---

Tartalom

Praefatio ad lectorem

Borbély Anna: A magyarországi nemzetiségek közös nyelvészeti kutatásai: Előzmények és eredmények
Avanesian Alex: Az örmény írásbeliség kialakulása
Bockovac Tímea - Várnai Zsuzsa: A magyarországi horvátok nyelvi tájképéről
Borbély Anna: A nyelvi tájkép mint oktatási erőforrás a méhkeréki román nemzetiségi kétnyelvű általános iskolában
Erb Maria: A nyelvi tájkép új elemei: magyarországi német tanösvények
Gergye Eszter: Băjási nostri áisj kusztá... - a mi beásaink itt éltek...- A beás nyelv megjelenése különböző nyelvi tájképekben
Lásztity Péró - Káplán Szofia: Utcanevek a helyi nyelvi és kulturális tradíciók tükrében szerbek által lakott magyarországi településeken
Lukácsné Bajzek Mária: Mentális és valóságos nyelvi tájkép a Rábavidéken
Menyhárt Krisztina: A magyarországi bolgárok nyelvi tájképe (köztéri jelenlét)
Pachné Heltai Borbála: Iskolai nyelvi tájkép: a nyelvi ideológiák szerepe a tanulás-tanítás folyamataiban
Rézműves Melinda: A falusi nyelvi tájkép a hodászi roma közösségben
Stefuca Viktória: Az ukránság kultúrája a Magyarországon felállított emlékhelyek tükrében
Tuska Tünde - Uhrin Erzsébet: Egy magyarországi szlovák közösség láthatóságának rögzítése - Még egyszer a 300 éves Békéscsaba rendezvénysorozatának nyelvi tájképéről

---

Előszó

A Nyelvi és kulturális találkozások a 21. századi tudásszerzésben (2019. április 3-5.) konferencia az MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpontja (MTA NYTI TKK) szervezésében, Bartha Csilla osztályvezető elnökletével került megrendezésre Budapesten a Lóvasút Kulturális Rendezvényközpont elegáns épületében (Budapest XII. kerület, Zugligeti út 64.).

A konferenciát Prószéky Gábor, az MTA NYTI igazgatója nyitotta meg. A tudományos esemény minden napján más-más tematika szerepelt. Az első nap címe volt: A nyelvi tájkép elmélete és gyakorlata - Magyarországi nemzetiségi körkép, a másodiké: Élmény és tanulás - módszertani műhely, jó gyakorlatok és a harmadiké: A digitális tudásszerzés jó gyakorlatai.

Az elsőnapi tudományos műhelykonferencia egy újabb állomása annak a 2001-ben elindított folyamatnak, melynek során az akadémiai intézet kutatói a magyarországi nemzetiségek nyelvi jelenségeit a nemzetiségek kutatóival együtt kutatják, s ezek eredményeit előadásokban, konferenciákon, tudományos műhelyekben, illetve publikációkban ismertetik. Erről, azaz a közös nemzetiségi nyelvészeti kutatások előzményeiről és eredményeiről részletesebben a bevezető írás szól. A folytatásban az előadások írott változatai olvashatók, kiegészítve egy további tanulmánnyal is, és a beások, bolgárok, horvátok, németek, örmények, romák, románok, szerbek, szlovákok, szlovének és ukránok közösségeire vonatkozó nyelvi tájkép egy-egy szeletét ismertetik. A tanulmánykötettel célunk volt a nemzetiségek jelenlétét megmutatni a magyarországi nyelvi tájképben. A szerzők az általuk bemutatott közösségek tagjai, aktivistái és kutatói, akik maguk választották ki tanulmányuk központi témáját. Ezek a témák segítenek abban, hogy mélyebb ismereteket szerezzünk arról, ahogyan a magyarországi nemzetiségek nyelve és kultúrája a nyelvi tájképben megjelenik, de abban is, hogy kiderüljön: hol nem jelenik meg, hol hiányzik.

A magyarországi nemzetiségek nyelvi tájképére jellemző változatosságok a kötet tanulmányaiban hűen tükröződnek. Kötetbeli sorrendjük rendezőelve a szerzők nevének ábécé szerinti rendje volt. További szerkesztési döntés alapján a tanulmánykötetet - a benne szereplő képanyag minőségének biztosítása érdekében - a hagyományos papíralapú kiadás helyett internetes felületen tesszük hozzáférhetővé, PDF formátumban.

Budapest, 2020. július 21.
A szerkesztő

---