---

Tartalom

IRODALOM
Bangó Adrienn Lídia: Az iparosodó Svédország társadalmának problémái Lars Gustafsson regényeiben
Pinezits Regina Dorina: A 19-20. századi család problémái Tove Ditlevsen regényein keresztül
Csúr Gábor Attila: Irodalmi díjak Skandináviában és Magyarországon
Németh Viola: Szülői szerepek a kortárs norvég irodalomban
Teplán Ágnes: Emanuel Swedenborg modernsége mint a világirodalom provokációja

FILM
Szabó Adrienn: Űrutazás Jesper W. Nielsen Der kommer en dag című filmjében

NYELVÉSZET
Kató Áron: A dán és magyar nyelvpolitika összehasonlítása
Mertl Tímea: A számi helyzet változása Norvégiában

NÉPRAJZ
Björnsson, Árni: Mi a néphit? (Rácz Kata fordítása)

Szerzőinkről

---

Előszó

Tizenhat éve alakult meg az Eötvös Collegium Skandinavisztika Műhelye. 2002-es indulásakor az ELTE 1992 óta aktív Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszékének köszönhetően már komoly méretekben beszélhetünk skandinavisztikai képzésről, mely a három fő skandináv nyelv (dán, norvég és svéd) és irodalom értő és érdeklődő közönségét is fokozatosan megteremtette. Idő kérdése volt csupán, hogy a báró Eötvös József által alapított Collegium hagyományokban gazdag, ugyanakkor innovatív rendszerében mikor létesül skandinavisztika műhely. Így sem volt könnyű a kezdés, de a lelkesedés és az érdeklődés sohasem ismer lehetetlent. Manapság már "kamaszkorban" van a Műhely - sokfelé nyitott és kíváncsi, puhatolózó és elszánt.

Az alábbi kötet egyfajta helyzetfelmérő állomás. Beszámolunk egyrészt az eddig elvégzett munkáról, oktatókról és hallgatókról, azaz az elmúlt tizenhat évről - ezért is lett a kötet címe sexton/ seksten år, vagyis tizenhat év. Másrészt viszont a jelenlegi kapacitást is bemutatva tanulmányokat közlünk a mostani és egykori műhelytagok tollából. Az írások széles körű érdeklődésről tanúskodnak: mindhárom fő irodalom/nyelv, sőt egy izlandi szövegfordítás kapcsán még egy negyedik is képviselve van. Tematikailag is szerteágazó a felmutatott körkép, melyet betekintőnek szánunk az északi régió világába. A tanulmányok a svéd Lars Gustafsson, a dán Tove Ditlevsen és a norvég Hanne Ørstavik és Tore Renberg regényeiben elsősorban az irodalom társadalmi beágyazottságára irányítják a figyelmet, azaz az itteni irodalom különösen erős affinitására a nem csupán északinak mondható tematikák iránt. A család, a szülő vs. gyermeki szerepek, az elidegenedés és a szociáldemokrácia egyenlősítő aspektusát megkérdőjelező egyéni sorsok felmutatása a tárgyalt regényekben viszont jól kirajzolódó, legkésőbb August Strindberg és Henrik Ibsen óta világirodalmi szinten is folyamatos irodalmi súlypontok Északon. Még korábbi időket idéz tanulmányával műhelyünk egyik alapító oktatója, melyben a nagy svéd misztikus, Emanuel Swedenborg világirodalmi hatását méltatja - mely vonulat Strindbergig, és utána is jól követhető. Egy következő szöveg a magyar és az északi irodalmi díjak eltérő státuszával foglalkozik; majd komparatív elemzés veti össze a magyar és dán nyelvpolitikát is. Ugyanígy egy komparatív elemzés veti össze a magyar és dán nyelvpolitikát. A számi/lapp nyelvi kérdés és identitáskeresés hosszas útjáról is tudósít egy tanulmány, mely a finnugor nyelvi rokonság okán szélesebb érdeklődésre tarthat számot. Szélesebb látószöget jelez és a filológia határain túlmutat egy kortárs dán filmet elemző tanulmány; a kötet méltó zárásaként pedig egy izlandi folklorista írását olvashatjuk a néphitről.

Köszönettel tartozom a kötet szerzőinek, a szerkesztőnek, Annus Ildikónak és az elmúlt tizenhat év közreműködőinek. Talán nem elbizakodottság, ha azt gondoljuk: így tovább a még magasabb - északi - csúcsok meghódítása felé.

Masát András
a Skandinavisztika Műhely vezetője

---