---

Tartalom

"...Nagy idők vándora...". Varga Tibor előszava
Bakay Nándor elfelejtve?
Bakay-kép a múzeumban
Magyar sorskérdések. Dr. Bakay Kornél előadása Magyarkanizsán
Bakay Kornél köszöntése
Gyászbeszéd Bakay Mária halálára
Szabad-e szeretni ősi múltunkat? Őstörténetünk kritikai kérdései
Szent István király szellemi hagyatéka
László Gyula régészprofesszor (1910-1998)
Turán
Szent István király
Turánizmus, finnugrizmus
Előszó Fehér Mátyás Jenő, Középkori magyar inkvizíció című könyvéhez
Észrevételek Marton Veronika, A sumir kultúra története című könyvéről
Magyar szentek és magyar hősök. Somogyi Győző kiállítása Kőszegen
Bábel Anita, Tóth Lívia, Tóth Csaba és Varga Bernadett kőszegi kiállítása
A magyarság múltja és jövendője a Kárpát-medencében
A moldvai csángókról
A magyar feltámadás reménye és bukása 2002-ben
A MIÉP szombathelyi 1. választókörzete jelöltjének programja
Vágó Pál, A magyarok Kijev alatt című festményének történeti háttere
Tűzoltók zászlószentelése Kőszegen
Szent István király és az államalapítás
Őstörténet-kutatásunk a XXI. században
A történettudomány és a nemzettudat
Szent István király emlékezete. Az idegeneket befogadó ország tévtana
Szent László király üzenete Somogyvárról a jelenkori magyarságnak
Megnyitó beszéd a MBE Nagy Lajos Király Magánegyetem Szent László Király kihelyezett tagozat évnyitóján
A magyar nyelv és a magyar nép történeti szerepe Európában
A történettudomány felelőssége a nemzettudat elhalásában
A kőszegi Szent Korona bunker
Küzdelem a Szent Korona méltóságáért. A korona őrzése
A magyar lélek tükröződése történelmünkben és hagyományainkban. Kik mentik át a keleti lovas népek kincses örökségét?
Ne bántsd a magyart!
Nyolcvanöt esztendős magyar gyászunk
László Gyula öröksége. A magyar őstörténet kutatásának alapelvei
Örmény-magyar kapcsolatok
A fehér ember alkonya. Befogadó birodalom és elözönlött ország
Tallózás az újabb történeti irodalomban
Fodor Ferenc, Koboz, lant, gitár című könyvének bemutatója és előszava
Nándorfehérvár példája
Szervátiusz Tibor, A táti Ister-pár című szobrának felavatása
Dobogókő és a Pilis
A titokzatosnak vélt Pilis kutatásának főbb kérdései
Az utolsó esély évtizedei
A magyar történettudomány és régészet nagyjai: Fettich Nándor
A VIII. Nagy Szittya Történelmi Kongresszus köszöntése
Horthy Miklós katonái, Szálasi Ferenc nyilasai
A magyar történettudomány és régészet nagyjai: Hóman Bálint
A királykoronázások eredete, kritikai megvilágításban
Szent László király oltalmazza Somogyvárt!
Magyarország szent királyainak legszebb virága: Szent Erzsébet
Árpád nagyfejedelem halálának 1100. évfordulójára
A magyarság rendeltetése
Fegyvert, s vitézt éneklek
Molnár Lajos és Elek Éva köszöntése
Az 1956-os forradalom emlékezete
Nyers Csaba kiállításának megnyitója
Különvélemény az alkotmánybíróságról
Magyarország forradalmai
Magyar gárdisták avatása Budapesten, a Hősök terén
Elégett áldozat: Kunszabó Ferenc (1932-2008)
Itt voltunk vagy ide jöttünk?
Szent László somogyi apátságának feltámadása
A körmendi országzászló
Somogyvári Szent László napok
Hunniában valami készül
Gr. Teleki Pál és a cserkészet
A magyar Szent Korona hatalma és érvénye a Kárpát-medence és övezete nem magyar nyelvű népeinél
Az ellenállás nemcsak jog, de kötelesség is!
A magyar múlt megmentése
A históriai ámítás legújabb hazai trükkjei. Megjegyzések a "Magyarország története" sorozat nyitó köteteihez
Trianoni gyászunk
Ne legyen a közértelem súlya oly parányi!
Koronázások keresztény szertartás szerint
Szerkesztői vélemény Kahler Frigyes és M. Kiss Sándor, Történelem 8. osztály című kéziratáról
Hetven év, hetven sorban
Szent István király és Koppány herceg
Szervátiusz Tibor köszöntése 80. születésnapján
Mi végre vagyunk a világban?
Trianoni emlékmű Akasztón
Búcsú a magyar ember legjelentősebb kutatójától: Dr. Henkey Gyula (1920-2010)
Hányan vannak Szent László nemesei?
Őstörténetünk kutatásának új útjai és buktatói
Középkori jogfosztások a Szent Korona országában?
Üdvözlet a haza poétájának! Ave Cornelius meus!
Óh, Szent László, légy hozzánk jó, Légy értünk Istennél közbenjáró
A kőszegi kitüntetés története
Bakay Kornél kőszegi munkássága
A keleti lovas népek és a kereszténység
A csodaszarvas
Javaslat vitéz nagybányai Horthy Miklós (1868-1957), Magyarország kormányzója kőszegi tiszteletének visszaállítására
A magyarság és Európa az évezredek viharaiban. Népirtások és országrombolások Magyarországon
Szempontok a hungarizmus és a turánizmus új értelmezéséhez
Múltunk évezredei. A történelmébe belebetegedett magyar társadalom gyógyítgatása
Tetszőleges őstörténetek
Őstörténet-kutatásunk újabb eredményeinek értékelése
A kommunizmus: az emberi gonoszság felülmúlhatatlan tobzódásának eszméje és gyakorlata
A magyar őstörténet fő kérdései - régész szemmel
In memoriam dr. Hegedűs Lóránt püspök (1930-2013)
Magyarország romlásának okairól
Kazária. Zsidó birodalom vagy őseink Szkítiája?
Bakay Kornél kitüntetésének fogadtatásáról
És mégis élünk! Fejezetek az ezredéves magyargyűlölet történetéből
Egy szétmállott nemzeti ikon
Segélykiáltás Somogyvárért
Fejezetek Ipolytölgyes történetéből
"Magyarország és Kazahsztán: közös múlt és közös jövő" című konferencia
Egy letűnt birodalom felfedezése. A mongol világhatalom pásztor utódai
A titokzatos Fehér Magyarország
Az állattartó lovas népek és a letelepült földműves birodalmak
Utószó

---

Előszó

Ma már egyre kevesebben élnek közöttünk, akik igazi, klasszikus műveltséggel bírnak és szinte az élet minden területén megfontolandó tudással rendelkeznek. Ennek a tiszteletre méltó nemzedéknek utolsó tagjai közé sorolható a jelen kötet szerzője. Nemcsak "régész, történész", hanem korunk kiváló elméje. Azzá lett, amiért gyermekkorában (1947-ben) a nagy beteg fiút édesapja visszahívta a halálból: "...szép jövendőt álmodtam neked, ne hagyj cserben ". Bakay Kornél pedig sem édesapját, sem nemzetét nem hagyta magára.

Nehéz magyar valóságba született, vesztes háború fájdalmában növekedett, a szocializmus "múlt eltörlésének" diktatúrájában vált ifjúvá és átélte a szovjet világ távozását, ami a mai világunk furcsaságát alapozta meg. Mégis magyarnak hívta el a Teremtő és erre valami belső, öröklött családi lélek is kötelezte. Arról a pillanatról, amikor gyermekként felismerte életének titkát így vall az 'Egy magyar históriás önarcképe' című írásában: "... S kezébe vette (édesapja V.T.) Kós Károly Országépítő című csodálatos regényét, amelyet elejétől a végéig felolvasott nekem... Rabul ejtett a múlt. Soha többet nem tudtam szabadulni a magyar történelem megigéző bűvöletéből. Én soha nem akartam más lenni, mint ami lettem. A magyarság sorsának, életének búvárlója, kutatója. "

Ezt az elhatározását pedig a Jóisten is kedvére valónak találhatta, hiszen a szellemileg szűkülő világban László Gyula lehetett az egyetemi képzésben a mestere. Diplomáját 1963-ban szerezte az ELTE Bölcsészettudományi Karán régész-történelemtanár tanúsítvánnyal. Tehát a "legfőbb bűne", hogy szakember és életpályája során nem tudott az igazság hívásának - ellentétben pályatársaival - ellenállni. Tudása ugyanakkor tiszteletre méltó, hiszen a több mint 31 művében bőven vannak adatok, eredeti források. Ezeket lehet cáfolni és vitatkozni a levont következtetésekkel, de azt állítani, hogy a tudományos mércét nem üti meg, lehetetlen. Kritikusai a részletekkel, elméleti összefüggések figyelmen kívül hagyásával, igyekszenek megkérdőjelezni kutatási eredményeit. Élete nemcsak a tudományos világban volt nehéz, hiszen a szocializmus egységes gondolkodást követelt, hanem a "módszerváltás" után is. A megdöbbentően nagy életműből, amelynek csak az írott anyaga több ezer oldal - a számtalan adathordozóra rögzített előadása mellett - feltétlenül érdemes megemlíteni két kiadványt. Ezek a művek kétségkívül megkerülhetetlenek a magyar múltvizsgálat szempontjából. Így a Somogyvár. Szent Egyed-monostor c. szakmonográfiája, melyet Dobó Ágota a következőképpen méltatott: "Ez a könyv mértéket ad. Megjelenése után nem lehet már akármilyen módon dokumentálni. A fiatal régészek számára minden bizonnyal alapkönyvként szolgál majd, hogyan, miként kell számot adni az elvégzett munkáról."

A másik le nem tagadható kiadvány és el nem hanyagolható mű az "Őstörténetünk régészeti forrásai I-III." kötetei, amelyek bámulatos adatmennyiséget vonultatnak fel. Ha csak ez a két mű született volna meg, akkor is elévülhetetlen lenne Bakay Kornél munkássága. Az pedig méltán megbecsülendő, hogy nincs történelmi kor, a kezdetektől a mai valóságig, amelyben ne lenne otthon. Tehát megvalósította azt a küldetést, amiért hazája és a Teremtő életre hívta. Ami pedig különösen misztikusnak tekinthető, hogy mesterének László Gyulának éppúgy Szent Lászlóval kapcsolatos az egyik legfontosabb tudományos megállapítása, mint jelen kötetünk szerzőjének. László professzornak a Szent László legendával kapcsolatos megállapításai irányadóak, amely kulturális folytonosságot tud felmutatnia a szkítáktól egészen a XV. századi magyar valóságig. Természetesen ezzel kapcsolatban illő megemlítenünk Nagy Géza és Fettich Nándor nevét is. Nekik köszönhető, hogy egy letisztultabb korban majd "büntetés" nélkül lehet gondolkodni az íjfeszítő népek örökségéről. Bakay Kornél pedig Szent László első nyugvóhelyével kapcsolatban tett fontos régészeti megállapításokat. Hiszen az első sírhely a somogyvári bencés apátság főhajójában volt található. Ahogyan II. Paschalis pápa írja 1106. november 2-án kelt oklevelében: "László, a magyarok jó emlékezetű királya, Isten dicsőségére Szent Péter-Pál és Szent Egyed hitvalló tiszteletére egyházat alapított Somogyban, ahol tiszteletre méltó teste is nyugszik. "

Úgyhogy szerzőnket, akár akarja, akár nem, történelmi hívás vonzotta igaz múltunk búvárlásához. Bár, ez sok hátránnyal járt az életpályája során és ennek következtében állami kitüntetésben kevésbé részesült, de tudása és igazsága megkérdőjelezhetetlenné vált. Így kapta meg 2008-ban a Magyar Örökség díjat és 2013-ban a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét is. Ugyanakkor hivatása nem a pillanatnyi sikerekről szól, hanem a magyarságról. Ehhez pedig ma bátorság kell.

A Kárpát-medencében számtalan olyan földrajzi hely található, mely a hagyomány szerint Szent László lovának patkója nyomát őrzi. Olyan ez, mint az ősök hagyatéka, ha ezeket a jeleket követjük, eredetünknek titkát találhatjuk meg. Bakay Kornél és mesterei hűséggel követték Szent László nyomát, hát nekünk sem szabad méltatlannak lenni példájukhoz. Ahogyan Szentkúton imádkoztak az öregek:

"Szent Lászlónak szent lova, szent lovának szent lába,
szent lábának, szent patkója,
szent patkójának szent nyoma: KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!"

Isten éltesse a hetvenöt éves Bakay Kornélt!

Varga Tibor

---