Juvenália: négy-öt
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Szabó Csanád: Elbeszéléstechnikák Bret Easton Ellis Nullánál is kevesebb című regényében
Kovács Dominik: A gasztrokulturális elemek megjelenése és az ételadás gesztusának a személyközi kapcsolatokra gyakorolt hatása Tóth Krisztina Akvárium című regényében
Ballagó Márton: "Hát legyen Dzéta." - Műfajiság és értelemadás problematikája Ottlik Géza A Valencia-rejtély című művében
Kukri Márta Mária: A megváltás lehetőségei - Jókai Anna Godot megjött és Samuel Beckett Godot-ra várva című művének összevetése
Szabó Adrienn: "Idő pedig nem vala" - Kodolányi János Vízözön című regényének időképe
Kovács Viktor: "Nénje tán a vén időnek" - Az intrikus Mirígy szerepének értelmezése Vörösmarty Mihály drámájában
Kazsimér Soma Balázs: 16. századi magyar házasénekek és visszatérő motívumaik
Kőszeghy Ferenc: Az egy művel való szembenézés: Balassi Bálint szerelmes költészetének újabb szakirodalmáról és a Széjjel hogy vadásza...(41) című versről
Bajzát Tímea Borbála: "Végülis erre nem tudok mit mondani" - A tud segédige + főnévi igenév kompozitumszerkezet funkcionális vizsgálata
Előszó
A műfajiság és a medialitás összefüggései. Populáris kultúra és elbeszéléstechnika. Segédigék értelmezése funkcionális kognitív keretben. Mirígy szerepének újraértelmezése a Csongor és Tündében. Ilyen témákkal találkozhat az olvasó a Juvenália: négy-öt című kötetet a kezébe véve. A tanulmányokban felvetett problémák talán nem is mutatják, csak a Juvenália cím: ezek az írások bizony elsőéves magyar szakos hallgatók munkái, amolyan mesebeli legkisebb fiúk és lányok tanulmányai, amelyek immár a harmadik csokrot alkotják az Eötvös József Collegium Magyar műhelyéből kikerülve.
Egyszer volt, hol nem volt, kezdhetnénk akár, de milyen rosszul tennénk, mert a Juvenália Konferencia immár egy hagyomány a Magyar műhely számára, minden év tavaszán a második szemeszterük vége felé tartó, frissen felvett műhelytagoknak ad lehetőséget arra, hogy első konferencia-előadásuk keretében bemutassák munkájukat, tapogatózásukat a saját kutatási terület felé. Ez a kötet a 2016 és 2017 májusában megrendezett konferenciák előadásaiból tartalmaz tanulmányokat - rendszerint az elsőt a hallgatók számára. Talán az első leütéseket a tudomány felé. Ott tartanánk, hogy elmentek szerencsét próbálni. De persze az is lehet, hogy már az első próbatételnél.
Néhány íráson át akár az első évfolyam kurzuskínálatába is beleláthatunk - ilyen Kazsimér Soma Balázs a régi magyar házasénekek újfajta tipológiáját megalkotó tanulmánya és Kőszeghy Ferenc irodalomelméleti kérdésfelvetésekben gazdag Balassi-elemzése. Klasszikus drámai költeményünk, a Csongor és Tünde újszerű megközelítését, Mirígy és Csongor alakjainak párhuzamát veti fel Kovács Viktor. Modern regényírónk, Ottlik egy kevésbé elemzett aspekusát villantja fel Ballagó Márton A Valencia-rejtély kapcsán, kortárs magyar irodalmi témával pedig Kovács Dominik foglalkozik, aki Tóth Krisztina Akvárium című művét olvassa az ételadás tematikája mentén. Egy másik regényelemzés a Kodolányi munkásságához az időperspektívák, időviszonyok felől közelítő, ezeket rendszerbe foglaló Szabó Adrienné. A kortárs világirodalomból választott regényt Szabó Csanád, aki Bret Easton Ellis Nullánál is kevesebbjének regényterét, medialitását és narrációját emeli ki a populáris kultúra körébe tartozó intertextusok bemutatásával. Két, a többitől elkülönülő tanulmány kapott helyet a kötetben: az egyik Kukri Márta Mária összehasonlító dolgozata, nem csupán Beckett és Jókai Anna összevetése miatt, de azért is, mert az egyetlen olyan tanulmány, amely a 2016-os konferencia öröksége. A másik Bajzát Tímea Borbála munkája, amely a kiadvány egyetlen nyelvészeti kérdésfelvetését tartalmazza, a tud segédige funkcionális kognitív keretben történő vizsgálatát, ami talán még aktuálisabbá vált a megjelenés időpontjára.
Kilenc tanulmány. Hogy a kilenc meseszám-e? Az olvasóra bízzuk a döntést.
A szerkesztők