---

Tartalom

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
BEVEZETŐ

I. A BUDAPESTI KÖZTERÜLETEKKEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK, MEGOLDANDÓ FELADATOK FELSOROLÁSA
a. Finanszírozási problémák és feladatok
b. Jogi, szabályozási problémák és feladatok
c. A Budapesti közterületek fővárosi döntéshozási reformja, kezelői és tulajdonosi problémái, feladatai
d. A budapesti közterületi tervezés és fenntartás irányítási problémái és feladatai
e. A budapesti közterület-fenntartás hatékonysági problémái és feladatai
f. A fővárosi közterület-gazdálkodás problémái és feladatai
g. A fővárosi közterületi kataszterezés problémái és feladatai
h. Javaslatok a fővárosi leromlott állapotú közterek rekonstrukciójára
i. Javaslatok új fővárosi közterület-alakításokra, zöldterületekre
j. Közterületi konfliktustérkép
k. A közlekedés közterület-használatának problémái

II. VONATKOZÓ SZABÁLYOK, JOGSZABÁLYOK, SZABVÁNYOK ÖSSZEVETÉSE, ELLENTMONDÁSAINAK FELTÁRÁSA ÉS JAVASLAT A SZÜKSÉGES MÓDOSÍTÁSOKRA, EGYSÉGESÍTÉSEKRE
a. Zöldfelület-gazdálkodásról szóló kerettörvény megalkotása
b. az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelmények (OTÉK) települési szabadtér, zöldfelület, fásítás szempontú fejlesztése
c. Fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet korszerűsítése és az ebből levezetett kerületi önkormányzati rendeletek egységesítése
d. Fővárosi szintű jogszabályok korszerűsítése

III. BUDAPESTI KÖZTERÜLETEK TULAJDONOSAINAK, KEZELŐINEK, FENNTARTÓINAK, FELÜGYELŐINEK KLASZTERE; EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEIK, LEHETSÉGES FÓRUMAIK
a. Tulajdonrendezési csomag (a közterületi telekrendezési problémák kezelése a fővárosi kiemelt közterületeken)
b. Javaslat a közterületet felügyelő fővárosi döntéshozás reformjára, az ügyfélbarát rendszerek kidolgozására

IV. KÖZTERÜLETEK FEJLESZTÉSÉRE, TERVEZÉSÉRE, KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ DÖNTÉSHOZÓI MECHANIZMUSOK BEMUTATÁSA, A DÖNTÉSHOZÓI MECHANIZMUSOK OPTIMALIZÁCIÓJA
a. Javaslat a közterület-fenntartás fővárosi szereplőinek koordinációjára, a hiányok és párhuzamosságok kezelésére
b. Fejlesztési és fenntartási feladatok ellenőrzése, összefogása (a főkertész pozíció kérdései)
c. Professzionálisabb eljárásrendek a közterületi tervezésben és kivitelezésben
V. A közterületek gondozásának, fenntartásának jelenlegi és optimális gazdasági modellje, hatékonysági javaslatok és fajlagos megtakarítási lehetőségek
a. Pozitív példák ismertetése
b. Fenntartási feladatok priorizálása
c. Fenntartás alulfinanszírozásának megszüntetése

VI. JAVASLAT A FŐVÁROSI KÖZTERÜLET-GAZDÁLKODÁS ÚJ ALAPOKRA HELYEZÉSÉRŐL (A KÖZTERÜLET-GAZDÁLKODÁS FENNTARTHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA)
a. Parkolási és közterületi reklámbevételek a közterületfejlesztés és fenntartás szolgálatában
b. Egyéb közterületi bevételek a közterületfejlesztés és fenntartás szolgálatában
c. Betterment adó és új városrehabilitációs alap
d. Javaslat a közlekedési közterület-gazdálkodás átalakítására

VII. KÖZTERÜLET-FEJLESZTÉSI PROJEKTEK LEHETSÉGES FŐVÁROSI KATASZTERI RENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSA

VIII. KÖZTERÜLETEK FEJLESZTÉSÉNEK ÉS FENNTARTÁSÁNAK HATÉKONYSÁGÁT JAVÍTÓ JAVASLATOK
a. Felszíni vízelvezetés helyett a csapadékvizek helyben hasznosítása
b. A változó klímához való igazodás
c. Talaj kutas öntözés bevezetése a nagyobb parkokban
d. Biodiverz növényágyak alkalmazása
e. Természetes (extenzív) gyepek alkalmazása
f. Magas cserjefelületek csökkentése
g. Célzott programalkotások
h. Civilek, civil szervezetek megszólítása
i. Cégek, közösségek megszólítása

IX. KÖZTERÜLET-FEJLESZTÉS ÉS -FENNTARTÁS LEHETŐSÉGEI ÉS VESZÉLYEI - SWOT ANALÍZIS
X. JAVASLATOK A BEAVATKOZÁSRA A LEROMLOTT ÁLLAPOTÚ FŐVÁROSI JELENTŐSÉGŰ KÖZTERÜLETEKEN, TEMATIKUS PRIORITÁSI TÉRKÉPEK
XI. JAVASLAT ÚJ KIEMELT JELENTŐSÉGŰ KÖZTERÜLETEK (FŐVÁROSI JELENTŐSÉGŰ KÖZKERTEK, KÖZPARKOK, TEREK) LÉTESÍTÉSÉRE, POTENCIÁLISAN ALKALMAS HELYSZÍNEK AZONOSÍTÁSA

FELHASZNÁLT IRODALOM

---

Összefoglalás

Budapesten számos jó minőségű közterület található, azonban közterületünk túlnyomó többsége alkalmatlan a jó minőségű közéletre, az emberek közötti kapcsolatok elmélyítésére, vagy csak egyszerűen a kikapcsolódásra, rekreációra. Ez helyzet rendkívül kedvezőtlenül hat az itt lakók és az ide látogatók közérzetére, életminőségére és a főváros versenyképességére is.

Az elmúlt évtizedekben a közterületekkel kapcsolatos tervezésben, kivitelezésben, fenntartásban, finanszírozásban, az intézményrendszer kialakításában és a jogalkotásban az élhetőség megteremtésének célja igen alárendelt szerepet játszott. A gépjármű-forgalom, a parkolás, a közműépítés, a különböző egyéb létesítmények (például üzemanyagtöltő állomások) megvalósítása élvezett szinte kizárólagos elsőbbséget. Gyakran még a szükséges információ is hiányzik.

Mindenekelőtt a közterület-gazdálkodás pénzügyi feltételeit kell megteremteni azzal, hogy a közterület-használat externáliáit megfizettetjük a használókkal. Ily módon nemcsak forrás keletkezik a közterületek minőségi javítására, hanem egyúttal a közterületek használata is sokkal észszerűbbé válik. Ez megteremtené a fenntartás, a fejlesztés, a rehabilitáció stabil gazdálkodási alapjait a Városrehabilitációs Alap újragondolásával. Ezen belül a meghonosított TÉR KÖZ rendszer kiválóan alkalmas lehetne a rehabilitáció folyamatosságának megteremtéséhez, kellő módon épít az alulról jövő kezdeményezések és a kerületi jelentőségű közterületek problémáinak láthatóvá tételére.

Sürgető megteremteni a naprakész, egységes fővárosi közterületi katasztert (amely tartalmaz minden felszíni és felszín alatti műtárgyat, építményt, utcabútort, játszóeszközt, parkolót, forgalomtechnikai eszközt és fás szárú növényt), hiszen ez rendkívül megkönnyítené a tervezést.

Elengedhetetlen egy önálló zöldfelület-gazdálkodási kerettörvény és a kapcsolódó részletes végrehajtási rendelet megalkotása, valamint az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelmények (OTÉK) olyan módosítása, amely a mai kor követelményeknek megfelelően kezeli a tájépítészeti objektumok speciális használati és műszaki szempontjait, és a városi környezetünk alakítását egy humánusabb, fenntarthatóbb irányba tereli. Szükséges a növények védelmével foglalkozó fővárosi rendeletek és kerületi önkormányzati rendeletek korszerűsítése és egységesítése is.

Át kell alakítani az intézményrendszert is: közös, egyenrangú szintre kell hozni a fővárosi és kerületi főmérnökök, főépítészek és főkertészek (városi tájépítészek) intézményét. Biztosítani kell a közterületek rendszeres figyelemmel kísérését, ellenőrzését is. Szigorítani célszerű a bírságolási rendszert is.

A közterületek fenntartási és fejlesztési hatékonyságának javítása érdekében szükséges a felszíni vízelvezetés helyett a csapadékvizek helyben hasznosítása, az igazodási a változó éghajlati viszonyokhoz, a talaj kutas öntözésének bevezetése a nagyobb parkokban, biodiverz növényágyak alkalmazása, a minél nagyobb lombkorona kialakítása.

A közterületek alakítását, fejlesztését közösségi tervezéssel kell megvalósítani. megvalósítása által az igények pontos felmérése, az ötletek empirikus begyűjtése. A döntéshozóknak és a tervezőknek az érintett választópolgárokkal, civil szervezetekkel, helyi gazdálkodókkal és a polgármesteri hivatal(ok) végrehajtó stábjával konzultálva kell kialakítaniuk a közterületeket alakító politikai céljaikat és a megvalósítandó konkrét terveket.

---