ifjúsági szubkultúrák világától, az úttörőmozgalom tevékenységein keresztül a munkára nevelésig, az új iskolák átadásáig vagy a tanári szerepek megjelenítéséig.

A képek több lehetséges jelentéssel bírnak, elemzésük szükségszerűen több tudományág tapasztalatait olvasztja magába (a vizsgálatot tehát interdiszciplináris módszertannal végeztem), hiszen az antropológia, az oktatáspolitika, a narratológia, statisztika, a fotó- vagy helytörténet tanulságai mind-mind hasznosíthatók a kutatásban. Az így létrejövő képzetek kulturális gyakorlataink egyediségét és univerzalitását egyszerre mutatják be.

---