Terepgyakorlatok könyve
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Szemtágító
Sandra Jones - Richard Joss: A professzionalizmus modelljei és a kompetenciák fejlesztése
Budai István: Terepgyakorlatok a szakmai identitás alakításában
Budai István: Terepgyakorlat mint tanulásirányítási folyamat
Horváth-Lindberg Judit: Gyakorlat, tapasztalat és reflexió: egy tereptanár gondolatai Ráczné Németh Teodóra: Tereptanár - mentor, felelősség - viszonyrendszer Sági Gabriella: Az intézmény bemutatása Nemoda Katalin: A gyakornok befogadása és motiválása Csillag Attila: A megfelelő tanulási tapasztalatok biztosítását jelentő terepgyakorlatok Polgár Tiborné: Hogyan dolgozom a gyakornokokkal? Lovászy Bernadett: Tereptanárok problémahelyzetei, dilemmái és megoldási alternatívák Peisser-Puli Edit - Lőrincz Norbert: A gyakorlat feldolgozó szemináriumok integrációs funkciói Peisser-Puli Edit: A projekt gyakorlat és szerepe a gyakornokok értékelésében Azizi Judit: A szupervízió és terepgyakorlat
FÜGGELÉK A szociálismunkás-képzés globális alapaelvei Budai István: Szempontrendszer a terepképzés elemzéséhez és fejlesztéséhez Azizi Judit: Vezérfonal - program az Intenzív szakmai gyakorlathoz Budai István - Lőrincz Norbert - Peisser-Puli Edit - Ráczné Németh Teodóra: Gyakorlatot feldolgozó szeminárium programja és követelményei A szociális és közösségi terepgyakorlatok vezetése szakirányú továbbképzési szak tanterve
Előszó
"A szociálismunkás-képzések egyik legalapvetőbb kérdése az elmélet és gyakorlat integrációja, az elsajátított ismeretek, készségek és értékek beépülése a hallgatók/gyakornokok szakmai személyiségébe. Ebben az igazán felelősségteljes folyamatban vezető szerepe van azoknak a professzionális szakembereknek, akik a - főleg, de nem kizárólagosan - szociális szolgáltatások területén, - több éves szakmai gyakorlattal a hátuk mögött - vállalják a szakmát most tanulók terepen történő tanítását. Őket nevezik ma szociális képzésekben tereptanároknak, vagy más néven gyakorlatvezetőknek. Ilyen nevű szakma ... azonban ma még Magyarországon nem létezik, ez "csak" egy feladatkör, vagy jó esetben a munkaköri leírás egy része bizonyos szolgáltató helyeken. Ennek a hiánynak a pótlására vállalkozik - szerencsére ma már nem egyedül - a győri szociálismunkás-képző tanszék a Szociális és közösségi terepgyakorlatok vezetése elnevezésű szakirányú továbbképzés indításával, s ebben a kiemelkedően fontos munkában lehet ez a tanulmánykötet az egyik legfontosabb szakirodalom. Hazai szerzőktől sajnos ma még nagyon kevés olyan dolgozat jelent meg ebben a témában, olyan, amelyik ezzel a komplex feladatkörrel elemzően, részletezően foglalkozna, s ezért tartom hézagpótlónak, s ezért kitüntetetten fontosnak a kötet megjelentetését!" (részlet Ohly Éva lektori véleményéből)
A Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége (IFSW) és a Szociális Munkást Képző Iskolák Nemzetközi Egyesülete (IASSW) a szociális munka szakmai elvárásainak és a szociális munkásképző-iskolák tevékenységére vonatkozó szempontjait - A szociálismunkásképzés globális alapelveit (Global Standards for Social Work Education and Training) - a két szervezet közös világkonferenciáján 2004-ben fogadták el Adelaide-ben. Az alapelvek többek között szorgalmazzák, hogy a terepgyakorlatok tekintetében a tereptanárok és a szupervíziót végzők számára országonként/iskolákként készüljenek kézikönyvek, amelyekben szerepeljenek a terepgyakorlatok irányelvei, folyamatai és követelményei.
"A kistérségi szolgáltatások fejlesztése az önkormányzatok és a képzőintézmény közötti kapcsolat erősítésével" című, 2010-2012 között futó, TÁMOP 5.4.4.-09/A-2009-0015 projekt egyik fontos célkitűzése a terepen folyó szociális képzések fejlesztése, megújítása, és ennek keretében a terepgyakorlatok innovációit bemutató, fejlesztését elsegítő könyv megjelentetése. Jelen kötettel tehát elsődleges szándékunk, hogy a Széchenyi István Egyetem műhelyében és a képzőstábbal együttműködő szociális intézményekben, szervezetekben folyó terepgyakorlatok tapasztalataiból, dokumentumaiból és az ezzel kapcsolatos elméleti, módszertani tanulmányokból, írásokból és dokumentumokból az általunk nagyon fontosakat egy csokorba összegyűjtve átadjuk a téma iránt érdeklődő gyakorló szociális munkát és közösségfejlesztést folytató szakembereknek, és főleg a terepgyakorlatok közreműködőinek.
Ezzel kívánjuk támogatni egyrészt a projekt fő célkitűzését; a szociális szolgáltatások, az azokat működtető fenntartók és a képző intézmények közötti együttműködést, a szolgáltatásokban és közösségekben dolgozó szakemberek továbbképzését. Másrészt: a projekt keretében kidolgozásra került a "Szociális és közösségi terepgyakorlatok vezetése" című szakirányú továbbképzés - lényegében a tereptanárokat másoddiplomához juttató képzés - tanterve és programja, az első - egyetemi keretek között folyó - kurzus 2011 szeptemberében el is indult. Miután Magyarországon mindezidáig nem sok terepgyakorlatra vonatkozó tanulmány, kötet jelent meg, ezt a hiányt pótlandó állítottuk össze az anyagot, amely egyúttal a fenti (és lehet, hogy más azonos, hasonló) kurzus résztvevőinek tankönyvéül is szolgál.
A terepgyakorlatok egyetlen szereplője sem nélkülözhető. Más és más a szerepe a terepkoordinátornak, a tereptanárnak, a terepgyakorlatnak helyet adó intézmény vezetőjének, a szolgáltatást igénybe vevőknek, a gyakorlatokat feldolgozó szemináriumok vezetőinek, az oktatási egységek vezetőinek. Ezért nem "csak" a tereptanároknak szólnak a kötetben szerelő tanulmányok, dokumentumok, hanem a terepgyakorlatok valamennyi közreműködőjének, tevőjének, felelősének, hiszen csak széles körű koordináció és együttműködés alapján lehet eredményes terepképzésről beszélni.
Köztudott, hogy a közösségekben és a közösségekkel folytatott fejlesztő munka egyúttal a szociális munka továbbfejlődésének egyik - ma még kevésbé használt - lehetősége. A Széchenyi Egyetemen folyó szociálismunkás-képzés fejlesztésén dolgozó képzőstáb régóta kitörési pontnak tekinti a közösségfejlesztésre történő felkészítést, ezért is vállalkozott a TÁMOP 5.4.4. C "Útitársak" projekt keretében az interprofesszionális szemléletű közösségi munkára történő felkészítés (kurzusok, modulok, programok) alternatíváinak kidolgozására, kurzusok kipróbálására és működtetésére. Így a kötet - miután a metodika szinte azonos, vagy nagyon is hasonló - egyaránt szól a szociális intézményekben, szervezetekben és a közösségekben folyó terepgyakorlatokról, és azok közreműködőihez. A tereptanárképzésben résztvevők pedig távlatosan a közösségi munka terepgyakorlatokon is tereptanári feladatkört tudnak majd betölteni. Így ér össze és erősíti egymást a két TÁMOP projekt tevékenysége.
...