---

Tartalom

Előszó

1. A HOSSZMÉRTÉK-RENDSZEREK ÁTTEKINTÉSE
Melyek a mai és a korábbi hosszmértékek?
A méterrendszer
A bécsi öles mértékrendszer
Természetes mértékeken alapuló rendszerek
Mit tudunk a királyi ölről és araszról?
A középkori magyar mértékrendszer Bogdán István szerint
A királyi arasz a törvénykönyvekben
A királyi ölről fennmaradt egyetlen mérce
Hol őrizték a királyi öl etalonját?

2. KÖRTEMPLOMOK ÉS MÉRETEIK VIZSGÁLATA MŰEMLÉKI ALAPRAJZOK ALAPJÁN
Mi a könyvben bemutatott vizsgálatok alapelve?
Mit tudunk a körtemplomokról?
Megadhatók-e alaprajzi méretek korabeli mértékegységben műemléki alaprajzok alapján?

3. SZÉKESFEHÉRVÁR KÖZÉPKORI TEMPLOMAINAK ALAPRAJZI MÉRETEI ÉS KAPCSOLATUK A KORABELI MÉRTÉKRENDSZERREL
Géza fejedelem négykaréjos kápolnája
Az 1971. évi ásatás és eredményei
A négykaréjos kápolna alaprajzának szerkesztése és méretei
A Szent Kereszt-templom
A templom helyszínéről és megtalálásáról
A Szent Kereszt-templom alaprajzi méretei
A fehérvári királyi bazilika (prépostsági templom)
Az egykori királyi bazilika hányatott sorsa
A romkert felmérése
A királyi bazilika méretei az egykori mértékrendszerben
A fehérvári Szent Anna-kápolna és méretei
A kápolna történeti adatai
A kápolna felmérése
Kísérletek a kápolna alaprajzának megadására a korabeli mértékegységben
A Szent Anna-kápolna méreteinek felhasználása a korabeli mértékegység rekonstrukciójára
A kápolna magassági méreteinek megfeleltetése a korabeli mértékegységben

4. A KIRÁLYI HOSSZMÉRTÉKEGYSÉG REKONSTRUKCIÓJA CENTRÁLIS TEMPLOMOK SZABATOS GEODÉZIAI FELMÉRÉSE ALAPJÁN
A hosszmértékegység rekonstrukciójára kidolgozott technológia
A kallósdi körtemplom és méretei
A bagodi körtemplom és méretei
A jáki négykaréjos kápolna és méretei
A tarnaszentmáriai templom és méretei
A bényi rotunda és méretei
A nagytótlaki körtemplom és méretei
Egy elvetélt kísérlet: a pápoci körtemplom
Egy igazoló kísérlet: Kerekszenttamás romtemploma

5. ÖSSZEGZÉS
A királyi öl pontosított hossza
A vizsgálat értelméről és hasznáról

Köszönetnyilvánítás
Irodalom

---

Fülszöveg

A királyi öl, vagyis a középkori magyar hosszmértékegység hosszát ez idáig két forrásból ismertük. Az egyik forrás a Werbőczy-féle Hármaskönyv számos kiadása, amelyekben lerajzolták az öl tizenhatod részét, azaz a királyi araszt. A másik forrás egy 1702-ből megmaradt irat, amelyhez csatoltak egy 1 királyi öl hosszúságú zsineget mint az akkori területmérés mértékegységének bizonyítékát.

Könyvünk egy további lehetőséget mutat be az egykori hosszmértékegységek meghatározására. Alapos okunk van ugyanis feltételezni, hogy a középkori épületek kivitelezése is a korabeli mértékrendszerben történt, és az épületek méreteit többnyire a használt mértékegység egész számú többszörösében adták meg. Ha egy gondosan, pontosan kivitelezett (és szerencsés módon eredeti állapotában megmaradt) középkori építmény alaprajzát felmérjük és elemezzük, esélyünk van rekonstruálni az egykor használt hosszmértékegységet. Különösen a körtemplomok alkalmasak ilyen vizsgálatra. A szerzők nyolc középkori templom szabatos geodéziai felmérését végezték el, s hét esetben a méretek elemzéséből sikerült újra meghatározni, pontosítani az egykori (mára elfeledett) magyar hosszetalon metrikus értékét.

A könyv egyik fejezete Székesfehérvár legrégebbi templomai alaprajzával foglalkozik. Ez nemcsak építészettörténeti vagy régészeti szempontból értékes adalék, hanem identitásunk szempontjából is. A királyi öl etalonját ugyanis Fehérváron, a mára rommá vált királyi bazilikában, illetve prépostságban őrizték. Az önálló mértékegység pedig a szuverén Magyar Királyság egyik fontos pillére volt, hasonlóan az önálló pénzverés, a saját törvénykezés, vagy a hiteleshely (mint középkori magyar jellegzetesség) intézményéhez.

---