---

Tartalom

KÖSZÖNTŐ
ÖSSZEFOGLALÓ

I. TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁSOKAT IGÉNYBE VEVŐ HALLGATÓK TAPASZTALATAI
Minta-panelek
Módszertan
Interjúkérdések
A hatékonyság dimenziói
A pályatanácsadás keretei és a pályakrízisek típusai
Pályaválasztási krízis - pályaidentitás-krízisek és karrier-tanácsadás
A pályatanácsadás mint a tanácsadó folyamat készségekre és tudásra vonatkozó indikátora
A tanácsadás mint a tehetséggondozás része
Krónikus halogatás, pályakrízisek: karrier - krízis - intervenció
Speciális igényű hallgatók - figyelemzavar, diszlexia
Vizsgastressz és tanulmányi krízis
Pályaérettség, munkaérettség

II. AZ ERASMUS ÖSZTÖNDÍJJAL KÜLFÖLDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN TANULÓ DIÁKOK SZAKMAI ÉS SZEMÉLYES TAPASZTALATAI
A nyelvi kompetenciák felfejlesztése
Előzetes információszerzés
A fogadóintézmény segítsége a helyi kultúrában való eligazodáshoz
A problémák
A tanulás és az ahhoz fűződő problémák
Pénz és pénzgazdálkodás
Tanácsadás, segítés formalizált keretben
Ha tényleg nagy baj van
A szociális háló és a társas támasz
Az Erasmus ösztöndíj hozadéka a narratívákban
Reintegráció
A tanácsadási szükségletek, problémacsoportok, intézményi ellátottság
A problématípusok időszakok szerint
A tanácsadási kompetencia területek
A rendelkezésre álló tanácsadói hálózat
Kitekintés

III. ERASMUS TRÉNINGEK TAPASZTALATAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VISSZATÉRŐK TRÉNINGJÉRE
Bevezetés
Erasmus tréningek és tapasztalatok
Motivációk, célok
Interkulturális tanulás, élmények, tapasztalatok
Reintegráció - A visszatérés nehézségei
Önismeret, fejlődés, változások
Az Erasmus tréningek tapasztalatainak összefoglalása

IV. A TANÁCSADÓ INTÉZMÉNYEK MAGYARORSZÁGON - PILLANATKÉP EGY VÁLTOZÓ FOLYAMATBAN
A személyes tanácsadó szolgáltatások egy erős intézményi háttér bázisán
Karrierközpontok, karrier-tanácsadás, alumni programok
Vizsgálati minta
Eredmények
Összegzés: tevékenységi körök és szolgáltatók, valamint a felsőoktatási intézmények különböző szolgáltatói közötti munkamegosztás és együttműködés. Hazai körkép 2010.
  1. Általános Vállalkozási Főiskola
  2. Balassi Intézet
  3. Debreceni Egyetem
  4. Eötvös Loránd Tudományegyetem
  5. Eszterházy Károly Főiskola
  6. IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola
  7. Kodolányi János Főiskola
  8. Nyíregyházi Főiskola
  9. Nyugat-magyarországi Egyetem - Savaria Egyetemi Központ
  10. Nyugat-magyarországi Egyetem - Benedek Elek Pedagógiai Kar
  11. Pázmány Péter Katolikus Egyetem - Bölcsészettudományi Kar
  12. Szent István Egyetem
  13. Semmelweis Egyetem
  14. Széchenyi István Egyetem
  15. Szegedi Tudományegyetem
  16. Szolnoki Főiskola
  17. Pécsi Tudományegyetem
  18. Apor Vilmos Katolikus Főiskola
  19. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola
  20. Károli Gáspár Református Egyetem
  21. Eötvös József Főiskola
  22. Gábor Dénes Főiskola
  23. Károly Róbert Főiskola
  24. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
  25. Magyar Képzőművészeti Egyetem
  26. Zsigmond Király Főiskola

V. TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁSOK JOGI HÁTTERE

VI. IRODALOM

---

Összefoglaló

A tanácsadó szolgáltatások Magyarországon hatalmas változáson mentek keresztül az elmúlt húsz évben, és további változások előtt állnak a közeljövőben. Nem mindegy, milyen irányban, milyen szakmai alapon, milyen orientációval mennek végbe ezek a folyamatok.

Kutatásunk célja pillanatfelvétel készítése a már működő, rendelkezésre álló intézményi rendszerről és szakmai szolgáltatási struktúráról.

Tanulmányunk négy nagyobb témakör áttekintésével kívánja támogatni a szolgáltatásfejlesztési folyamatot.

Új lekérdezéssel, a 2009-ben megkezdett folyamat második lépcsőjeként elkészítettük a Magyarországon működő felsőoktatási tanácsadó szervezetek, szolgáltatások működésének és struktúrájának felmérését, feltérképezését. A felhasználók véleményét hallgatói interjúk alapján foglaltuk össze. Olyan felsőoktatási hallgatókat kerestünk meg, akik végigjártak egy-egy szolgáltatási utat a rendszerben és részletes, strukturált interjúk formájában összegyűjtöttük a tanácsadás során szerzett tapasztalataikat. 18 mélyinterjút készítettünk el - több intézmény kliensanyagából válogatva, tekintetbe véve a szolgáltatók profilját az információnyújtástól a karrier-tanácsadáson át a pszichológiai tanácsadásig.

Kényelmi mintaválasztás segítségével, a tanácsadók által javasolt egykori kliensek segítségével tártuk fel a szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatokat. Négy intézmény hat tanácsadójának eseteit elemeztük, kvalitatív eljárással. A mintavétel sajátosságai miatt az eredmények általánosíthatóságának korlátait figyelembe véve arra kerestük a választ, a kliensek milyen tényezőkben jelölik ki a hatékony szolgáltatás jellemzőit. Milyen segítséghez jutottak a tanácsadói szolgáltatások igénybevételével? Véleményük szerint segítette-e a konzultáció az életvezetés változtatását? Eredményeink szerint a szolgáltatások a döntésképesség, megküzdés, készségek és kompetenciák fejlesztése, önértékelés, pályaérettség- és pályaidentitás valamint a kontroll és önirányítás jellemzőiben mérhető változásokat támogatták.

A személyre szabott tanácsadói szolgáltatások jelentős mértékben hozzájárulnak a döntésképtelenség, halogatás és lemorzsolódási veszély csökkentéséhez, javítják a problémákkal való megküzdés készségeit. A tanácsadás típusához köthetően segítik a készségek és kompetenciák fejlesztését.

A tanácsadói folyamat az önértékelés javításával a többi tényezőn keresztül is hatást gyakorol a szolgáltatást igénybevevő hallgatók fejlődésére, hozzájárul életpálya-építésük adott szakaszában a sikerességhez, a pályaérettség követelményeinek teljesítéséhez. Vizsgálati eredményeink megerősítik azokat a szakirodalmi tényeket, amelyek szerint szükséges, hogy a felsőoktatási hallgatók esetében a tanulmányi tanácsadás, pályatanácsadás és életvezetési tanácsadás egymással jól integrált egységet kell, hogy képviseljen. A megkérdezett kliensek esetében is igaznak bizonyult, hogy a problémák több szinten, egymással összefonódva jelennek meg. Az egyes részterületekhez kötődő tanácsadói szolgáltatások önmagukban kisebb hatékonysággal láthatják el a feladataikat: nem létezhet pl. eredményes karrier-tanácsadás személyes, életvezetési tanácsadói szolgáltatás nélkül, és az életvezetési tanácsadás is gyakran tár fel olyan problémákat, amelyeket a tanulmányi és/vagy karrier-tanácsadás területén szükséges megoldani. A tanácsadás a halogatás, pályakrízisek rendezésében, a tehetséggondozásban és speciális igényű hallgatók támogatásában központi szerepet játszik. Az említett problémakörök szemléltetésére az eredeti interjúszövegekből kiemelt szakaszokat mutatunk be.

Vizsgáltuk a külföldi ösztöndíjat kapott és külföldi felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók szakmai személyes tapasztalatainak integrációját. Tizenöt, Erasmus ösztöndíjjal külföldön járt hallgatóval készítetett mélyinterjú segítségével elemeztük az életvezetéssel kapcsolatban kihívást jelentő problémák körét, és az interkulturális alkalmazkodás során remélhető segítség körét. Az eredményekből kirajzolódott, hogy jelentős kontrasztot tapasztaltak a hallgatók a hazai közoktatási és felső oktatási kultúra és az átmeneti befogadó kultúra jellemzői között. Meghatározó a fogadó ország és azon belül az intézmény légköre, ugyanakkor általánosítható problémákként megjelenik a lakáskeresés, a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás, a rendelkezésre álló pénz beosztása, a tanulmányok/ dolgozatok (coursework) abszolválása, a nyelvtudás hiányaiból adódó problémák, a honvágy és a pszichológiai problémák. Az előzetes felkészítés fontosnak értékelhető a kulturális sokk mérsékléséhez. A sikeres átálláshoz még indulás előtt szükséges a nyelvi kompetenciák fejlesztése, az előzetes információgyűjtés a kinti lehetőségekről, és a helyszíni felkészítés. Fontos prevenciós jellegű beavatkozást jelenthet a tanácsadás keretein belül a kapcsolatteremtés biztosítása korábbi Erasmus ösztöndíjas hallgatókkal. Ennek hiányában csak a családi, baráti és ismerősi kapcsolatháló tapasztalataira építhetnek a kiutazó hallgatók.

A helyszíni tanácsadás fontos láncszemét jelentik a vizsgálati eredmények szerint a fogadó ország kortárs segítői: támogatásukkal a kiutazó hallgatók közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a hallgatói életvezetés mindennapjairól. Közvetlen mentálhigiénés segítséget biztosít jelenlétük, és tovább lépési útvonalat kínál specializált tanácsadói segítség (pl. pszichológiai tanácsadás, tanulmányi tanácsadás, karrier-tanácsadás) igénybevételéhez. Az Erasmus csere a szakmai fejlődés fontos hatótényezője: a kapcsolati hálózat bővülése mellett fontos kulturális tapasztalatokról, az empátiás képesség és készségek fejlődéséről számolnak be az interjúalanyok. A személyes és szakmai fejlődés egymással szoros kapcsolatban jelenik meg a hallgatók élettörténetében. Fontos tanulság, hogy a visszailleszkedés támogatásában is szerepet kell vállalniuk a diáktanácsadó szolgálatoknak: igényként merült fel a kiutazók tapasztalatainak megosztása, feldolgozása; az átállás a hazai viszonyokra. A FETA munkacsoportja összeállított az Erasmus hallgatók számára alkalmas felkészítő és reintegrációs programmodulokat, amelyek a III. fejezetben olvashatóak.

Tanulmányunk negyedik fejezetében áttekintettük a hazai tanácsadó intézmények kínálatát, össze hasonlítottuk a 2009-es felmérés adataival. Vizsgálatunk jellemző tanácsadó intézményes megoldásokat, projektszervezeteket, tevékenységi köröket, feladatmegosztásokat tárt fel. Az idei évben 29 szolgáltató - a tavalyi 26-tal szemben - biztosított adatokat a felmérés számára. A minta nincs teljes átfedésben a 2009-ben vizsgált szolgáltatók csoportjával, ugyanis 9 korábbi partnertől nem sikerült információkhoz jutni, és 12 új szolgáltatóval is felvettük a kapcsolatot. Ezért az eredmények a változás, fejlődés folyamatának szemléltetésére nem alkalmasak.

Az összegzett eredmények alapján fontos modellként emelhetjük ki az életvezetési tanácsadás (counselling) alapú erős szakmai bázison működő, a személyes tanácsadást hangsúlyozó szolgáltatási típus, amely elsősorban az ELTE és Szegedi Tudományegyetem kínálatában jelenik meg. (Debrecen és Pécs az idei felmérésben nem szolgáltatott adatokat).

Már hazánkban is megtalálhatóak az integrált szolgáltatók, ahol az életvezetési tanácsadás, a karrier-tanácsadás, az információs tanácsadás, az egészségügyi és a tanulmányi segítségnyújtás egy szervezeti kereten belül érhető el. Az integrált szolgáltatók komoly szakemberbázissal rendelkeznek, ugyanakkor több krízissel, finanszírozási problémákkal, menedzsment nehézségekkel jellemezhetőek.

A legtöbb általunk vizsgált felsőoktatási intézményben a karrierszolgáltatások határozzák meg a hallgatói szolgáltatások tartalmát. Ez pozitív és negatív értelemben egyaránt jellemző: az intézmények törekszenek a negatív jelenségek kiszűrésére (pl. a lemorzsolódási arány csökkentése, negatív hallgatói visszajelzések csökkentése), és pozitív értelemben pedig a hallgatói elégedettség növelése, az egyetem presztízsének megtartása a cél. Ezek a rendszerek többnyire a hallgatói szolgáltatások praktikus oldalát emelik ki, illetve sok képzési programot indítanak. E rendszerek erőssége a képzési programokban rejlik. A hallgatói szolgáltatások által megvalósuló karrierképzések inspiráló módon hathatnak vissza az adott felsőoktatási intézményben megvalósuló képzések tantervére.

Több forrásból is megvalósíthatók ezek a szolgáltatások: hazai és EU-s pályázati források, az intézményi normatíva törvény által meghatározott része, a képzési normatívák egy része mind ilyen forrásokra fordítható, sok esetben kötelező erre fordítani. Ugyanakkor ez a lehetőség néha deformálja az intézményi struktúrát, hiszen önálló menedzsmentre van szükség, nem lehet csupán szakmai alapon, szakmai célok szerint irányítani egy ilyen szervezetet. Így néha kritikus tevékenységek alulfinanszírozottak maradnak, egyes feladatok pedig költséghatékonyabb módon is megoldhatóak lennének. A tanácsadó szolgáltatások mellett nem működnek felügyelő-bizottságok, amelyekre mind pénzügyi, mind szakmai szempontból szükség lenne.

Még egy fontos tanulsága a kutatásoknak, hogy ez a terület kinőtte önmagát: a felsőoktatásban dolgozó tanácsadó szakemberek immár komoly tömeget képviselnek, akik számára a szakmai érdekképviselet, tudományos fórum biztosítása, továbbképzési lehetőségek nyújtása elengedhetetlenné vált.

A tanulmány végén röviden áttekintettük a hallgatói szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogi háttér jellemzőit.

---