Juvenália: egy
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Szemes Botond: Szövettani vizsgálat: színes gubanc vagy térkép? - Ottlik Géza Buda című regényének elemzése
Szabó Gergely: Az anekdota formájának sokszínűsége Mikszáth Kálmán A fekete város című regényében
Zsupos Norbert: Újraírt életek - Város és írás mint a kulturális identitás metaforája
Orhan Pamuk Az új élet című regényében
Melhardt Gergő: "Most láttam csak, mennyire lehetetlen." - Az elbeszélői pozíció Füst Milán A feleségem története című regényében
Gerse Judit: Egy kínai szelencében - Feminizmus és paródia Angela Carter Esték a cirkuszban című regényében
Kötetünk szerzői
Előszó
2013 februárjában, az Eötvös Collegium magyar műhelyének félévnyitó műhelygyűlésen merült fel az ötlet: lehetőséget kellene teremteni arra, hogy az elsőévesek bemutathassák a közel egy év alatt elvégzett kutatómunkájukat, azokat kezdeti lépéseket, amelyeket megtettek a Collegium szellemében a tudós-tanárrá válás sokszor meglehetősen rögös útján. Ez egyszersmind kiváló alkalom is lehetne arra, hogy belekóstoljanak a későbbi konferenciák világába, tapasztalatot szerezzenek, és egyben megmérettessenek, hogy később az Eötvös-konferencián vagy az OTDK-n már kellően felvértezve álljanak ki a közönség és a zsűri elé. Gyöngyösi Megyer, akkori műhelytitkárunk felvetése azonnal lelkesedést váltott ki, és a szavakat tettek követték.
Tettek követték, mégpedig profi konferenciaszervezőket meghazudtoló módon. A műhely úgy döntött, hogy a minikonferenciát nyitottá teszi más szakkollégiumok felé is: elsőéves kollégisták jelentkezését várták. Így szervezőbizottság alakult Szilvási Viktória és Varga Nóra személyében. A szervezők pályáztak, konferenciafelhívást írtak és juttattak el a különböző csatornákra, intézték a helyszínt és az időpontot, a beérkezett absztraktokat lektoráltatták, majd kis absztraktkötetté szerkesztették, logót terveztettek, névtáblákat készíttettek, a kávészünetre intézték a kávét és a pogácsát, beosztották az előadásokat, programfüzetet és meghívót nyomtattak, a részvevők számára konferenciacsomagot állítottak össze, és nem utolsósorban felkérték a szekció levezető elnökének Bengi László tanár urat, aki örömmel vállalta a feladatot.
Így került sor 2013. április 26-án, péntek délután az Eötvös Collegium magyar műhelyének első minikonferenciájára, amely a Juvenália elnevezést kapta. A névadási aktus jelzi: a konferenciát hagyományteremtő szándékkal rendeztük meg, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az eseményre évről évre újra sor kerüljön, ismertté váljon, és országosan megmozgassa az elsőéves BA-s szakkollégistákat.
Nemcsak a szervezés, az előkészületek zajlottak rendkívüli alapossággal, hanem maga a rendezvény is minden várakozást felülmúlt. Azon az áprilisi péntek délutánon hét fiatal kutatójelölt arcán látszott: nem veszik félvállról a feladatot, a Collegium dísztermében tapintható volt az izgalom. A műhelyvezető megnyitója után a szekcióban két részben zajlottak az előadások: az első egységben három, a másodikban négy előadás hangzott el. A levezető elnök szigorúan betartatta a megadott időkeretet, majd az előadásokat öt perc vita követte. A közönség soraiban a műhely felsőbbéves diákjai, néhány vendég és a műhelyvezető foglaltak helyet, sőt a rendezvényünket rövid időre meglátogatta a Collegium igazgatója is. Kivétel nélkül minden előadás után érkeztek hozzászólások, kérdések, helyenként kritikák, előremutató javaslatok, esetenként vita is kialakult. Még a tapasztalt oktató is csak ámult: mint ha nem is egy olyan eseményen venne részt, ahol fiatal, nemrég még a középiskola padjait koptató diákok állnának ki beszámolni kezdeti lépéseikről a tudomány világában, hanem már rutinos előadókat hallgatna.
Ez a kis kötet az első Juvenália előadásainak anyagából tartalmaz ötöt. A konferencián nem volt semmiféle tematikus megkötöttség, hiszen a cél az elinduló kutatások bemutatása, az előadói kvalitások kipróbálása, egy konferenciára való felkészülés, a mondandó 20 percben történő összefoglalása és megkonstruálása volt mindössze. Nem kötöttük elméleti kerethez vagy módszertani megfontoláshoz sem a jelentkezést. Így látványossá válik, hogy a magyar műhelyben az elsőévesek érdeklődési köre erőteljesen az irodalom felé irányul, ezen belül is dominál a regényirodalom. Melhardt Gergő és Szemes Botond 20. századi magyar témával foglalkozik. Melhardt Gergő Füst Milán A feleségem története című regényét dolgozta fel a perspektivizáció szempontjából, az elbeszélői nézőpontot előtérbe helyezve; Szemes Botond pedig Ottlik Géza Buda című művét vizsgálta a regénystruktúra vonatkozásában. Szabó Gergely az egyetlen, aki 19. századi témát választott: Mikszáth anekdotáit elemezte A fekete város című regényében ugyancsak a szerkezetre összpontosítva. A két "külsős" előadó írása a világirodalomból merít, szintén a 20. századból két, itthon talán kevéssé közismert írótól. Gerse Judit (PTE) Angela Carter magyarul csak 2011-ben megjelent regényét (Esték a cirkuszban) dolgozta fel a feminizmus és az irónia kérdéskörét fókuszba helyezve Barthes elméleti kiindulópontjából; Zsupos Norbert (KKSZ) pedig Orhan Pamuk Nobel-díjas török író Az új élet című írásaiban az identitás kérdését vizsgálta. (Érdemes megjegyezni, hogy a kötetben most meg nem jelenő két további konferencia-előadás is a 20. századból merített, a magyar lírából.)
Mindenféle részletesebb bemutatás, ismertetés helyett beszéljenek önmagukért a tanulmányok: kidolgozott, jól felépített, alapos munkákról van szó. Még egyszer érdemes hangsúlyozni: kezdeti tudományos lépések, amelyek magukban hordozzák a jövő kutatóinak ígéretét. Ezeknek a fiatal kutatóknak még változhat az érdeklődési köre, finomodni, csiszolódni fognak az elméleti ismereteik, egyre rutinosabbá válnak a módszertani feldolgozásban; könnyen lehet, hogy pár év múlva mosolyogva olvasnak majd egy-egy bekezdést már az írásukból. Ám annyi bizonyos: a tehetség és az ígéret ott van bennük, mi pedig bizakodhatunk, hogy ezt valóra is váltják. És majd később komoly kutatóként egy visszaemlékezésben elmondják: az első publikációjuk egy kis kötetben az Eötvös Collegium kiadásában jelent meg. Büszke vagyok rájuk.
A kötet megvalósításáért külön köszönet illeti a szerkesztőket, Szilvási Viktóriát és Varga Nórát, hogy fáradhatatlanul dolgoztak azon, hogy ezt a kis füzetet kézbe vehessük. És köszönet illeti a műhely minden egyes tagját, akik segítették a szervezőket, tutorálták az elsőéveseket, és mindent megtettek azért, hogy a Juvenália útjára indulhasson, és reményeink szerint sikeresen megvalósulhasson a jövőben is.
Budapest, 2013 januárjában
Laczkó Krisztina
műhelyvezető