---

Tartalom

Előszó

I. MÚLT
Bús düledékeken
Közös múlt, fehér folt
Összecsapás és egyesítés
Fájó valóság Bartha Gusztáv kisregényében

II. EMLÉKEZET
Adatok, cselekedetek és következmények
Adalékok az első világháborús Tábori Újság történetéhez
Egy kéziratos füzet tartalma
Kovács Kálmán: Háborús napló
Az 1914-15. tanév Ungváron

III. KÉPZELET
Párhuzamos másolatok. A Total Recall és az Emlékmás
Felemelkedés a kútból
Egyedül hideg van
(Rém)álmaidban a valóság
Megmérettetések fogságában

IV. KÉPZELET UTÁN ÁLOMNAP
Műhelymunka 2014. június 7-én
Az első műhelymunka 2015-ben
Versposztolás, kiállítás, felolvasás
Figyelni mindenre
10:00 és 19:30 között
Beteljesedett
Talány
Elillanó idegenség-érzet
Észlelés
Át/ültet/és/e/k
A III-IV. Részek és párbeszédekről
Hangulatjelentés
Olvasónapló A számozottakról
Álomnap
Versajánló
Egy felújítás eredménye

Melléklet
Az írások eredeti megjelenési helye

---

Előszó

A magyar nyelv értelmező szótára szerint az érzékelés az érzékszerveinkre ható jelenségek, folyamatok visszatükröződése a tudatunkban. Ebbe a gyűjteménybe azok a témakörök kerültek be, amelyek 2012-2020 között figyelmet (észrevételt, érzékelést) követeltek. A témakörök apróbb egységekre bonthatóak: múlt és közelmúlt, történelem és irodalom.

Az első fejezet írásai olyan kötetekről szólnak, amelyek szövege az emlékezés célját szolgálja (tanulmánykötet és kisregény írása). Az írás a tanulmánykötetek szerzői számára az emlékezés és emlékeztetés mechanizmusa. Ebben a fejezetben az írás az emlékezés eszközeként jelenik meg.

Az első fejezetben bejárjuk a helyszínt, ahol emlékezünk, a második fejezetben felsoroljuk azokat a témaköröket, amelyekre emlékezni muszáj.

A második fejezetben az írás, mint cselekvés kerül előtérbe: dr. Molnár Kálmán írta és szerkesztette a Tábori Újságot, Kovács Kálmán írta a Háborús naplót, és közben az emlékeit rendszerezte.

Az emlékezés után a képzelet következik: a harmadik fejezetben filmnaplókat olvashatunk. Itt az írás az értelmező folyamat kísérlete.

A negyedik fejezetben a közelmúlt eseményeiről esik szó. A gyűjteményben szerepelnek azok a műhelynaplók és tudósítások, amelyek a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) műhelymunkáiról és rendezvényeiről szólnak a 2014-2019 közötti időszakban. Ezek az írások is egy folyamatot jelölnek: a KVIT létrejöttét, működését és változását szemléltetik. Azok az írások kerültek ebbe a fejezetbe, amelyek a KVIT-hez kapcsolódva jöttek létre. Itt az írás és alkotófolyamat kapcsolata kerül előtérbe: arról írok, hogy mások miről és hogyan írtak, mit mondtak az írásról.

A kötet alcíme: könyvismertető, filmnapló, jegyzet. Ebben a sorrendben következnek a szövegek, melyek az írás és emlékezés, cselekvés, értelmezés, alkotófolyamat viszonyrendszerét hangsúlyozhatják. Ezzel együtt a megismerés mint folyamat összetett, hosszú és mindenekelőtt türelmet igénylő jellegét érzékeltethetik.

---