Alfred Lehmann
Babona és varázslat a legrégibb időktől a jelen korig
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. KÖTET
BEVEZETŐ
A babona és varázslat viszonya a valláshoz és a tudományhoz
A vizsgálat tárgya
A babona meghatározása
A varázslat meghatározása
A vizsgálódás útja
A vad népek babonája és varázslata
A vad népek vallásos képzetei
A vad népek vallásos varázsmestersége
A vad népek varázslása
I. A CHALDEUSOK TANAI ÉS TANAIK FEJLŐDÉSE EURÓPÁBAN
A chaldeusok
A chaldeusok vallása
A démonologia és a szellembűvölés tana
A rontó varázs
A jósló tudományok
A chaldeus varázstudomány terjedése
A görögök és rómaiak
A görögök eredeti varázstudománya
A görögök varázslata a perzsa háborúk után
A rómaiak
A zsidók
Az első keresztény századok
Az ó-egyházból eredő babonák
A keresztény varázslat fejlődése
Az északi népek és a finnek
Az északi népek érintkezése a többi népekkel
Az északi népek szellemhite
Rúnák és varázsigék
Bűbájos eljárások és a szejd
A jövendőmondás mestersége
A finnek varázslata
A középkor a boszorkánypörök kezdetéig
Az ördögszövetség és a boszorkányszombatok
A varázslat virágkora és hanyatlása
A virágzás kora
A varázslat hanyatlásának kora
II. A TITKOS TUDOMÁNYOK
A tudományos varázslat viszonya a nép bűbájosságához
A szent Kabbala
A kabbalisták és munkáik
A kabbalás módszerek
A Kabbala tanai
A titkos tudományok eredete
Az egyiptomiak theurgiája
Az asztrologia
Az alchimia
A tudós varázsolók Agrippa kora előtt
Az arabok
Az európai búvárok varázsló híre
A természetbúvárok
A kabbalások
Agrippa és a rejtelmes filozofia
Agrippa élete és jelentősége
A rejtelmes filozofia felfogása a természetről
Az okkultus bölcselet számbeli okoskodásai
Az egyes varázstudományok
Az asztrologia
A többi jóstudomány
A gyakorlati Kabbala
Az alchimia
Magia naturalis
A természeti dolgok szimpathiái és antipathiái
Paracelsus és a varázsgyógyászat
A természeti varázslat
A virgula mercurialis vagy varázsvessző
A tudományok népszerűsítése
A Fauszt-monda és a Fauszt-könyvek
A "kuriozus" tudományok
A népbabona korunkban
III. KORUNK SPIRITIZMUSA ÉS OKKULTIZMUSA
A modern spiritizmus előzményei
A spiritizmus Swedenborg kora előtt
Swedenborg Emánuel
A német pneumatologusok
A prevorsti jósnő
A spiritizmus keletkezése Amerikában
Davis Andrew Jackson
A hydesvillei és stratfordi kisértet
Davis spiritiszta tana
A spiritizmus terjedése
A spiritizmus elterjedésének okai
A franczia spiritizmus
A spiritizmus Európa egyéb országaiban
A népszerű spiritiszta ülések
A dialektikus társulat
Crookes és a pszichikus erő
Crookes súlyváltoztató kísérletei
Szellemfényképek
A materializácziók
Zöllner és a négydimenziós lények
A pszichografia vagy közvetlen írás
Az anyag áthathatósága
A theozofia és a fakirizmus
Blavatskyné és a theozofia
A fakirizmus
A spiritizmus az utolsó évtizedben
II. KÖTET
IV. AZ EMBER, MINT A MÁGIÁS ERŐK KÖZÉPPONTJA
A történelmi kutatások eredménye
Régibb magyarázatok
A vizsgálat menete
Az ember észlelő tehetsége
Az észlelés rendes hibái
A lelki felindultság és az elfogultság hatása
A gyakorlat és belátás jelentősége
Kísérleti kutatások az észlelési hibák terén
Az észlelési hibák jelentősége a babona terén
A reszkető mozgások és mágiás hatásaik
A reszkető mozgások
A bűvös mozgások
A gondolatolvasás és gondolatátvitel
Alvás és álom
Az alvás
Az álmok keletkezésének föltételei
Az álmok általános jellege
Az álmok okai
Az álmok tartalma
Az álmok jelentősége a babonára
A szellemekben való hit
Látnoki és jósló álmok
Az álomfejtés
Az alvajárás
A nem-tudatos beavatkozása a tudatosba
Bizonyitás és jellemzés
Sejtelmek és halluczinácziók
A normális spontán halluczinácziók
Kristálylátomások és csigahallomások
Az automatikus mozgások
Véletlenség, távolbaérzés, távolbalátás
A normális sugallhatóság
A sugallhatóság természete
Sugallott halluczinácziók
Sugallott nézetek és emlékezések
Sugallott mozgások és cselekmények
Sugallott szervi változások
A hipnózis és autohipnózis
A hipnózis általános jellege
A hipnózis jelentősége a babona terén
A narkózisok varázslatos hatásai
A hisztéria és a hisztérohipnózis
A kis hisztéria
A nagy hisztéria
A hisztérohipnózis
Az önkívület és a megszállottság
A varázslat technikai segédeszközei
BEFEJEZÉS
A FORDÍTÓ ZÁRÓSZAVA
IRODALOM
BETŰRENDES NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ
Előszó
A Kir. Magyar Természettudományi Társulat azt az óhaját fejezte ki, hogy írnék külön előszót munkámnak a Társulat kiadásában megjelenő magyar fordításához, mely munkám eredetileg dán nyelven "Overtroog Trolddom" czímmel jelent meg. Ennek a felszólításnak annál szivesebben teszek eleget, mert egyrészt felette megtisztelőnek, de másrészt talán aggodalmasnak is tartom azt a körülményt, hogy ez a mű most olyan olvasó közönség kezébe kerül, a milyennek számára eredetileg szánva nem volt. Épp ezért helyénvaló, hogy munkám eredetéről és czéljáról néhány magyarázó szót fűzzek ide.
Midőn Kopenhágában körülbelül 10 évvel ezelőtt spiritiszta járvány dühöngött, véletlenül alkalmam nyilt néhány szeánszon részt venni, melyeken tetszésem szerint szabad volt minden képzelhető óvóintézkedést alkalmaznom, vizsgálatokat végeznem. Ennek következtében nem is járt nehézséggel kimutatnom, hogy azok a jelenségek, melyeket észlelnem alkalmam volt, ismert pszichológiai és fizikai törvényekre vezethetők vissza. E vizsgálódásaim eredményeiről rövid közleményt írtam egy természettudományi folyóiratba, mire több oldalról felszólítottak, tartanék az egyetemen sorozatos, nyilvános előadásokat a spiritizmusról és egyéb babonáról. Eme 4 évre kiterjedő előadásaim lényeges tartalmát foglalja magában a jelen munka.
Természetszerűleg ez az eredet szabta meg munkám beosztását és az anyag megválasztását. A beosztásra annyiban hatott, hogy szükségesnek bizonyult előbb a különböző korszakok eseményeit, babonás felfogásait ismertetnem, mielőtt pszichológiai magyarázatukat megadtam volna, pedig reám nézve a fődolog ez utóbbi volt. Ezért a mű történelmi és pszichológiai részre oszlik, de a mellett épen nem akar a babona teljes történelmeként szerepelni. A históriai alakot csak azért választottam, hogy az óriási anyag rendszerességét és áttekinthetőségét lehetővé tegyem.
Az anyag beosztására, mint megválasztására külső körülmények hatottak. Természetesen azokat a jelenségeket, melyek hallgatóságomat különösen érdekelték, előszeretettel tárgyaltam; ezért a skandináv népek őskorának babonája aránytalanul nagy tért foglal le magának. De talán ez nem is lényeges körülmény; a babona tárgyalásában a döntő pont a jelenkor babonája. A mint e mű bevezetőjében kimutatni igyekeztem, az, hogy mit neveznek valamikor babonának, teljesen viszonylagos dolog; - függ valamely nép vagy kör vallásos meggyőződésétől és tudományos nézeteitől. Tehát az, hogy mit írtam én le mint babonát, kétségtelenül és szükségképen attól a szellemi légkörtől függ, a melyben én élek.
Azt hiszem, dicsekvés nélkül mondhatom, hogy munkám szellemi bajtársaimnak elismerését nemcsak a skandináv országokban, hanem Németországban is teljes mértékben kivívta. De hogy másrészt sok megütközést is keltett, az világosan kitűnik a hozzám intézett névtelen levelekből. És ez a megütközés elkerülhetetlenül növekedni fog abban a mértékben, a melyben könyvem a talajtól, a melyből eredt, távolodik. Ime, kétkedéseim és aggódásaim a magyar kiadást illetőleg, e körülményekből származnak.
Sohasem volt szándékom, hogy agitátornak csapjak fel. Óhajtásom nem egyéb, mint hogy mindannak, a mit általában, abban a körben, melyhez tartozom, babonának tekintenek, lehetőleg tárgyilagos, tudományos magyarázatát adhassam. Magyar olvasóimat tehát tisztelettel arra kérem, ne tévesszék szem elől, hogy e könyv messze országban íródott. Igy azután a helyett, hogy megütköznének rajta, mint adalékot a jelenkor művelődéstörténetéhez nyugodtan fogják olvashatni.
Kopenhága, 1899. augusztus havában
Dr. Lehmann Alfréd