---

Tartalom

DOBÓ LÁSZLÓ
Vingától Aradig
Pesttől Gyorokig
A Költemények
A Somogyiak
A Hirschek és a Kehrerek
Ormós Zsigmond körében
A magyar nyelvű színjátszásért
Gorove István és Dobó László
Alispánok és főispánok
Dobóék családi körben
Az utolsó évek

ZSENGÉK
Az első Fáy
Kedvesemnek
Átölelve tartalak
Ellida dala
Immortel-füzér kedvesem sírjára
Eresz alatt

BESZÉLYEK
Virágok és nyak-ék
Beöthy László

KÖLTEMÉNYEK
Pangloss
Visszaemlékezés Gyorokra
A vén mosónő
Az én szerelmem
Gedők Anna
Nem az fáj
Gyönge volnék ...
A lovag és csatlósa
Az én jó Antimnak
Az első fecske
Vágyaim
Forgách Balázs
Rákosi molnár mester
Karácsonkor
Születtél volna...
Románcz
Miss Hilda
Szüleim levele
Szegény öreg
A végtelen
Vén hegedős

ÚJABB KÖLTEMÉNYEK
Népdal
Csak most tudom
Én istenem!
Csalódás
Kis gyermek ravatalánál
Lassan, lassan jö az alkony ...
Emlékezés
A tengerparti vár
Az okos leány
Én a falut dicsőítem!
Drága mult
Otthon
Hogyan jártak a gondok
A kétség éjelében
Mirza Schaffyból

SZÓNOKLATOK
A király keze
Ünnepre
Gorove István emlékezete
Üdvözlet
Jókai jubileumára

HIVATKOZÁSOK, FORRÁSOK
Magyar Országos Levéltár
Budapest Főváros Levéltára
Dobó László írásai
Közlések
Irodalom
Újságok

KÉPJEGYZÉK

---

Előszó

Dédapám volt. Jelen volt egész gyerekkoromban. Életnagyságú olajfestmény mutatta őt díszmagyarban Édesapám íróasztala fölött. Ő pedig ezt az íróasztalt ügyvéd nagyapámtól örökölte, rajta egy sárgaréz íróasztal-készlettel, amelyet Dédapám Gorove István minisztertől kapott ajándékba. Édesapám könyvtárában több könyv is dédapai hagyaték volt, élükön Költeményei piros vászon díszkötésben. Középiskolás koromban bele-beleolvastam. Áradt belőle a 19. század romantikus légköre, azokhoz a nagy költőkéhez hasonlóan, akikről a gimnáziumban tanultam. Nem méricskéltem, hagytam magam magamat befolyásolni. Dédapám volt.

---