---

Tartalom

BEVEZETÉS

1 HELYZETÉRTÉKELÉS
1.1 Jogi keretrendszer
1.1.1 Megújult Önkormányzati törvény (MÖtv) - 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
1.1.2 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról.6 1.1.3 Lakástörvény (Ltv.) - 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
1.1.4 Társasházi törvény - 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról
1.1.5 Építési törvény (Étv.) - 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
1.1.6 OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről)
1.1.7 TNM rendelet - 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
1.1.8 Fővárosi Városrehabilitációs Keret felhasználásának szabályairól szóló 27/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet
1.1.9 Fővárosi és kerületi településfejlesztési stratégiák
1.1.10 Fővárosi és kerületi településrendezési eszközök
1.2 Városrehabilitáció finanszírozása - helyzetkép
1.2.1 Európai Unió támogatási rendszerei
1.2.2 Magyarországon elérhető támogatási rendszerek

2 BUDAPESTI ÉPÜLET-, TÖMB-, VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKTEK
2.1 Városi/tömb léptékű beavatkozások
2.1.1 Fővárosi támogatási programok [Deák, 2019b]
2.2 Épület léptékű beavatkozások
2.2.1 Kerületi támogatási programok
2.2.2 Fővárosi támogatási programok [Deák, 2019a]
2.3 Egy sikeres projekt bemutatása: Középső Ferencvárosi Rehabilitáció

3 A VÁROSREHABILITÁCIÓT ÉS HISTORIKUS ÉPÜLETÁLLOMÁNY MEGÚJULÁSÁT AKADÁLYOZÓ ÉS SEGÍTŐ TÉNYEZŐK
3.1 Segítő tényezők
3.1.1 Szigorodó épületenergetikai követelmények
3.1.2 Lakásár-növekedés
3.2 Akadályozó tényezők és javaslatok azok feloldására
3.2.1 Többszintű kormányzati rendszer
3.2.2 Tulajdonviszonyok, demográfia, megfizethetőség
3.2.3 ÁFA-csökkentés
3.2.4 támogatások
3.2.5 Rezsicsökkentés
3.2.6 Állami építőipari kapacitás lekötés és építőipari képzés hiánya
3.2.7 Közbeszerzés és városfejlesztő társaságok

4 A BUDAPESTI VÁROSREHABILITÁCIÓ MODELLJÉNEK JAVASLATA
4.1 Városfejlesztési Holding Alap
4.2 Városfejlesztési Alap
4.2.1 Önkormányzati társulás
4.2.2 Fejlesztési cél
4.2.3 Terület lehatárolása
4.2.4 Pénzügyi háttér, a finanszírozás forrásai
4.2.5 Minőségbiztosítás
4.3 Városfejlesztő társaság
4.3.1 Szakmailag kompetens és független vezetés
4.3.2 Üzleti terv
4.3.3 Tudásközpont
4.4 A javasolt modell összefoglalója

IRODALOMJEGYZÉK

---

Bevezetés

Budapest egyedülálló városkarakterének alapja a homogén, historikus épületállomány. Különleges épített öröksége megköveteli értékeinek védelmét, szakszerű karbantartását és fenntartható fejlesztését. A több mint 100 évvel ezelőtt épült házak számos beavatkozást igényelnek: városrész szinten az élhetőség és jól működő Belváros érdekében, a tömbök szintjén a lakosság megtartása, épület szinten elsősorban a minőség növelése, a megfelelő műszaki állapot és ezáltal az egészséges lakókörnyezet megteremtése érdekében.

Két minőségi szempont figyelembevétele szükséges: a történeti architektúra és városkarakter megőrzése mindamellett, hogy az épületek a 21. századi lakásminőséget nyújtsák az épületállomány CO2-kibocsátásának csökkentésével.

A városrehabilitáció és az épületállomány megújulása keretrendszerének számos állomása volt, de egyik sem tudott fenntartható jogi-pénzügyi eszközrendszert nyújtani. Jelen tanulmány a Fővárosi Városrehabilitációs Keret és intézményrendszerének alapjait kívánja megteremteni, értékelve és javaslatot adva annak jogi, pénzügyi és intézményi/működési kereteire.

A beavatkozások kezelésére Budapest elkészíttette a Historikus városi szövet megújítása - Történeti épületállomány értékőrző, energetikai fejlesztése kezelési kézikönyvét (továbbiakban: Kézikönyv) (Budapest, 2016. április), és 2016 júniusában az 1007/2016. (VI. 8.) Főv. Kgy. határozattal jóváhagyta [Kézikönyv, 2016]. A kézikönyv várospolitikai, gazdasági, műszaki és értékvédelmi szempontokat egyaránt értékel. A közel 100 adatlap a kézikönyv szakmai ajánlásait bontja le, azzal a céllal, hogy a tulajdonosok, lakóközösségek, önkormányzatok jobban értsék az egyes házak megújítása során alkalmazandó beavatkozások készletét.

Jelen tanulmány nem akarja újraértékelni a városrehabilitáció státuszát és tennivalókat, amelyeket a Kézikönyv megfogalmazott, hanem célja, hogy
- értékelje a városrehabilitáció, tömbrehabilitáció, épületfelújítások jogi-pénzügyi-gazdasági és társadalmi keretrendszerét, a megvalósulást akadályozó és segítő tényezőket,
- összefoglalja a belső-pesti épület-, tömb-, városrehabilitációs projekteket és egy sikeres projekt bemutatásával bemutassa, hol tartunk,
- a Kézikönyv szakmai javaslataira építve egy rövid, de átfogó javaslatot adjon egy új gazdasági modellre vonatkozóan, mely által a rehabilitációs tevékenység nagyobb lökést kaphat a jövőben arra támaszkodva, hogy a lakók, felhasználók, gazdasági szereplők, befektetők, finanszírozók, közszféra érdekeit és ebből származható hasznait egymáshoz illeszti.

Jelen tanulmány területi lehatárolásában a Főváros által meghatározott kereteket veszi alapul. A fővárosi Településszerkezeti Terv (TSZT) Belső Zóna lehatárolását a Duna-parti területek zónájába eső részével kiegészítve tekinti alapul. A Kézikönyv céljára ("A beavatkozások kezelésére készített tanulmány témája Budapest városszerkezeti, városképi szempontból védendő karakterű területein, jellemzően historizáló építészeti stílusban épített, egységes nagyvárosi szövetet alkotó, dominánsan lakófunkciójú épületek által lefedett településrészek.") tekintettel a lehatárolást szűkíti a pesti oldalra.

---