---

Tartalom

BEVEZETÉS. A LOGIKA FOGALMA. FELADATA ÉS MÓDSZERE.

1. A logika meghatározása
2. E meghatározás bővítése
3. A logika felosztása
4. A logika módszere
5. A logikai reductio kiinduló- és végpontja
6. A logika viszonya a többi tudományhoz

ELSŐ RÉSZ: TISZTA LOGIKA.

I. AZ IGAZSÁG FENNÁLLÁSA.
7. Az igazság időtlen permanentiája
8. Egy ellenvetés
9. Lét és érvényesség
10. A további fejtegetések tárgya
11. Az igazságok egységes rendszert alkotnak
12. Az igazság irányai: positiv, negativ és limitativ igazságok
13. Bármely igazság mindhárom iránnyal bír
14. Végtelen számú igazság van
15. Az igazságban mindig van egyetemesség
16. Az igazság mindennemű tárgyra vonatkozhat
17. Az igazság definitiója
18. Az igazság és a gondolat
19. A psychologismus
20. Egy ellenvetés
21. Az igazság és létező viszonya
    1. Az előfeltételezettség
22. 2. Az igazság mint a létező eszménye

II. AZ IGAZSÁG SZERKEZETE.
23. A probléma

1. AZ IGAZSÁG RÉSZEI.
24. Az igazság formája, tartalma, tárgya és ezek viszonya
25. Az igazságforma fajai: logisma, tétel és syllogismus
26. Az igazságtárgy fajai: valóság, relatio és osztály
27. Az érvényesség mozzanatai

2. A LOGIKAI ALAPELVEK.
28. A logikai alapelvek határozmányai
29. Az azonosság elve
30. Egy ellenvetés
31. Az összefüggés elve
32. Az összefüggés elvének viszonya az azonosság elvéhez
33. A principium rationis sufficientis
34. Az osztályozás elve
35. Az osztályozás elvének viszonya a másik két logikai alapelvhez
36. E principium felismerése Platon eszmetanában s a "dictum de omne et nullo" szabályában
37. Összefoglalás. A logikai alapelvek corollariumai
38. A sorozatszerűség tétele
39. A correlativitas tétele
40. A rendszerbetartozás tétele
40/a. Az egyenlőség tétele
41. Összefoglalás
42. A tudomány problematikája
43. Folytatás
44. A logika problematikája
45. Történeti áttekintés

3. A LOGISMA.
46. Bevezetés
47. A logisma fogalmának felmerülése
48. A logisma mibenléte
49. Fogalom és logisma
49/a. A logisma igazsága
50. A logisma alkatrészei
51. A logismák felosztása tárgy szerint
52. 1. Ontologiai logismák
53. 2. Relatiós logismák
54. 3. Principialis logismák
55. A logismák felosztása tartalom szerint
56. 1. Hyletikus logismák
57. 2. Schematikus logismák
58. 3. Formalis logismák
59. A logismák felosztása kör szerint
60. 1. Egyes logismák
61. 2. Többes logismák
62. 3. Egyetemes logismák
63. A logismaviszonyok
64. Az identitas esetei
65. A coordinatio esetei
66. A subordinatio
67. Egy ellenvetés
68. A logismaviszonyok schémája
69. A jelentés
70. A vonatkozás
71. A rendszertani hely
72. Logisma és plátói idea

4. A TÉTEL.
73. Tétel és ítélet
74. A tétel mibenléte
74/a. Az igaz tétel kritériuma
75. A tétel alkotórészei
76. A tétel alkotótényezői
77. Tételfajok az S tárgya szerint
78. Tételfajok az S tartalma szerint
79. Tételfajok az S köre szerint
80. Tételfajok a P tárgya szerint
81. Tételfajok a P tartalma szerint
82. Tételfajok a P köre szerint
83. Tételfajok a kiegészítés módja szerint
84. Tételfajok a feltételezettség szerint
85. Tételfajok az érvényességi fok szerint
86. Tételfajok a függés szerint
87. Tételfajok szerkezet szerint
88. Tételfajok objectivum szerint
89. Tételfajok irány szerint
90. A tételfajok kombinációja
91. A tételviszonyok problémája
92. A kiegészítő tételek
93. A kompatibilitas és inkompatibilitas a hagyományos logikában
94. A tétel transfiguratiói
95. A conversio
96. A transformatio
97. A transmutatio
98. A kompatibilitas és fokozatai
99. A teljes kompatibilitas
100. A részleges kompatibilitas
101. A teljes inkompatibilitas
102. A conversio, a transfiguratio és a kompatibilitas törvényeinek végső alapja
103. Az absolutum kérdése a tétel elméletében. Autonom és heteronom tételek
104. A tétel rendszertana. Átmenet a syllogistikára

5. A SYLLOGISMUS.
105. Az alapkérdések
106. A syllogismus alkatrészei
107. A syllogismus mibenléte
108. A syllogismus távolabbi alkatrészei
109. A syllogismus három lehetséges alakja
110. A három figura
111. A syllogismus egyetemes törvényei
112. A modus
113. Az első figura modusai
114. A második figura modusai
115. A harmadik figura modusai
116. A modusok értéke
117. A homolog syllogismusok
118. A sorites
119. A kiegészítő syllogismusok
120. A syllogismusviszonyok táblája
121. Kategorikus, hypothetikus és disjunctiv syllogismusok
122. E syllogismusok összefüggése a logikai alapelvekkel
123. Problematikus, assertorikus és apodiktikus syllogismusok
124. Történeti áttekintés

MÁSODIK RÉSZ: ALKALMAZOTT LOGIKA.

I. GONDOLKODÁSTAN.
125. A feladat
126. Associativ és apperceptiv gondolkodás
127. Megismerés és igazság
128. Az apperceptio műveletei
129. A logikus gondolkodás
130. A logikai szabály
131. Az ítélet
132. Tagadás és elhatárolás
133. A helyes ítéletalkotás szabályai
134. Az első szabály
135. A második szabály
136. A harmadik szabály
137. A fogalom
138. Konkrét és absztrakt fogalom
139. A fogalomalkotás mint lényegismeret
140. A helyes fogalomalkotás első szabálya
141. A második szabály
142. A harmadik szabály
143. A következtetés
144. A következtetés első szabálya
145. A második szabály
146. A harmadik szabály
147. A megismerés
148. Intuitio és megismerés
149. A valódi megismerés
150. A tudás
151. A bizonyosság
152. Hit és tudás
153. A megismerést tudássá fokozó műveletek
154. A definitio
155. A definitio határa
156. A definitio fajai a genus proximum szempontjából
157. A differentia specifica szempontjából
158. Az azonosító művelet szempontjából
159. A definitio értéke
160. A definitio szabályai
161. A magyarázat mibenléte
162. Az alkotórészekből való magyarázat
163. A relatiós magyarázat
164. Az osztályozó magyarázat
165. A magyarázat szabályai
166. Az osztályozás mibenléte
167. A kategorizálás
168. A gyűjtés
169. Az osztályközti viszony megállapítása
170. Természetes és mesterséges osztályozás
171. Classificatio és partitio
172. Az osztályozás szabályai
173. A bizonyítás
174. A bizonyítás feltételei
175. A bizonyítás főszabálya

II. TUDOMÁNYTAN.
A) Tudományos rendszertan.
176. A tudomány fogalma
177. A tudomány fogalma s az igazság természete
178. A tudományok alapfelosztása
179. A valóságtudomány
180. A mathematika
181. A philosophia
182. A további tagozódás alapja
183. A valóságtudomány részei
184. A történelem
185. A leírótudomány
186. A törvénytudomány
187. Természettudomány, psychologiai és szellemi tudomány
188. A valóságtudomány végső előfeltevése
189. A világ értéke
190. A mathematika részei és előfeltevése
191. A philosophia részei és előfeltevése
192. Összefoglalás

B) Tudományos módszertan
193. A módszer fogalma
194. A három alapmódszer
195. Az inductio
196. A történeti inductio
197. Az osztályozó inductio
198. A törvénykutató inductio
199. Kisérlet és megfigyelés
200. Az inductio előfeltevései
201. John Stuart Mill inductioelmélete
202. W. Hamilton
203. Stanley Jevons
204. Fries
205. E. F. Apelt
206. Lotze
207. Sigwart, B. Erdmann, Lachelier
208. A deductio elmélete
209. A deductio fajai
210. A reductio mibenléte
211. A reductio fajai
212. A reductio lépései
213. A reductio történetéhez
214. A módszeres kutatás segédeszközei
215. A hypothesis
216. A fictio
217. A theoria

III. ISMERETKRITIKA.
218. Az ismeretkritika problémái
219. A megismerés határai
220. A megismerés módjai
221. A megismerés akadályai
222. A logikai relativismus önellenmondásai
223. A megismerés a szeretet egy formája
224. Aristoteles, Leibniz és Kant

Névmutató

A mű kivonata német nyelven
[Az átirat jegyzetei]

---

Előszó

Közel húsz esztendő munkájának eredményét veszi e műben az olvasó. E sorok írója, amióta logikával foglalkozik, mindig érezte, hogy a hagyományos logika minden látszólagos rendszeressége ellenére voltaképen jólleplezett anarchiát takar. Így például az eddig emlegetett , ötletszerűen összeválogatott logikai alapelveket még senki sem hozta összefüggésbe a gondolkodástani alapformákkal (fogalom, ítélet, következtetés) vagy a syllogismus három lehető figurájával. Már régebbi logikai dolgozatainkban kerestük a logika rendszerének végső alapját, melyet akadémiai székfoglalónkban (A logikai alapelvek elméletéhez. Budapest, 1911) fejtettünk ki először. Az itt fölvetett három logikai alapelv első alkalmazását pedig "A fogalom problémája a tiszta logikában. Budapest, 1915" című akadémiai értekezésünkben eszközöltük. Az ilymódon megalapozott logikai rendszer teljes körvonalait pedig "Bevezetés a philosophiába" (Budapest, 1920. 2-ik kiadás 1921) című könyvem tartalmazza. Az itt vázolt keretet iparkodik jelen munkánk kitölteni.

Jól tudom, hogy művem gyarló és némely pontján tüzetesebb kidolgozást kívánna. De úgy érzem, hogy további melengetése sem tökéletesíthetné jelentékeny mértékben, mert a szerző érdeklődési körét fokozatosan másnemű problémák foglalják már el. E fogyatékos formában is talán betölti majd elmemozdító hivatását; hiszen ez a legfőbb eredmény, melyre philosophiai mű egyáltalán számíthat.

A szöveghez csatolt németnyelvű kivonat feladata nemcsak az, hogy a külföldi szakköröket is tájékoztassa e szerény kisérletről, hanem a mű áttekinthetőségét is hivatva van szolgálni.

Végül hálás köszönetemet fejezem ki Rényi Károly kiadó úrnak, ki a magyar kultúra igaz és önzetlen szeretetétől vezérelve a mai mostoha viszonyok között is vállalkozott a mű kiadására.

Budapest, 1924. október 30.
A szerző.

---