---

Tartalom

Előszó

POÉTIKÁK ÉS ÉRTELMEZÉSEK
Cseppentő Krisztina: A magyar Uhland: sváb romantikus áthallások a magyar irodalomban
K. Kaposi Krisztina: Kölcsönhatás, újraírás és kulturális egymásra rétegződés
Kosztrabszky Réka: A mítosz szerepe Szabó Magda A Danaida című művében
Schultz Adrienn: Hiba/lehetőségek Szini Gyula novelláiban
Sebestyén Ádám: A Hunyadi-genealógia történelemszemlélete Antonio Bonfini és Heltai Gáspár történeti műveiben

NYELVI SZÍNTEREK
Fazekas Boglárka: Az internetes rajongói közösségek nyelvhasználata Rajongói szókincs a Tumblr-ön
Hantó Réka: Kognitív metaforaértelmezés Petőfi Sándor szerelmes verseiben
Liszkai Dalma: A koreai kommunikációs technikák
Szabó Gergely: Átjárás nyelvi ideológia és nyelvi tevékenység között
Viola Beáta: A nyelv a marketing szolgálatában

SZÍNHÁZI TRADÍCIÓK
Bagdi Sára: Csak egyszerűen!
Kintli Borbála: Pilinszky János: Síremlék közelítések a "jövő színháza" felé
Muntag Vince: "Az ember vagy színműíró, vagy nem színműíró."
Varga Kinga: Szövegbe zárva - Kosztolányi Édes Annája a színházi gyakorlatban

KULTÚRÁK RENDSZEREI
Major Ágnes: Lelkiismeret nélkül (?)
Mohay Borbála: Leírások az Orczy-kertről a 18-19. század fordulóján
Nagy Dániel: Végtelen dallam az operában és a regényben Wagner és Proust "zenei prózája"
Ondrejcsák Eszter: Anton Straka műfordítása: Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig

Szerzőink

---

Előszó

Közhely, hogy ma a tudományterületek, megközelítésmódok, problémafelvetések pluralitásának korát éljük. A szervezők a szekciók összeállításánál arra törekedtek az Eötvös Collegium Magyar műhelyének 2014 novemberében megtartott konferenciáján, hogy e sokszínűség az egyes részletek közötti átmenetek hangsúlyozása révén láthatóvá váljék. Kiemelten kezeltük tehát azt a kérdést, hogy milyen keretek kínálkoznak különböző határtapasztalatok többirányú megragadására, ezért választottuk címként az átjárás és az áthallás metaforáit. A konferencia sikerének nevezhető az a felismerés, hogy a válaszlehetőségek spektruma szinte beláthatatlanul széles, hisz a határokra való rákérdezés ugyanúgy megjelenhet irodalom- és színháztörténeti korszakok, művek, műfajok, kulturális tradíciók, nyelvi kifejezésmódok és közösségi identitások között is. Ugyanakkor az alapmintázatok bizonyos hasonlóságai megteremtették a lehetőséget a különböző kérdésirányok közötti párbeszédhez. Igazolódni látszik tehát az az elgondolás, amely nem élt további megkötésekkel a fentieken túl az előadói témaválasztásban, s ezért jelen kötetben ez alakította az elkészült tanulmányok szerkesztési elveit is.

A kötet négy tematikus fejezetre tagolódik, de az egyes fejezetek írásai igen széles spektrumon mozognak, és fontos, releváns kérdéseket feszegetnek, amelyek érdemesek a továbbgondolásra. A Poétikák és értelmezések rész két tanulmánya a régi magyar irodalom világához nyúlik vissza, mások a modernitáshoz vezető útra kalauzolnak el minket. A kötet erősségét jelenti az is, hogy nemcsak az irodalom fővonalához tartozó szerzőket és témákat vonultat fel, hanem helyet kapnak benne a kevésbé feldolgozott művek, életutak is, mint a Névtelen Comico-Tragoedia vagy Szini Gyula. A Nyelvi színterek és formák tanulmányai is sokféle kutatási irányt mutatnak be. Új, izgalmas, üdítően gyakorlatias kutatási terület a reklámok nyelvi megformáltsága. Megismerkedhetünk továbbá a koreai kultúra bizonyos verbális és nonverbális kommuniációs formáival, az interkulturális és kultúrspecifikus sajátosságokkal, emellett képet kaphatunk az internetes rajongói szubkultúra izgalmas és szórakoztató nyelvi megnyilvánulásairól is. A Színházi tradíciók és látásmódok fejezet Kosztolányi, Hevesi, Pilinszky és Molnár egy-egy szövegének példáján bizonyítja, hogy a színház olyan kitüntetett hely, ahol a hagyományok alakításra utaltsága különösen megmutatkozik. Végül, de nem utolsósorban a Kultúrák rendszerei címet viselő negyedik fejezet következik, amely a témaválasztásokat tekintve talán a legszínesebb e kötetben, hiszen az irodalom filmre vitele éppúgy helyet kap benne, mint a budapesti Orczy-kert történetének részletekbe menő, impozáns leírása.

A 2014 novemberében lezajlott konferencia erényeihez soroljuk a sokszínűség mellett azt, hogy előadóink eltérő közegből, több intézményből, tanulmányaik más-más szakaszain haladva érkeztek, ahol lehetőség nyílt az egymás közötti gondolatcserére, a közvetlen párbeszédre is.

A kötet a pályájukat most kezdő vagy a végleges szakmai elköteleződés előtt álló hallgatók, kutatók, kutatójelöltek munkáit adja közre. Kérjük a tisztelt Olvasót, legyen megértéssel a szakmai teljesítmények esetleges kiforratlansága iránt. A megjelenés ebben az esetben nem feltétlenül a szakmai eredményközlés szokásos protokollját jelenti, hanem potenciális tudósok és kérdéseik belépését egy alakulásban lévő professzionális közegbe és szakmai diskurzusba.

A kötet olvasása tehát nem egyszerűen egy igen tartalmas párbeszédhálózatnak, hanem ígéretes szakmai pályafutásoknak is folytatását jelentheti. Kérjük, segítse értelmezéseivel, továbbgondolásaival munkánkat. Jelen szövegek olvasása a tudományos intézmények és fórumok közötti további átjárások reményét hordozza.

Végül szeretnénk köszönetet mondani az Eötvös József Collegium Magyar műhelyéből mindazoknak, akik segítséget nyújtottak a konferencia koncepciójának kitalálásában, a szervezésben és a lebonyolításban. Emellett köszönet illeti az ELTE BTK HÖK Tudományos Bizottságát is, amely megteremtette számunkra a műhelykonferencia létrejöveteléhez szükséges anyagi alapot.

Budapest, 2015. december 15.
A szerkesztők

---