Bethlen Miklós levelei
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
1. KÖTET
BEVEZETÉS
Önéletírás és történeti hitelesség - művészet és valóság viszonyának kérdése a Bethlen-levelezés tükrében
Apáczai hatása Bethlen Miklós pedagógiai és iskolapolitikai törekvéseire
A Bethlennek tulajdonított röpiratok szerzőségéről
Ami az Önéletírásból kimaradt
Bethlen Miklós leveleinek formai, műfaji és stilisztikai jellemzői
Bethlen Miklós nyomtatásban megjelent leveleinek bibliográfiája
Főbb életrajzi adatok
LEVÉLMUTATÓ (1657-1698)
LEVELEK (1657-1698)
JEGYZETEK A LEVELEKHEZ (1657-1698) 5
A FORRÁSANYAG ÉS AZ IRODALOM RÖVIDÍTÉSEINEK JEGYZÉKE
2. KÖTET
LEVÉLMUTATÓ (1699-1716)
LEVELEK (1699-1716)
PONTOSAN NEM DATÁLHATÓ LEVELEK
FÜGGELÉK
I. Bethlen Miklós levele a száműzött protestáns prédikátorokhoz (Fordította: Rácz Károly)
II. Bethlen Miklós gróf fáradozásai és gyötrelmei (Fordította: Kulcsár Péter)
JEGYZETEK A LEVELEKHEZ (1699-1716)
A FORRÁSANYAG ÉS AZ IRODALOM RÖVIDÍTÉSEINEK JEGYZÉKE
MUTATÓK
Idegen szavak és kifejezések jegyzéke
Elavult vagy jelentésmódosuláson átment magyar szavak jegyzéke
Személynévmutató
Helynévmutató
KÉPMELLÉKLET
Fülszöveg
A sorozat e két kötete a tragikus sorsú erdélyi önéletíró kancellár mintegy 700 levelét tartalmazza. A levelek szövegkritikai és tárgyi jegyzetein kívül - több, nem missilis jellegű, fontos történeti dokumentum mellett - először közli magyarul a Sudores et Cruces Nicolai comitis Bethlen c. latin nyelven írt munkát, mely az Önéletírás előzményének tekinthető.
Az eddig levéltárban rejtőző anyag összegyűjtése a magyar történet- és irodalomtörténetírás fontos eseménye. Egyrészt politikatörténeti, gazdasági, kultúrhistóriai forrásként, eddig ismeretlen vagy új megvilágítású adataival hozzásegít a XVII. század végi Erdély kormányzásának és mindennapjainak alaposabb megismeréséhez. Másrészt, a levelek és a híres Önéletírás összevetésével az olvasó megkísérelheti az Önéletírás egyfajta hitelességpróbájának elvégzését. Végigkísérheti Bethlen stílusának és nyelvének alakulását, megismerheti alkotó módszerét és objektivitásának fokát, azaz - a goethei kifejezéssel - költészet és valóság viszonyát.